A Mezőkövesd elleni győzelem és a hétmeccses veretlenségi sorozat, valamint ellenfelünk gyenge teljesítménye csak jót ígért. Nem volt várható, hogy kiszakadjon a Haladás gólzsákja, hazai pályán pedig egyértelmű esélyesei voltunk a mérkőzésnek – milyen jó ezt ismét megélni, leírni. DVSC – Haladás összefoglaló.
A hazaiak kezdőcsapata nem változott, a megszokott kezdővel léptünk pályára, a cserepadon pedig a sérüléséből felépülő Könyves és Tabakovic is helyet kapott. A Haladás kezdőcsapatából több kulcsjátékos is hiányzott sérülés miatt, egyértelmű volt, hogy a védekezésük stabilizálása és a szélsőink hatástalanítása elsődlegességet kell, hogy élvezzen, ha pontról, vagy akár pontokról álmodoznak.
Az első tíz perc mégis Haladás fölényt eredményezett, köszönhetően többek között annak is, hogy már a harmadik percben, az első kapuralövésből Kiss révén megszerezték a vezetést. A bombagólt követően még további két lehetőséget is kidolgoztak a dunántúliak, egyiknél a szerencsénk, másiknál pedig a kapusunk akadályozta meg a találatot. A piros-fehérek sem adták fel, Mengolo több ízben próbálkozhatott, de helyzetteremtéseit gyenge megoldás követte. A 10. percben Sós Bence esett nagyot a tizenhatos és az alapvonal találkozásánál, a szabadrúgást pedig Bódi irányította rá a kapufára. Óriási gól lett volna, ha bemegy.
A 0-1 azt jelentette, többet kell kockáztatnunk, a Haladás kontrái így több veszélyt is rejtettek, de mind Szatmáritól, mind Kinyiktől szép védekező megmozdulásokat láthattunk. A mérkőzés irama nem csillapodott, előbb Mengolo sarkazása kerülte el Király kapuját, majd Tőzsér szabadrúgását és Sós lapos lövését fogta az ország legrutinosabb aktív hálóőre.
A középső negyedórában azonban a legfontosabb események Ferenczi sikeres fejesei voltak a középpályán és Erdős játékvezető következetesen engedékeny ítéletei. Szatmári egy sárgát is megúszott, míg a többi játékos megérezhette, hogy a szabadrúgások megítélésére csak akkor számítsanak, ha egyértelmű a szituáció. A bedobások, szögletek kapcsán azonban több alkalommal hiba csúszott a sípmester ítéleteibe, hol egyik, hol másik csapat kárára.
A félidő utolsó részében Sós és Varga megcserélésével, illetve Kinyik előrébb rendelésével próbáltunk közelebb kerülni az egyenlítő gólhoz. A Haladás jobban visszaállt, felhagyott a veszélyes kontrákkal, mi pedig rendre minden mezőnyjátékosunkkal az ellenfél térfelén passzolgathattunk. A 39. percben Sós lövése a gólzenét beindította ugyan, de találata lesről született, maradt a 0-1. Pár perccel később a szombathelyiek bosszankodhattak, a Nagy ügyetlenkedése utáni szöglet centikkel kerülte el a hosszú alsót.
A félidő utolsó percei ápolással teltek, Kiss fejelte le csúnyán Sóst, a sárga lap ezúttal is elmaradt. Játékosunk átvedlett ninjává, kötéssel a fején folytathatta, de az első lépések után összeesett, nem is értettük, miért küldték vissza az utolsó percre. Több esemény már nem történt, félidőben szomorú 0-1, de még várt ránk további 45 perc.
A második félidőt kettős cserével kezdtük: sem Sós, sem Mengolo nem folytatta a mérkőzést, előbbi agyrázkódás miatt. Helyükre Könyves és Tabakovic érkezett, így Bódi maradhatott középen, Tabakovicra pedig a fizikai párharcok és a beívelések megnyerésének feladata várt. Egy Jovanovic beadás után az 52. percben máris veszélyeztetett, pörgetése fölé szállt. Két perccel később Bódi suhanó lapos lövését kellett kiimádkoznia a vendégeknek a kapuból, hogy az 56. percben Szatmári kisebb combsérülése miatt beálljon harmadik cserénk, Mészáros Norbert.
