LOKOMOTIVBLOG | A DVSC SZURKOLÓI BLOGJA

A sokadik esély

Az elmúlt években kialakult egy sajnálatos tendencia a Loki életében: időről időre jött egy-egy nagy esély arra nézve, hogy végre kicsit maga mellé állítsa a klub és a csapat a szurkolóit, de aztán mindig nagy csalódás lett a vége. Most hétvégén, a Fradi ellen újabb ilyen lehetőség kínálkozik: ugyan a bajnokság szempontjából inkább a vendégeket nyomhatja a tét, de a – vélhetően nagy számban kilátogató – hazai nézősereg miatt Tőzsér Daniéknak sem lényegtelen, mi lesz a mérkőzés vége. Most kellene ugyanis megmutatni, hogy még ki tudunk néha törni a kiscsapat létből…

Nem is tudnám egyébként pontosan megmondani, mióta tart ez a vesszőfutásunk. Ha muszáj lenne tippelnem, akkor talán a Honvéd elleni 0-2-es bajnokavatóra datálnám; onnantól kezdve ugyanis sorra szalasztotta el a csapat a lehetőségeit, hogy visszanyerje a szurkolók egyre leépülő bizalmát. Hiába érkeztek időről időre szimpatikus és előremutató kezdeményezések, amelyek az átlagosnál több nézőt csaltak ki az adott meccsre (pl. ingyenes EL-meccs, dupla-rangadó), valahogy sosem lett jó a vége. A játékosok folyton arról beszéltek, mennyit jelentene nekik, ha sok szurkoló előtt játszhatnának, amikor azonban ez bármennyire is megvalósult, akkor szinte mindig lebénultunk.

Ilyen előzmények után különösen is érdekes Tőzsér Dani kezdeményezése, miszerint adakozás felajánlásával próbálja a teltház elérésére buzdítani a lokistákat. Az érezhető, hogy az átlagosnál jobban fogynak a jegyek, de a cél elérése még így is némileg illuzórikusan hat. Mondhatnám úgy is, hogy még a Fradi legyőzésénél is valószínűtlenebb. De, hogy ne csak negatív legyek: bár kicsi mindkettőre az esély, mégsem teljesen a nullával egyenlő. A kérdés csak az, miként hatna az egyik cél (a teltház) elérése a másikra (Fradi legyőzése).

Emlékezhetünk rá, hogy a legutóbbi zöld-fehérek elleni, budapesti összecsapás különleges volt a maga nemében, mivel azon a meccsen tértek vissza a hazai ultrák hosszú szünet után a lelátóra, és ennek köszönhetően szinte teljesen megtelt a Groupama Aréna. Akkor ez mintha minket is feldobott volna, de aztán végül mégis ez okozta (részben) a vesztünket: az első bekapott gól után a tomboló ultrák szinte belehajszolták csapatukat a második találat megszerzésébe, ami el is döntötte a három pont sorsát. De jó is lenne most egy fordított forgatókönyv!

A jelenünk azonban sajnos nem ezt sejtteti. Ez már rég nem az a csapat, amely hozzászokott ennyi nézőhöz, és ahhoz, hogy bárki ellen esélyesként lépjen pályára saját közönsége előtt. Maga a klub sem a felemelkedés, hanem inkább a lecsúszás útját járja, míg a Fradi és Vidi fényévekre húz el a teljes mezőnytől. Mármint a hazaitól, a nemzetközi kalandozásaikat ismerjük jól… Jelenleg tehát papírforma szerint csak abban bízhatunk, hogy a „kiscsapat” megtréfálhatja a nagyot, még akkor is, ha a tabella alapján a harmadik fogadja az elsőt. (Sajnos azonban nehéz elfeledkezni róla, mennyire katasztrofális a mérlegünk a Fradi és a Vidi ellen az elmúlt években.)

Ellenben van ennek a mérkőzésnek egy másik vetülete is: nem csak a csapatnak esély ez arra, hogy megmutassa a szurkolóknak, mire képes, hanem nekünk is egy lehetőség a bizonyításra a magyar futball számára: maradt még valami abból az életérzésből, hogy „Ez Debrecen!”. Persze nem könnyű mindezt úgy prezentálni, hogy talán mi magunk sem teljesen hiszünk már benne, és annak a visszássága is nehezen oldható fel, hogy a nagy nézőszám olyan fals képzetet kelthet, mintha minden a legnagyobb rendben lenne a klub és a magyar foci háza táján. Mégis, ez a találkozó megmutathatná, milyen lehetne a Loki, ha törődnének vele… Így arra bíztatok mindenkit, hogy tegye félre az esetleges negatív érzéseit, korábbi csalódásait, és saját magunk miatt mutassuk meg, hogy nem lehet minket leírni!

Ami a kezdőnket illeti, várhatóan nem lesz nagy változás a Pakson sokgólos győzelmet arató, egyre jobb formába lendülő csapathoz képest. A pozitív hősünk Könyves „Inzaghi” Norbert lehet ezúttal is, ha sikerül megőriznie elképesztő formáját, míg a lehetséges kezdőnk leggyengébb láncszemének Barna Szabolcs tűnik. Bízzunk benne, hogy mostanra ő is jobban elkapta a fonalat, de szinte teljesen biztos vagyok benne, hogy a Fradi azon az oldalunkon sok támadást vezet majd.

19:30-tól tehát legyen ott mindenki a Nagyerdei Stadionban, aki teheti, és adjuk meg az esélyt magunknak és a csapatnak is egy nagy sikerélményre! A találkozó játékvezetője Iványi Zoltán lesz.

Hajrá Loki!

Enderson