Enderson azt kérte a beharangozóban, hogy vegyék komolyan a játékosok a mai meccset. Nem feltétlen a továbbjutás miatt, hanem úgy összességében, a szurkolók, de főképp maguk miatt. A lefújást követően azt a következtetést vonhatjuk le, hogy nem sikerült kellőképp komolyan venni a meccset – ha pedig mégis, és ennek ellenére csak ennyire futotta, az talán még nagyobb baj.
Herczeg András ezúttal is többnyire a peremembereknek, illetve fiataloknak adott lehetőséget. Ennek ellenére ott volt a kezdőben az alapcsapatunkból Kinyik, Pávkovics és Szécsi is, míg a többször számításba vett és rutinosabb játékosok közül Kosicky, Mészáros, Barna, Jovanovics és Damásdi erősítette még a kezdőt. Hozzájuk csatlakozott nagy örömünkre két fiatal tehetségünk, Pintér Ádám és Zsóri Dániel, illetve Kuti Krisztián, akire majd a végén külön kitérek. Ráadásul a meccs során csereként is alapemberek (Haris, Takács, Varga) szálltak be, szóval vezetőedzőnk igyekezett komolyan venni az összecsapást.
Ehhez képest kezdésnek összehoztunk egy büntetőt a vendégeknek a nyolcadik percben, bár tegyük hozzá, hogy az ítélet igencsak véleményes volt, ráadásul a gyengén lőtt büntetőt szerencsére védeni is tudta Kosicky. Az első félidő hátralévő részében alig történt említésre méltó esemény, többnyire mi birtokoltuk a labdát, de helyzetig nem tudtunk eljutni. Ami feltűnő volt, hogy Kinyik mennyire nem tud beadni (ezen a mérkőzésen újfent jobbhátvéd volt az első félidőben, de nem sok siker koronázta próbálkozásait), illetve Zsóri szinte minden megmozdulását lefújta a játékvezető, többségét tévesen. Szécsi kispályás mozdulatokkal próbált helyzetet teremteni, de rendre elvesztette a labdákat. Kuti a középpályán két sebességi fokozattal lassabb volt mindenkinél, vele és Jovanoviccsal igencsak esetleges volt az előre játékunk. Az üde színfolt a fiatal szélső páros, Pintér és Damásdi voltak, többnyire csak az ő játékukban volt benne egy-egy váratlan húzás. A félidőre 0-0-s döntetlennel vonulhattunk.
A szünetben Herczeg András kettőt cserélt, lehozta Mészárost és Pintért, a helyükre Harist és Takácsot küldte. Így némileg át kellett szervezni a felállásunkat, Kuti húzódott ki a jobb szélre hátra, Kinyik behúzódhatott középre, Szécsi jött ki szélre, elöl pedig a Takács-Zsóri páros maradt. A változtatás hamar eredményt hozott, Szécsi gyengécske beadását ügyetlenkedte a vendégek kapusa Takács elé, aki közelről nem hibázott. A vezető találatot követően visszavettünk és kényelmes tempóban játszottunk – „szakszóval” wellness-foci volt ez. A 62. percben harmadik cserénket is kihasználtuk, a jól játszó Damásdit Varga Kevin váltotta. A vendégek próbálkoztak, de a kapunkra nem voltak veszélyesek, ennek ellenére a 69. percben egy szögletből váratlanul egyenlítettek – a gólszerző fájóan szabadon fejelhetett a kapunkba. A folytatásban a vendégek domináltak, de helyzetekig már nem jutottak, mi pedig nem igazán törtük magunkat, hogy itthon legalább győzelemmel háláljuk meg a közel 2000 kilátogató néző bizalmát. Az utolsó passzaink rendre pontatlanok voltak, Szécsin ma elképesztően sok ígéretes támadásunk halt el. A vége így maradt 1-1, a továbbjutás megvan, a mikéntjéről meg talán nem is érdemes most hosszasan foglalkozni.
Rövid értékelés
Kosicky (6) ma is a mezőny legjobbja volt. Ez hatalmas szégyen a csapatra nézve, ugyanis a büntető hárításán kívül jóformán semmi dolga nem volt, ez sokatmondó a csapat többi tagjára nézve.
Kinyik (4) nem szélső védő, ez ma sokadszorra is bizonyosságot nyert, ismét feltehetjük a kérdést, hogy mi történt Cikossal egy hét alatt, hogy ezúttal már nem volt a keretben sem. Mészáros (4) egy félidőt töltött a pályán, de látszik rajta sajnos, hogy az NB I-ben már életveszélyes őt bevetni. Pávkovics (5) a legjobb volt ma a védőink közül, míg Barnáról (4) sokadszorra is bebizonyosodott, hogy nem jobb, mint Ferenczi, így továbbra sem értem azokat a hangokat, akik őt követelik a csapatba Janika helyett.
Damásdi (5) a mezőnyjátékosok közül talán a legjobb teljesítményt nyújtotta, a gólhoz is közel volt, cseréje vélhetően annak szólt, hogy Bódi távollétéven bajnokikon is fontos szerep hárul majd rá. Kutiról (3) ma is bebizonyosodott, hogy nem NB I-es játékos. Bár az első játékrészt megint nem a saját posztján focizta végig, a sebessége így is bántóan kevés még egy NB III-as csapathoz képest is. És mielőtt arra gondolna bárki is, hogy van még ideje felnőni a feladathoz, jelzem, hogy idén már 27 (!!!) éves lesz… Jovanovics (4) a múltkor felrázta a csapatot, most végigjátszotta a találkozót, de semmi extrát nem láttam tőle. A fiatal Pintér (5) kezdőként kapott lehetőséget, látszott rajta, hogy sok rutint kell még szereznie, de így is akadtak szép megmozdulásai.
Szécsi (3) volt ma szerintem a mezőny legrosszabbja, hatalmas kihagyott ziccer, rengeteg labdakezelési hiba, és sok elrontott passz jellemezte a játékát. Sajnos Zsóri (4) sem játszott most jól, egy nagy helyzete neki is akadt, de a játékvezető valamiért pikkelt rá, ugyanis rengeteg megmozdulását vélte szabálytalannak.
A cserék közül Takács (5) ugyan ma is gólt szerzett, ezen kívül említésre méltó megmozdulása nem akadt. Haris (5) volt az most, aki felrázta kicsit a csapatot, míg Varga (0) nem tett hozzá érdemlegest a csapat játékához.
Nyugtázhatjuk tehát, hogy továbbjutottunk a legjobb nyolc közé, ami örömteli. Várjuk a holnapi sorsolást, bízunk a szerencsében, illetve abban, hogy a csapat szeretne idén kupadöntőt játszani.
