Egy félidő parádé, érett, taktikus foci, szemkápráztató gól, és több ígéretes akció, egy botlást leszámítva stabil védelem – ez jellemezte az első félidőt. Majd jött a második, melynek az elejét megnyomták a norvégok, és volt két olyan fordulópontja a meccsnek, ami összeroppantott minket. A vége totális kudarc, félig-meddig megmentett becsület, de esélyünk nem sok maradt a visszavágóra. Sajnos ma 2-3 ember egyéni hibái miatt bűnhődött a csapat, amely összességében jól játszott, és kalapemelést érdemel. Foglaljuk össze a Loki-Rosenborg meccset.
A kezdőcsapatot illetően egyetlen kívánságom volt: tartsuk meg a Skonto elleni hadrendet és csapatot, kivéve Mészárost, helyette kezdjen Máté, akinek a fejjátékára most nagy szükség van. A két játékos gyorsaságában már egyébként sincs nagy fór Mészi javára, így pláne indokolt volt, hogy az utóbbi időben sokat hibázó védőnk helyett Máté kezdjen. Ez be is jött, szerencsére Kondás Elemér is hasonlóképp gondolkodott. Megmaradt a felállás is, azaz a négy védő előtt Varga szűrt, előtte Tisza és Szakály támadott, a szélekről Bódi, és főleg Balogh húzódott előre-középre, Sidibe pedig elöl egyetlen támadóként. A Rosenborg kezdőjében sem volt meglepetés, így gyakorlatilag telibe találtam mindkét csapat kezdőjét a mérkőzés felvezetőjében. A vendégek jöttek a szokásos 4-3-3-as felállásukban, bízva a gyors kontrákban és az erős széljátékukban. Nekünk első sorban ezekre kellett figyelnünk.
Nagyon jól kezdtük a meccse, magunkhoz ragadtuk az irányítást, az első negyedórát egyértelműen uraltuk. Ebben az időszakban kétszer is jeleztük, hogy nem adjuk olcsón a bőrünket, mindkétszer Balogh került helyzetbe, először egy közeli belepiszkálásba tette bele a lábát a védő, majd a bal szélen ugorhatott ki fiatal támadónk, és bár sebességben megverte védőjét, a rutin hiányzott támadónkból ebben az akcióban, mert kulcspillanatban becsúszva menteni tudott a védő. Utána kicsit magához tért a Rosenborg, nyilvánvalóan megleptük őket az elején, erre enged következtetni a vendégek edzőjének meccs utáni nyilatkozata is. Az első félidő kulcspárharca a Balogh-Dorsin párharc volt, az ellenfél rutinos svéd válogatott balbekkje igencsak lomha mozgású volt, és Balogh nem egyszer hozta őt zavarba, szerzett tőle labdát, vagy iramodott meg az oldalán. Egyértelmű volt, hogy ezen az oldalon van keresnivalónk, így nem is volt meglepő, hogy szinte csak a jobb oldalon próbálkoztunk. Jovanovic is gyakorta lépett fel a középpályára, és ekkor nagyon szépen el tudtunk menni a szélen, jöttek a beadások (igaz ezek nagy része veszélytelen volt), és Balogh Norbi is szépen kevergetett. Az első fél órában nem is nagyon volt komoly helyzete a vendégeknek, egy-egy kósza szabadrúgás vagy szögletük volt, de ezeket könnyedén kifejelgettük, mi pedig rendre veszélyes akciókat vezettünk. Ennek eredményeként a 32. percben egy szép akció végén meg is szereztük a vezetést: Szakály robogott el a jobb oldalon, lapos, mélységi beadása megtalálta Balogh Norbertet, aki állítgatás nélkül, kapásból jobb belsővel szépen a kapu bal oldalába helyezett, 1-0! Szépen komponált támadás volt ez, mesteri befejezéssel.