A két kényszerű váltással az utolsó kártyánkat is kijátszottuk, ez nem volt túl jó előjel. Ráadásul az idő nem nekünk dolgozott. Már csak harminc perc volt hátra, amikor Bódi veszélyes beívelése, majd kapáslövése után is csak Loki lehetőségről, nem pedig gólról beszélhettünk. A fordításhoz szükséges első gól nem akart megszületni, már-már felrémlett előttünk az egy évvel ezelőtti, és az idei nyári, hasonló körülmények között született egy gólos vereség, ahol hiába próbálkoztunk, nem mi, hanem ellenfelünk örülhetett a végén.
Ekkor azonban egy gyorsan elvégzett szabadrúgást laposan passzoltunk az ellenfél tizenhatosán belülre, ahol az alapvonalról sikerült Király mellett bekanalazni középre a labdát, Tabakovic pedig kihasználta Király hiányát és a kapuba helyezte a kínálkozó lehetőséget. Szerencsés találat, de megdolgoztunk érte, 1-1!
Az eddig sem finomkodó vendégek egyre durvább könyökösei mellett az eső is egyre jobban rákezdett, a vezetéshez azonban mindig hiányzott az utolsó csepp támadásaink poharába. Így volt ez a 86. percben is, amikor a Haladás védelmére öten vezethettük a labdát, Könyves középre adását pedig két lépésről bikázta fölé Tabakovic. A mérkőzés helyzete volt. Az utolsó tíz percre sérülés miatt Királyt váltó Gyurjánnak nem akadt védeni valója, hiába volt 5 perces hosszabbítás. A játékosaink ebben az időszakban is sokszor túlvállalták magukat, és bár küzdöttünk teljes erőbedobással, ma ez nem volt elég az újabb gólhoz.
Pontozás
Nagy Sándor – 4
A gólért nem ő a felelős, azonban a mai mérkőzésen nem voltam vele elégedett. A kirúgásai pontatlanok voltak, és többször ügyetlenül ért labdába, amiből például szöglethez jutott az ellenfél. Egy szép és fontos védése azért így is volt.
Bényei Balázs – 5
Védekezésben ma nem volt igazán erős, több alkalommal az ő oldalán veszélyeztetett az ellenfél. Ehhez képest támadásban mondhatni kulcsszereplő volt, a gólunkból duplán vette ki részét (szabadrúgás kiharcolása, majd beadás) és mezőnyben is hasznos munkát végzett.
Kinyik Ákos – 5
Most is voltak páratlan megoldásai, de bizonytalanságai is. Ő Bényei ellentéte: védekezésben dicsérhető, a támadások segítésénél viszont szinte értékelhetetlen a produkciója. Hiába lépett fel sűrűn a középpályára, a passzai pontatlanok voltak, megnehezítve ezzel a csapattársak dolgát.
Szatmári Csaba – 6
Kisebb combsérülés miatt az utolsó 30 percben már nem volt a pályán. Ettől függetlenül rendkívül magabiztos védekezést mutatott, több kiváló szereléssel.
Ferenczi János – 5
A védekezésére ma jóval kevesebb panaszom van, számos párharcot megnyert, ezek többségét érdekes módon pont a levegőben. Támadásban viszont most nem tudott igazán kibontakozni.
Bódi Ádám – 6
Nagyon aktív volt az egész mérkőzés során, eléggé változékony megoldásokkal, lövésekkel, passzokkal, kiugratásokkal, beadásokkal. Ettől függetlenül talán mondhatom, hogy egy kicsit még ennél is többet várnánk tőle, nem feltétlenül egyéni megoldások során, hanem a csapatjáték segítésében.
Aleksandar Jovanovic – 4 
Ma gyenge napot fogott ki, talán a leggyengébbet mindenki közül. Eltűnt a pályán, a bekapott gólnál nem ért vissza a lövő játékosra, amikor nála volt a labda, későn passzolta azt tovább a társaknak. Nem volt vállalhatatlan a játéka, de ennél többre van szükség.
Tőzsér Dániel – 5
Vegyes a kép. Egyes játékpercekben kulcsjátékosként játszik és pontos passzokat, jó kiugratásokat ad, vagy épp labdát szerez, aztán teljesen eltűnik. A hullámzó teljesítménye így is majdnem belefért, de a döntetlen miatt mégis marad hiányérzetünk.
