Kicsit vicces lehet ez a cím, de a jelenlegi helyzetünkben, főleg a Kecskemét elleni meglehetősen lehangoló meccset követően nem tudom, hogy mire számítsunk szombaton a keleti rangadón a DVTK ellen…
Mert itt bizony két véglet lehet érzésem szerint: vagy kikapunk kis különbséggel, vagy valahogy a csillagok szerencsés állása és az eddig Nestor El Maestro által hangoztatott kemény edzésmunka kifizetődik egy szűkös sikerben, ami már igencsak ránk férne. Az is igaz azonban, hogy egy sikerrel sem lennénk kint teljesen a vízből, de mindenképpen jól jönne a lelkeknek a záró kőkemény hármas találkozónk előtt. Sorrendben ez után a borsodi túra után jön a két fővárosi „gigász”, Ferencváros és Újpest kettőse a Nagyerdőre, valamint idegenben a „sokpontos” Zalaegerszeg elleni kiesési rangadó.
Szombati ellenfelünk, a Diósgyőr szinte a dobogót ostromolja, hiszen az ötödik a tabellán, de csak négy pont választja el a listavezető Ferencvárostól, így az utolsó előtti helyen szerénykedő DVSC-re tizenhárom pontot vertek rá eddig Bényeiék. Utóbbi debreceni nevelésű játékos legutóbb a FTC otthonában lőtt egy szépségdíjas bombát – figyelemre méltó, hogy a Diósgyőr már 3-0-ra is vezetett a Groupama Arénában, de be kellett érniük végül az egy ponttal. Ebben a koncentrációhiányban bízhatunk mi is talán, valamint úgy kell beleállni ebbe az összecsapásba, hogy a lelátón ugyan van barátság, de a gyepen 90 perc erejéig félre kell tenni mindezt a játékosainknak. Ellenkező esetben pedig csak folytatnánk a tavaly ősszel elkezdődött idegenbeli sormintát, hiszen két vereséget számlálhattunk a legutolsó két Andrássy úti találkozón (3-2, 5-3), ami cseppet sem javítaná a bennmaradási esélyeinket, ráadásul augusztusban hazai pályán is minimális, egygólos vereséget szenvedtünk, így már kezd kellemetlen lenni ez a diósgyőri dominancia. Mint mondottam, az ellenfélnél több, egykor a Cívisvárosban pallérozódó játékos is van (Szatmári, Bényei), így számukra is ugyanúgy pikáns lesz a találkozó.
A hétszeres bajnok lokisták dicső múltjukkal ellentétben igencsak méltatlanul szerepelnek, amit vélhetően a legtöbb fanatikus álmában sem gondolt volna a Győr elleni kiütéses szezonkezdet után, vagyis maximum rémálmában. Nincs ezen mit szépíteni, de ez az ősz eddig olyan, mint egy lidércnyomás. Ennek során edzőket is fogyasztott bőséggel a csapat és különösebb eredmény nélkül szerepelnek Dzsudzsákék, valamint kijelenthető, hogy rég nem látott mélységben lévő garnitúrát vett át a Nestor Jevtics dirigálta edzői team. Látva a jelenlegi pocsék védekezésünket csak az jut eszembe, amit a középiskolás matematikatanárom hajtogatott az érettségi előtt: „Innen szép lesz győzni!”
Némi kapaszkodó és reménysugár azért akad nekünk is, hiszen a Groupamában is lőttünk két gólt a Fradinak és zsinórban két gólt szereztünk háromszor is, így azt lehet mondani, hogy már csak a védelmünket kellene gatyába rázni a szakmai stábnak, mivel két lőtt góllal azért már szoktak meccset nyerni más csapatok is. Így aztán nem tudni, hogy milyen hadrendben fogja a gyepre vezényelni a piros-fehéreket a vezetőedzőnk, így nem tudnám most megtippelni hirtelen a kezdőnket, de az eddig maródiak közül vélhetően nem sokan fognak a stáb rendelkezésére állni. Az azonban igaz, hogy jól állt a csapatkapitányunknak a csereként beszállás, hiszen a Kecskemét ellen igencsak hasznosan játszott abban a félórában, mint máskor görcsösen küszködve egy egész találkozón.
A találkozót egyébként Pintér Csaba fogja dirigálni, amely szombaton 16:30-kor fog kezdődni és az M4 Sport élőben fogja közvetíteni.
HAJRÁ LOKI!