Na ezt követően tért észhez a vendégcsapat, és alig három perccel később jelezték is, hogy két csapat van a pályán: Máté lépett ki felelőtlenül és teljesen feleslegesen az egyik középpályásra, magára hagyva ezzel az általa őrzött támadót, de nem ő, hanem a Jovanovic mellett bemozgó Helland kapta üresen a labdát, de lövése szerencsére kifele jött a kapufáról, és az ismétlést Söderlund is a keresztlécre lőtte. Óriási ziccer volt ez, ekkor még mellettünk állt a szerencse. A 42. percben ismét mi veszélyeztettünk, Sidibe sprintelt rá egy indításra, a norvég kapus azonban hamarabb odaért, és el tudta ütni a labdát (remélem Verpecz kielemzi majd ezt a szituációt, így kell egy indítást lefülelnie a kapusnak, sajnos látunk majd erre ellenpéldát…). Egy perccel később Balogh szerzett labdát a középpályán, szinte egyedül iramodhatott kapura, de újfent kijött a rutintalansága, és a fizikális gyengesége: a sokadik nagy sprint végére teljesen elfáradt, és nem tudott jó megoldást választani a kapu előtt, a védő pedig beérte őt. A második olyan lehetőség volt, aminél egy rutinos, jó fizikumú támadó vagy besétál a kapuba, vagy kiprovokál egy szabálytalanságot, és az azzal járó büntetőt és/vagy kiállítást. Ebben kell még Norbinak fejlődnie. A félidő utolsó 3-4 percében ismét a Rosenborg szorongatott, és nagyon beszorultunk a kapunk elé, sorra jöttek a beadások, a veszélyes bemozgások, nagyon jókor jött ilyen szempontból a szünet. Parádésan játszottunk az első félidőben, mindenki fegyelmezetten visszazárt, a kontrákat jól játszottuk meg, és egyetlen megingást leszámítva a védelmünk is stabil volt. Nem gondoltuk volna, hogy 180 fokos fordulatot vesz a mérkőzés a második félidőben…
Pedig sajnos így történt. Nem volt csere a szünetben, némiképp érthető, bár Baloghon látszott az első félidő végén, hogy teljesen elkészült az erejével. Ha nem történtek volna váratlan események, vélhetően Kondás le is hozta volna a 60. perc tájékán. Azonban sajnos történtek. Minden rossz elindítója az volt, hogy Varga Józsi a 49. percben egy teljesen ártalmatlan szituáció után besárgult. Erősnek éreztem egy ilyen szabálytalanságra a lapot, pláne, hogy szerintem neki az volt az addigi első szabálytalansága, és előtte a norvégok durvább belépőkre sem kaptak lapot. Innentől kezdve Varga harciassága látványosan alábbhagyott, némiképp érthető módon nem mert belemenni a kemény párharcokba, félve a piros laptól. És innentől kezdve átjáróházzá vált a középpályánk. Ekkor kellett volna azonnal lépnie Kondásnak, és hozni Zsidait az egyébként gyengén játszó Tisza helyett. Ugyanis Varga teljesen magára volt hagyatva a védekezés során, sárga lappal a zsebében, miközben Szakálytól és Tiszától kevés támogatást kapott a középpályáról. Ha jött volna Zsidai, ő vehette volna át Varga helyét szűrőként, Józsi pedig egy sorral feljebb játszhatott volna, és aktív részese lehetett volna a letámadásainknak. Ehhez képest sorra futottak át a középpályánkon a norvégok, és nagyjából a harmadik ilyen szituáció meg is bosszulta magát. Egy szöglet után nagyon fent maradtunk, a szélről betett labda után a lövés levágódott a védőről, és indult a kontra, amelyben nagyon jók a norvégok, ezt tudtuk, fel is hívtuk rá a figyelmet. Jovanovic fent ragadt, Mátét egyedül hagyta két játékosra. Söderlund kapta a labdát, Máté pedig érthető módon őt fogta, és itt hibázott is, hogy nem faultolt, megért volna egy sárga lapot, hogy felborítsa a támadót, de mivel nem így tett, így ő indította a bal szélen teljesen üresen érkező Mikkelsent. A labda hosszúnak tűnt, és ha Verpecz időben elindul, simán elérhette volna a labdát, mint tette azt a norvégok kapusa az első félidőben Sidibe lehetőségénél. Ehhez képest Verpi félúton megtorpant, és felkínálta a hosszú sarkot, Mikkelsen pedig élt is a lehetőséggel, 1-1.