Sós Bence – 5
Az első félidő végén nagyon csúnyán lefejelték, majd többször is összeesett. Agyrázkódásából reméljük hamar felépül. A játékában benne volt a meglepetés, volt több szép elfutása és próbálkozása, a teljesítménye dicsérhető.
Varga Kevin – 6
Elképesztő, hogy a kilencven perc alatt mennyit futott, küzdött, rohant. A bizonyítási vágy nagyon égett benne, több lövéssel is próbálkozott. Az azonban kevésbé pozitív, hogy ő is túl sokszor egyénieskedett, pedig ma inkább a csapatjátékra lett volna szükség.
Justin Mengolo – 4
Helyzetei és értékes lehetőségei az első húsz percben voltak, utána mintha a pályán sem lett volna (köszönhetően elsősorban az ellenfél visszazárásának). Ő is inkább egyedül akarta megoldani a helyzeteit, ez pedig ma hibás gondolkozás volt.
∼•∼
Haris Tabakovic – 6 
A második 45 perc az övé volt, minden tekintetben, nagyon sok labdát passzoltunk fel rá, ezek többségét pedig jól megtartotta és tette tovább. Helyezkedése kiváló volt, két hatalmas helyzetéből viszont csak egyet értékesített, ezért nem magasabb a pontszáma és ezért is gondolkoztam rajta, megérdemli-e a meccs legjobbja címet.
Könyves Norbert – 4
Ő is egy félidőt kapott, de ez alatt nem sokat mutatott, bár egy-két jó passzt így is kiosztott, játékában ma nem láttam semmi különlegeset.
Mészáros Norbert – 4
Harminc perce alatt több bizonytalansága volt, mint a másik négy védőnknek a teljes mérkőzésen. Nem voltam elégedett vele.
∼•∼
Herczeg András
A második félidei két változtatás (Könyves és Tabakovic) jó döntésnek tűnt. Két cserét is kényszerűségből kellett végrehajtania. A mérkőzés végén egyetértettem meglátásaival, miszerint ma dicséret illeti a csapatot a hozzáállás és a rengeteg energiabefektetés miatt, de egyénieskedés helyett célravezetőbb lett volna, ha a játékosok nem vállalják túl magukat.
— A mérkőzés színvonala – Csapatunk teljesítménye – A bírói ítéletek —
Az első félidő nagy iramban kezdődött, majd a huszadik perctől egészen az egyenlítő gólig visszaesett az iram és kevesebb helyzetet is láthattunk. Az egyenlítő gól felélénkítette mindkét csapatot, ez jót tett a mérkőzés végének, összességében egy átlagos színvonalú találkozót láthattunk. A csapatunk teljesítménye csapatként csupán közepes volt, viszont az a tény, hogy minden játékos maximális erőbedobással küzdött, hajtott és rohant az utolsó percig a győzelemért, feljavítja nálam az összpontszámot is. A bíró következetesen tévedett mindkét csapat kárára, viszont meglehetősen sűrűn. A tévesen megítélt bedobásoknál, szögleteknél azonban sokkal jobban fájt, hogy a Haladás kemény védekezését nem torolta meg, a rengeteg könyököshöz képest jóval kevesebb lapot mutatott fel a játékvezető.
Összességében egy izgalmas, magyar szinten jónak mondható mérkőzésen vagyunk túl. A Haladás már-már mumusunknak számít, valahogy mindig képesek egy-egy gólt belőni, majd kivédekezni a hátralévő időt. Most ez nem sikerült nekik maradéktalanul, viszont mi sem lehetünk elégedettek, hiszen ellenfelünk több kulcsjátékosa hiányzott, idegenben pedig idén még nem szereztek pontot. Most megtört a negatív szériájuk, a mi veretlenségünk viszont továbbra is tart, már 8 meccsesre duzzasztva azt. Ha képesek leszünk csapatként funkcionálni és egymásra támaszkodva játszani, nem csak a hét közepén zajló Magyar Kupa mérkőzést fogjuk megnyerni a Monor ellen, hanem az egy hét múlva rendezett, Paks elleni találkozón is sikeresek leszünk.
Hajrá Loki!
csibu
