Mezőkövesd-DVSC 0-1. Látszólag semmi különös nem történt: kiszenvedett győzelem egy felejthető meccsen. Valójában azonban tökéletes trükkök rejtőztek a ránézésre hétköznapi és átlagos felszín alatt. A trükkök nevei: Kuti Krisztián; küzdelem. Bár nem illik leleplezni a bűvészek trükkjeit, mi most mégis erre törekszünk az alábbiakban.
Herczeg András hosszú idő után ült újból idegenbeli meccsen a Loki kispadján. (És vélhetően nem is nagyon tervez újból ilyet tenni a jövőben, bár ki tudja, mit hoz még az élet.) Különösen érdekes ez amiatt is, mert annak idején sokan pont az elképesztően hosszú vendégcsapatként produkált nyeretlenségi sorozatunk miatt követelték a távozását.
A kezdőnk nem változott az egy héttel ezelőttihez képest: új igazolásunk, Danilovics állt a kapuban, előtte Kuti, Mészáros, Brkovics és Korhut alkották a védelmet. A középpályán Djelmic mellett Jovanovic és Szekulics kaptak lehetőséget, valamint Horváth doktor, legelöl pedig Tisza és Takács rohamoztak.
A mérkőzés eleje inkább a mezőnyjátékról szólt, de annyira mégsem lehetett unalmasnak nevezni a meccset, időnként mindkét kapu előtt kialakult egy-két lehetőség. Míg azonban a kövesdiek helyzetei az előző meccshez hasonlóan most is remeklő új szerzeményünk, Danilovics miatt nem mentek be, addig mi csak „simán” pontatlanok voltunk.
Jegyezzük még fel az első félidőből Tisza 36. percben, reklamálásért kapott sárgáját. (Bár több forrás is azt írta tévesen, hogy Horváth a 18. percben sárga lapott kapott, valójában csak szóban figyelmeztette a játékvezető. Éppen ezért szó sincs arról, hogy a második sárgát követően is a pályán maradhatott volna.)
A második félidő viszonylag csendesen csordogált, váratlanul azonban az addig is aktív, ám pontatlan Horváth gyönyörűen középre tekert, ahol érkezett Kuti, és nehéz szögből hihetetlenül pontosan, csatárokat megszégyenítő módon fejelt a bal alsó sarokba. Vezettünk, és az érződött, hogy innen már illik behúzni a győzelmet. (Mondjuk ezt érezhettük a legutóbbi Mezőkövesd elleni, kb. három évvel ezelőtti idegenbeli meccsen is, ahol végül 2-0-s vezetésről sikerült 2-2-re „leadni” a meccset.)
Aztán jött Tisza és Szőts játékvezető „itt a piros, hol a piros” játéka, melyben Tisza maradt alul, mivel a spori nagyon könnyedén megtalálta azt a fránya lapot egy nem annyira durva szabálytalanság után. Az első játékrészben kapott Tisza lapnak meglett tehát a böjtje.
A mérkőzés végén még a partjelzők is borzolták kicsit a kedélyeinket, miután három kövesdi játékos is lesen tartózkodott, mégis továbbengedték a támadást, és csak Danilovics újabb bravúrja miatt maradt el az egyenlítés.
Végül tehát 1-0-ra győztük le a Pintér Attila vezette Mezőkövesdet idegenben, ami szintén őt igazolja, mert csak egy góllal tudtunk nyerni, pedig hamarabb kezdtük a felkészülést, több tétmeccs van a lábunkban és egyébként is régebb óta együtt van a keretünk.
Játékosok értékelése:
Branislav Danilovics – 7
Nagyon megérdemelné ő is a mérkőzés legjobbjának járó díjat, de én most jelképes okokból is inkább Kutinak szeretném adni. Elképesztőeket védett, egyértelműen más szintet képvisel, mint pl. Verpecz, a jó formában védő Novakovic kategóriája. Remélem, hogy sikerül majd a kölcsönszerződése lejárta után végleg is megszerezni, mert amikor ő áll a kapuban, akkor nyugodt vagyok.