A gól után már hívta Kondás Zsidait a cseréhez, tehát érzékelte azt, amit mi is láttunk. Csak hogy megint jött az amatőr hiba, hogy nálunk hat perc kell ahhoz, hogy egy csere beálljon. Ugyanis amíg Zsidai átöltözött, kortyolgatott, megkapta a taktikai utasításokat, addigra mi is megkaptuk a második gólt. Megint átszaladtak a középpályánkon, most Brkovic lefaultolta a támadót, bevállalva a sárgát, és azt, hogy nem játszhat a visszavágón. Csak hogy fölösleges áldozatot vállalt, mert a szabadot Helland bevarrta, mint a szar, 1-2… Nem tudom eldönteni, hogy ebben mennyire volt hibás Verpecz, talán túlságosan kint állt a kapujából, ezért nem tudta védeni az egyébként közel sem jól helyezett, ám erős lövést. Ezzel gyakorlatilag el is dőlt a párharc, már ha lehet ilyet mondani 120 perccel a párharc vége előtt. De sajnos a két gyors gól teljesen összeroppantott minket. Ráadásul vezetőedzőnk időközben meggondolta magát, és mégsem küldte be Zsidait (miért???), helyette jött Castillion Sidibe helyett. Persze a 2. gólt követően ő is hét percig készülődött és hallgatta a kispad utasításait, mire beállhatott, ismét sikerült az a bizonyos „villámgyors csere”. Veszett fejsze nyele. Innentől abszolút nem tudtunk kapura veszélyesek lenni, Balogh Norbi teljesen elkészült az erejével, Bódi keveset tudott támadásban villantani, Castillion egyedül kevés volt elöl, a két középpályásunk, de főként Tisza pedig nem tudta kellőképp támogatni a támadásainkat. Szakálynak volt két jó távoli lökete, és ennyiben ki is merültek a lehetőségeink. Indokolt lett volna Zsidait és Mihelicet is behozni, mégsem lépte meg a cseréket Kondás, ehelyett kivárt velük a 84. percig, amikor már a világon semmi értelme nincs hátrányban cserélni. Három percre rá gyakorlatilag el is döntötte a párharcot a Rosenborg, az első gólhoz kísértetiesen hasonló találattal. az első gólhoz kísértetiesen hasonló találattal. Jovanovic újból lemaradt a szélsőről, amiből megindulhatott a Rosenborg. Máté megint egyedül maradt a két támadóval, és rosszul döntött, amikor az indítást követően nem követte a szélről érkező Mikkelsent. A dán játékos begyalogolt a tizenhatoson belülre, és éles szögből a rövidbe lőtt spiccel, 1-3… Ez megint Verpecz gólja egyértelműen, no meg Jovanovicé és Mátéé, előbbi megint elöl ragadt, utóbbi pedig mint mondtam, rosszul helyezkedett. Verpecz totál érthetetlen módon dőlt el a lövésnél, ilyen gólt a megyeiben sem szabad kapni. Itt dőlt el végképp minden, és utána hiába lőtt gólt Bódi Ádám Varga kipattanó lövése után, és alakította 2-3-ra az eredményt, ez csupán csak szépségtapasznak jó.
Nehéz eldönteni, hogy hol szúrtuk el ezt a meccset, utólag pedig mindig okos az ember. Nyilvánvaló, hogy a félidőben egy sebességi fokozattal feljebb kapcsolt a vendégcsapat, és kijött a fizikális és tudásbeli fölényük, de erre még mi is rásegítettünk azzal, hogy tova tűnt az első félidei kiváló védekezésünk. Lehet, hogy ebben benne van az is, hogy mi fáradtunk el, ez esetben viszont talán okosabb lett volna ráülni az egygólos vezetésre. Ez persze nem garantálja azt, hogy akkor lehoztuk volna 1-0-val a meccset, és lehet akkor azért bosszankodnánk, hogy 1-0-nál miért álltunk be védekezni, de ezt már sosem tudjuk meg. Továbbra is állítom, hogy a kulcsmomentum Varga sárga lapja volt, és az, hogy akkor nem hoztuk be Zsidait. És a helyzetkihasználás… Amivel továbbra is gondban vagyunk. Ilyen szinten pedig megengedhetetlen, hogy ne éljünk az előttünk adódó lehetőséggel. A norvégok éltek is, 4-5 nagyobb helyzetükből hármat értékesítettek is. Ezzel az eredménnyel sajnos formalitás lesz a visszavágó, hiszen két gólt kéne szereznünk a Rosenborg otthonában úgy, hogy közben egyet sem kapunk. Mindezt úgy, hogy Kondás Elemérrel még nem nyertünk nemzetközi mérkőzést idegenben… Remélhetőleg Kispesten nem tartalékolunk a jövő heti meccsre, mert innentől a bajnokságra kell koncentrálni. Ettől függetlenül dicséretet érdemel a csapat a tegnapi produkcióért, mert 45 percig nagyon jól játszottunk egy nálunk sokkal jobb csapat ellen, és 1-3-nál sem adtuk fel.
