A második napon is túl vagyunk, immár Németországban várjuk a holnapi meccsnapot. A négy utazós nap közül ma kellett a legnagyobb távot megtennünk, Bécstől közel 850 km volt a táv a szállásunkig, Strassenhausig. Emiatt kora reggeli indulás volt ma is a program, már 7:30-kor elhagytuk Bécset. A reggelt egyébként egy 35 euros ajándékcsomaggal nyitottuk, amit a parkolásunkért cserébe kaptunk…
Az út első felén én voltam a sofőr ismét, ami az éjszakai kevés alvás miatt kihívást jelentett. Bécsből kiérve sima utunk volt Németországig, és szerencsére a határon is simán átjutottunk (4-5 autónként megállították mindenkit szúrópróbaszerűen, minket pont nem). Előre nem döntöttük el, hogy mi lesz a mai programunk, hol állunk meg kicsit turistáskodni ha egyáltalán, hiszen közel 10 órásra volt tervezve az út az egészségügyi szünetekkel kalkulálva. Végül út közben úgy döntöttünk, hogy Koblenz helyett Regensburgban állunk meg, ami közel féltávnál egyébként is útba esett, és tankolni is itt terveztünk. És milyen jól döntöttünk!
Végül két órát töltöttünk el az óvárosban, megnéztük Európa legrégebbi Duna-hídját, megnéztük a dómot, és még egy magyar városról elnevezett hajó-múzeumot is meglestünk kívülről. Bár az időjárás nem volt épp baráti, szerencsére nagyon nem áztunk el, és jól esett ez a kis séta a szép környezetben. Nagyjából 14 óra tájékán hagytuk el Regensburgot, és ekkor ejtettük meg az első sofőrváltást is: Csibu váltott engem a volán mögött bő 900 km vezetés után, így a maradék 450 km-es táv őrá várt. Sikerült is kifognia a legszarabb szakaszt, rengeteg terelés, építkezés, torlódás volt ezen a részen, így több részt is araszolva teljesítettünk. Az egyik pihenőnél összefutottunk egy magyar társasággal, akik mit ad isten szintén Debrecenből indultak és még márkatársak is voltak. Ők ma hajnalban indultak és egy szusszra tették meg a teljes távot, ráadásul olyan szerencsések, hogy a skótok elleni meccsre is van jegyük, így jövő héten jönnek vissza Stuttgartba.
Az utolsó kilométerek már tényleg szenvedősek voltak, de este 7 táján befutottunk Strassenhausba. Geri vállalta a főzést, a menü bolognai volt. Egyébként ahhoz képest, hogy egy kis kétezres faluban szálltuk meg (a szállásunk nagyon fullos), elég sok minden van a településen, Alditól kezdve gyroson és hamburgerezőn át kisebb szupermarketekig. Ennek ellenére jól tettük, hogy a saját főzés mellett döntöttünk, jól esett egy kis hazait betolni a nyitómeccs közben.
Merthogy közben elkezdődött az Európa Bajnokság, a német-skót meccset nézzük ezen cikk írása közben is. Jelen sorok írásakor 3-0-ra vezetnek a házigazda németek, számomra eddig meglepően simán alakul a találkozó. Holnap pedig már a mieink vannak reflektorfényben: reggel indulunk Kölnbe, keresünk egy parkolót és irány a szurkolói gyülekezőpont: innen vonulunk majd közösen a stadionba több tízezer magyar szurkolóval.
A ma esti menü
Remélhetőleg az időjárás is kegyes lesz hozzánk, bár tudjátok mit? Azt sem bánom, ha szétázunk, csak nyerjünk Svájc ellen!