Kuti Krisztián – 7 
Az első félidőben sem lógott ki a csapatból, korrekt módon ellátta a feladatát, aztán a fordulást követően a semmiből szerzett egy bravúros gólt, ez pedig egyenesen szárnyakat adott neki. Onnantól kezdve a védekezést tekintve is kimagaslott, gyönyörű szerelésekkel és taktikus helyezkedéssel vétette észre magát. Jó látni, hogy mer támadni is, de védekezni is képes. Kicsit Korhutra emlékeztet a játéka.
Mészáros Norbert – 6
Emberhátrányban is viszonylag stabilan védekeztünk, ami az ő érdeme is volt, annak ellenére, hogy egyszer-kétszer hibázott és bizonytalannak éreztem, ezt azonban kompenzálta szép mentésekkel. Ettől függetlenül ideje lenne Szilvásit is bevetni élesben, és leginkább Mészáros helyett lehetne beépíteni.
Dusan Brkovics – 6
Nem lehet okunk panaszra a játékával kapcsolatban, megbízhatóan teljesített. A végén kockázatos volt a becsúszása Sós Bencével szemben, ha ütemet téveszt, büntető is lehetett volna belőle. Reméljük, hogy Sós Bence nem sérült meg komolyabban az esetet követően.
Korhut Mihály – 5
Bár rendben volt a játéka, de önmagához képest eléggé szürkének éreztem, főleg előrefele játékban. Kuti sokkal többet lépett fel a támadásokhoz. Lehet persze, hogy az is a taktika része volt, hogy a bal oldalunkon hátravontabban védekezünk, ebben az esetben jogtalan a kritika.
Ognjen Djelmic – 5
Akart, küzdött, de rengeteg pontatlanság jellemezte ezúttal is a játékát. Kíváncsi vagyok rá, hogy képes-e technikailag ennél többre, mert abból a szempontból eddig számomra nem meggyőző. Rosszul lő, ráadásul a beadásai is ritkán találnak embert. A mentalitása viszont rendben volt, sokat próbálkozott.
Aleksandar Jovanovic – 5
Szokás szerint nagyott küzdött, sok labdát szerzett, sokat futott, igyekezett a támadásokba is belépni. Néha azonban bosszantó hibákat követett el, az egyikből majdnem gólt is kaptunk. A hozzáállásából sokan tanulhatnának.
Danilo Sekulic – 5
Lelkesebbnek tűnt, mint a múlt héten, nem mindig csak a biztos megoldásra törekedett. Ennek eredményeként viszont több hiba csúszott a játékába. Én a magam részéről adnék még neki pár hónapot, aztán meglátjuk, mi lesz belőle.
Horváth Zsolt – 6
A gólpassza miatt biztosan megérdemli a hatost még a sok elrontott helyzettel együtt is. Vele kapcsolatban egyébként azt érzem, hogy technikailag nem egy kiemelkedő tehetség, sőt, fizikálisan sem az, de fejben, gondolkodásban kimagaslik a mezőnyből, néhány meglátásából ezt érzem. A rengeteg hiányosságát ezzel tudja kompenzálni, viszont ez néha nem elegendő: lőni tudni kell egy támadó játékosnak. (Ez pedig neki hol sikerül, hol nem…)
Tisza Tibor – 3 
Rajta egyértelműen azt éreztem a mérkőzés legelejétől kezdve, hogy túlpörgött. Emiatt benne volt végig a levegőben a kiállítása, még akkor is, ha túlzottan szigorúnak tűnt. Sokan megbélyegzik őt, hogy csak egy zsoldos, pedig én pont benne látom azt, hogy igazán akar és küzd. Most túlzottan bizonyítani akart, és éppen ezzel hozta nehéz helyzetbe magát: jön az új edző, Tisza az első meccsén biztosan nem léphet majd pályára, és így hátrányba kerülhet, ha jól teljesít a helyettese.
