Az utolsó esély

Túlzásnak tűnhet beharangozóm címe, hiszen a ZTE elleni párharcot követően is lesz még 8 meccsünk a bajnokságban, mégis vízválasztó lehet, hogy vasárnap kora délután milyen eredmény születik a Nagyerdei Stadionban. Lássuk, miért gondolom, hogy ez az utolsó esély!

1. Az utolsó etapból már túl vagyunk egy sikertelen Mezőkövesd elleni találkozón, a Kisvárda ellen pedig a válogatott szünet után idegenben fogunk játszani, ahol eddig összesen egyszer tudtunk nyerni. Bár van még egy-egy mérkőzésünk hazai pályán többek között az MTK és az Újpest ellen is, de a ZTE után már csak nehezebb mérkőzések jönnek. Azaz, ha most sem nyerünk hazai pályán, joggal merülhet fel a kérdés, hogy akkor majd mikor?

2. Bár Blagojevics kapcsán inkább érdemes csak rosszindulatú pletykaként kezelni, hogy inog alatta a kispad, egy csúfos kudarc után a válogatott szünet ideális lehetőséget teremtene arra, hogy edzőcserét hajtsunk végre. Nem kívánok semmi ilyesmit, már sokszor beszéltem róla az elmúlt hetekben, hogy részemről még él a bizalom felé és a hosszútávú kiszámíthatóságot fontosabbnak tartom, de van az a forgatókönyv, ami után egyszerűen muszáj váltani. Bár remélem, hogy nem ezen a mérkőzésen múlik ez, ki tudja, hogy a bizalom a vezetőség, a játékosok és a közönség felől mennyire maradna meg Blagojevics felé.

3. Az NB I csodás körbeveréseinek és azonos erősségű csapatainak hála brutális tumultus alakult ki a 3-10. hely között. A Vidi 39, a ZTE 29 ponttal áll, mi pedig 33 ponttal a kettő között nagyjából félúton, csupán 2 (!) pontra a negyedik, akár nemzetközi kupát is jelenthető helyezéstől. Ha még nem mondtunk le a 3-4. helyről, akkor ez kötelező győzelem kell legyen, akkor is, ha a ZTE sokkal jobb formában várja a párharcot. Ha nem nyerünk, pár fordulóig mindenképp, de talán a bajnokság hátralévő összes fordulójában egyaránt értelmetlenné válik erről beszélni és az utolsó fordulók tét nélküli meccsekké fajulhatnak.

4. A DVSC legtürelmesebb szurkolói is megunják előbb-utóbb a gólínséget és a gyengébb eredményeket. Ha folytatódik a gyengébb széria, az jelentős lelátói elégedetlenséget és érdektelenséget szülhet a hátralévő fordulókra, pedig még lesz utána négy hazai találkozónk (MTK, Kecskemét, Újpest, Vidi). A héten volt a klub születésnapja, úgyhogy most még inkább joggal várnánk, hogy nyer a csapat. Annak elmaradása olaj lehet a tűzre. Ebben a szezonban ez talán az utolsó esély, hogy a csapat maga mellé állítsa a szurkolókat.

Ezek összessége remélem kellő motiváció lesz a csapatnak a jó játékhoz; a szurkolóknak pedig, hogy kilátogassanak a Nagyerdei Stadionba a vasárnap 12:30-kor kezdődő mérkőzésre. Esélyekkel nem foglalkoznék, számomra egyértelmű, hogy jobb a Loki, csak ezt bizonyítani is tudni kell a pályán és végre gólokat lőve nyerni. Minden fájdalomra gyógyír ugyanis egy győzelem, most pedig mindennél nagyobb szükségünk van a három pontra. A kezdőcsapat kitalálásán éppen ezért nem is nagyon töröm magam, törjék majd magukat a pályára lépő játékosok! Az általam vágyott kezdő viszont így néz ki:

Tegnap én már megálmodtam, hogy négy nullára nyerünk, s hogy az álomból valóság lesz-e, az hamarosan kiderül! Hajrá, Loki!