A szurkolókon ma sem múlott az eredmény, hosszú idő után újra focimeccsre emlékeztető hangulat uralkodott a Nagyerdei Stadionban.
Játékos osztályzatok
Verpecz István – 3 – A mérkőzés citromdíjasa 
Sajnálom őt, mert magyar szinten nem számít rossz kapusnak, de ilyen nagy meccseken mindig kijönnek a gyengéi. Azt a tényt ne vitassuk el tőle, hogy vonalkapus, ezt már tudjuk róla évek óta. Ha jönni kéne a kapuból, akkor baj van, mert vagy nem jön, és abból kapunk gólt, vagy ha jön, akkor megint csak bajt csinál (tizenegyes, kiállítás). Ma két gólban egész biztosan benne volt: az elsőnél ha a kiugratás ütemében kiindul, simán elérhette volna a játékszert, ehhez képest félúton megtorpant, felkínálta a hosszút, be is rúgták a lába alatt. A harmadik gól szóra sem érdemes, Malinauskasos magasságokba emeli őt. A második gólnál nem tudom megítélni a felelősségét, mert bár nem ment szélre a labda, de volt benne erő, és nagyon jó szögben csapódott lefelé. Ettől függetlenül meg merem kockáztatni, hogy Nova talán kiszedte volna. Sajnos ez nem az ő meccse volt.
Aleksandar Jovanovic – 5
Az első félidőben szerintem nagyon jól játszott, jól ment fel a támadásoknál, szépen húzott el az emberek mellett, jók voltak a befelé cselei, és fegyelmezetten visszazárt, amikor labdát veszítettünk. Aztán a második félidőben kétszer is lemaradt, és mindkettőből gólt kaptunk. Pedig a felvezetőben is erre hívtam fel a figyelmet: a Rosenborg kontrái abból állnak hogy kiindítják a gyors szélsőket, és ők vagy becenterezik Söderlundnak, vagy egymaguk fejezik be az akciót. Ezt láttuk az első és a harmadik gólnál, Jova elöl ragadt, Máté ott maradt Söderlundra és Mikkelsenre, és simán kiindították utóbbit, aki üresen roboghatott a kapunkig. A végére el is fogyott egyébként, de az első félidei jó játéka megmenti őt a rosszabb pontszámtól.
Máté Péter – 5
Teljesült a vágyam, hogy ő került a kezdőbe Mészáros helyett. Az első félidőben egy esetet leszámítva nagyon jól védekezett, lekapta a pályáról Söderlundot, viszont a két kapufás szitunál nagy butaságot csinált azzal, hogy kiugrott a védelemből, és bepasszolták a helyére a labdát. Az első és a harmadik gólt nem közvetve, de róla kaptuk, igaz Jovanovic kiszolgáltatott helyzetbe hozta őt. Viszont az első gól elkerülhető lett volna, ha elborítja Söderlundot, és nem hagyja, hogy indítsa a szélen felfutó Mikkelsent.
Dusan Brkovic – 6
Egy fokkal jobbnak éreztem Máténál (szokás szerint), kéne mellé egy hasonló tudású társ, és isteni belső védőpárosunk lenne. Kár azért, hogy kisárgázta magát a visszavágóról, már ez a tény is csökkenti az amúgy sem nagy sanszunkat a továbbjutásra.
Korhut Mihály – 5
Kevesebbet vállalt most előre, de talán épp emiatt is, hátul sokkal stabilabb volt. Ő visszaért amikor kellett, nem is sokszor indítottak akciót a norvégok az ő oldalán. Viszont akadtak hibái, főleg támadásban, ezért kap most átlagos osztályzatot.
Varga József – 7
Óriásit játszott az első félidőben, aztán a második játékrész elején korán besárgult (tegyük hozzá, nagyon szigorú volt erre lapot adni, ráadásul első faultja volt), és onnantól nem mert ütközni, félve a kiállításól. Ez volt a meccs egyik fordulópontja, mert innentől átszaladtak a norvégok a középpályánkon. Összességében viszont príma játék volt, és ne feledjük, a végén ő hozta össze a második gólunkat is, hiszen az ő löketét ütötte Bódi elé a kapus.