Takács Tamás – 5
Nem élete meccse volt, nagyon eltűnt, de egy-két megoldása így is szép volt. Bennem azt az érzést keltette, hogy bármikor lőhet egy gólt a semmiből, és egy csatárnak ez a dolga. Lehet, hogy nem egy Messi, de látszik rajta, hogy érzi a kaput. Ettől függetlenül tényleg nem ez volt élete meccse.
∼•∼
Bereczki Dániel – 0
Hozott egy kis lendületet a támadójátékba, viszont a lövésein még lenne mit csiszolni. Több lehetőséget érdemelne ő is.
Ferenczi János – 0
Ezúttal nem kapta el jól a fonalat, nem tudott a csapat hasznára lenni.
Ludánszki Bence – 0
Időhúzó cserének elpazarolni egy ekkora tehetséget… (Feel the irony)
∼•∼
Herczeg András
Remek húzás volt ezúttal is Kutit kezdetnie, hiszen a kiváló védőmunka mellett győztes góllal járult hozzá a sikerhez. Felrázta a csapatot, és olyan taktikát dolgozott ki egy betömörülő csapat ellen, amivel végre tudtunk érvényesülni (beadások, átlövések, hirtelen ritmusváltások). Köszönjük ezt a két nagyon fontos győzelmet!
— A mérkőzés színvonala – Csapatunk teljesítménye – A bírói ítéletek —
A mérkőzés közepes színvonalú volt, a csapatunk pedig egészen szervezett. A bírót inkább nem minősíteném, kabaré vagy bűvészshow keretein belül jobban érvényesülhetett volna…
És akkor jöjjenek a tökéletes trükkök, és ami mögöttük van.
1. Küzdelem
A trükk leírása: szenvedős meccs, szervezetten védekező ellenfél, mégis győzelem. Trükk titka: akartunk nyerni. Következtetés: bár tényleg sokat gyengült a csapat, de lehet, hogy mégsem csak ez számít?
2. Kuti Krisztián
A trükk leírása: egy játékos „lepottyan az égből”, komolyabb rutin nélkül, és védőként győztes gólt szerez. Trükk titka: szabad kipróbálni peremen lévő játékosokat és fiatalokat is. Következtetés: ez megér pár bővebb gondolatot…
…Kondás Elemért már nem stílusos kritizálni a távozását követően. Nem is szeretném megtenni, ezért inkább a jövőre nézve próbálok fontos következtetéseket levonni.
A klubunk működésének kulcskérdése lesz a mindenkori edző személye és filozófiája. Nekünk egyszerűen MUSZÁJ az Akadémiára építenünk, csak így fejlődhetünk igazán, ami nem is feltétlenül baj. Ez viszont csak úgy lehetséges, ha olyan edzőt alkalmaznak a klubnál, aki hajlandó bevetni akár meglepően fiatalon is a tehetséges játékosainkat, és tudja is őket kezelni.
Szomorú belegondolni, hány és hány fiatal játékosunk van, akik legalább olyan jó teljesítményre, vagy akár még sokkal jobbra lettek volna képesek, ha bevetik őket az elmúlt években, mint most Kuti Krisztián. Pár név: Barna Szabolcs, Sós Bence, Bereczki Dániel, Karikás Krisztián, Szilvási Péter, stb.
Ha a jövőben jobban elsajátítjuk ezeket a trükköket, hogyan lehet pl. egy gyengébb játékoskeretből a fiatalokra támaszkodva elfogadhatót varázsolni, és belátjuk, hogy a küzdeni akarással párosulva ez egész sokra lehet elegendő, akkor akár ismét elindulhatunk felfelé.
Csak aztán nehogy kiderüljön a végén, hogy ez az illúzió is csak egy tökéletes trükk volt valaki részéről fentebb…
Hajrá Loki!
Enderson