Balogh Norbert – 7 – A mérkőzés legjobbja 
Parádé volt, amit az első félidőben produkált, csak akkor nem szívatta meg a rutinos, 16-szoros svéd válogatott Dorsint, amikor nem akarta. Kétszer indult meg ígéretes helyzetben, sajnos mindkettőnél kijött a rutintalansága, és a fizikális gyengesége. A gólja viszont parádés volt, viszont az első félidő végére nagyon elfáradt. Ennek fényében nem volt meglepő, hogy a második játékrészben már jóval kevesebbet láttunk belőle, az első félidőben nagyon kifutotta magát. Fizikálisan kell megerősödnie, a rutin meg majd ragad rá az évek során.
Szakály Péter – 6
Az elején nem tetszett a játéka, körülményes volt, aztán feljavult, adott egy szép gólpasszt, illetve Varga lövésén kívül a másik két távoli próbálkozás is az ő nevéhez fűződik, még ha kaput nem is talált egyik sem. Javulnia kell még, tud ennél is többet, de ma legalább már nem lógott ki lefelé a csapatból.
Tisza Tibor – 4
Nagyon sokat vártam tőle ezen a meccsen, elvégre is ő van az egyik legjobb formában, ehhez képest nagy csalódás volt a játéka. Alig volt nála labda, ha meg megszerezte, rendre rossz megoldást választott. Sokszor maradt le az embereiről védekezésben, és a második félidőben rendesen elpattogtak tőle a labdák. Nem játszott ma jól, az első bekapott gól után azonnal lehoztam volna.
Bódi Ádám – 6
Rengeteget dolgozott, sokszor zárt vissza, és segített be a védekezésbe, elöl most nem ment neki annyira, de végig küzdötte a meccset, akadtak jó megmozdulásai, és szerzett egy szépítő gólt a végén, ami bár nem sokat ér, mégis szebben mutat az eredmény.
Ibrahima Sidibe – 5
Nem tudott ma sokat segíteni a csapatnak, sokszor bántóan egyedül volt elöl, csak Balogh segített be neki a támadásoknál. Mezőnymunkája viszont elfogadható volt, fejjátékára szükség volt elöl és hátul is. Viszont hosszú távon továbbra is tartom, hogy maximum csereként segíthet a csapatnak.
~o~
Geoffrey Castillion – 5
Most nem tudott lendületet vinni a játékunkban, gyakorlatilag csetlett-botlott, és semmit nem fújtak be neki. Sidibéhez hasonlóan nagyon egyedül volt, nem volt társa, akivel összejátszhatna. Nem is tudott ma helyzetbe kerülni.
Rene Mihelic – 0
Nem sok értelme volt ennyi időre beállítani, jönnie kellett volna már a második gólnál a középpályára.
Zsidai László – 0
Varga sárgája után átjáróházzá vált a középpályánk, a vak is látta, hogy meg kéne erősíteni a védekezésünk, különben előbb utóbb jön a gól. Jött is, és mire Kondás becserélte volna, már kaptuk a másodikat, így végül visszaküldte melegíteni. Pedig 1-2-nél is indokolt lett volna becserélni őt.
~o~
Kondás Elemér
Ha pontoznánk az edző teljesítményét, akkor Kondás Elemér ma minden bizonnyal nem kapna magas pontszámot… Bár az első félidőre elképesztő csapatot küldött fel és az első félidő alapján járt neki is a taps, de… Taktikai hibák tömkelege a meccs során: fel kellett volna mérnie, hogy Varga visszafogott játéka után nem volt ütközőemberünk, hozni kellett volna Zsidait a halovány Tisza helyett, Józsi pedig mehetett volna egy sorral feljebb, az ellenfél térfelére szűrni és letámadni. Amit pedig az utolsó két cserével kivárt, az megint csak nevetséges. Simán cserélni kellett volna már a 60. percben, ehhez képest sikerült a 84. percben kihasználni az utolsó két cserét, mire a fél csapatból már elfogyott a szufla…
https://www.youtube.com/watch?v=eS2pYv74u0A
A mérkőzés összefoglalója
