Még mindig fájó belegondolni, hogy itt kell szenvednünk az Európa Liga csoportkörébe jutásához, holott három hete rohadt közel álltunk hozzá a BATE ellen. Ráadásul azóta tudjuk, hogy a BATE könnyedén bejutott a csoportkörbe, mi több, a Maribor is kiejtette azt a Celticet, akik ellen mi játszottunk volna, ha továbbjutunk, tehát lett volna keresnivalónk. Azonban kár ezen keseregni, tényleg csak így utoljára említettem meg, mert bennem még továbbra is mély sebeket hagyott az az utolsó pillanatos kiesés. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, és elég negatív vélemények láttak napvilágot a csapat jövőjével kapcsolatban. Ezekbe mi nem szeretnénk belemenni, aki akarja, az visszaolvashat a különböző portálokon ezzel kapcsolatban. Viszont az egyöntetű vélemény sokak részéről, hogy ez bizony most az utolsó szalmaszál. Ha nem tudjuk kiharcolni a továbbjutást, akkor sok minden bizonytalanná válik. Emberes feladat előtt állunk, és ha mentálisan nem lenne hetek óta padlón a csapat, akkor annyira nem is aggódnánk, így viszont azért rendesen remeg a léc.
A helyzet komoly, Frédi fogoly… A BATE meccs óta láthatóan megtört a társaság, hiába nyilatkozzák fűnek fának, hogy próbálnak túllépni azon a meccsen, szemmel látható, hogy még mindig nem tette túl magát a társaság azon a kiesésen, amit én maximálisan meg tudok érteni, nekünk sem könnyű. Azóta nem is igazán játszott jól a csapat tétmeccsen, pedig lejátszottunk három bajnokit és a múltheti odavágót. Sőt, azóta is megnehezítjük a saját magunk dolgát az újabb kiállításokkal, és az utolsó pillanatban bekapott gólokkal, melyekkel még mélyebbre lökjük magunkat a szakadékba. Ha minden igaz, most tényleg a szakadék szélén táncolunk, és nagyon nehéz lesz kikecmeregni onnan.
A helyzetünket nehezíti, hogy az eltiltásából visszatérő Bouadla megsérült, bár így legalább nem állítják ki… Viszont mellette még Mihelic sem bevethető, Szakály pedig látványosan nincs formában, és akkor finoman fogalmaztunk. Így pedig kijelenthetjük, hogy nincs egy 100%-os karmesterünk, aki kezébe vehetné az irányítást a fiatal fiúk ellen. Marad a megszokott hadrend, Zsidai és Varga középen, Bódi és Szakály széleken. A védelmünk a BATE ellen sokáig jól működött, és rendre hatástalanította a percenként beívelt labdákat, Bernben ez a csapatrészünk csődöt mondott. Számtalan helyezkedési hibát követtünk el, és gyermeteg, elkerülhető gólokat kaptunk. Az például elég sokatmondó, hogy két góljukat is alacsony termetű, a 170, valamint 175 centi magas Steffen és Nuzzolo fejelte… De még a 188 centis Freynél is magasabbak a belső védőink, mégis be tudta bólintani a szögletet a végén. Vélhetően most is a Mészáros-Máté duónak szavaz bizalmat Kondás Elemér, pedig a Brkovics-Morozov páros sokkal magabiztosabban játszik a bajnoki meccseken. Jovanovics klasszis szinten játszott a BATE elleni hazai ütközeten, a visszavágón viszont átjáróház volt az ő oldala, az Újpest ellen buta módon kiállíttatta magát, és a svájci odavágón sem játszott jól. Helyette mindenképp beraknám Lázárt, de erre sem fog sor kerülni vélhetően. Korhut sárga lapok miatt eltiltott, őt Vadnai pótolja majd minden bizonnyal. Update: Nem kettő, hanem három sárga után jár eltiltás, így elnézést kérünk a félretájékoztatás miatt!
Akiben bízhatunk, az Sidibe: eddigi öt nemzetközi fellépésén idén három gólt szerzett, mondhatni hátán viszi a csapatot. Igazából egyedül benne van meg a gól. A mai nap folyamán már szót ejtettünk az öt évvel ezelőtti BL csoportkörünkről, és a videót készítve egy dolog nagyon durván feltűnt: míg öt éve a selejtezők során szerzett kilenc gólunkból négyet a tizenhatoson kívülről, mi több, 20-25 méterekről szereztük, szebbnél szebb lövések után, addig az utóbbi időben egyszerűen nem lövünk távolról. Pedig mint tudjuk, az erősebb csapatok ellen, ahol kevés ziccert tudunk kialakítani, ez a legjobb fegyver, csakúgy, mint a nyolc emberrel, foggal körömmel védekező, betömörülő ellenfelek ellen. Ez utóbbiak ellen is ezért döcög a szekerünk az utóbbi időben, mert minden helyzetet túl akarunk játszani, a jobbnál is jobb helyzetet akarunk kialakítani, holott sokszor tiszta lövőhelyzetben sem merünk tüzelni. Ez egyébként önbizalomhiányra utal. Pedig megvannak a jól lövő embereink: Zsidai a Felcsút ellen bizonyította, hogy tud embereset rúgni a labdába, Varga az ominózus BL menetelés során mattolta Petkovot egy szenzációs lövéssel, Szakály is lőtt már szép gólokat távolról (veretlen év), Bódinak hány és hány szép szabadrúgása volt 20-22 méterekről…
Törheti a fejét Kondás mester, akinek ki kell találnia valamit csütörtök estig
Az ellenfelünk nyilván azzal a céllal érkezik Debrecenbe, hogy gyorsan dűlőre vigye a dolgot, és amennyiben korán sikerül betalálniuk, ez el is képzelhető, hogy megvalósítható számukra. Úgyhogy mindenképp arra kell törekednünk, hogy ne kapjunk gólt, mert most nem érzem, hogy hármat tudna lőni a csapat, ráadásul az is csak a hosszabbításhoz lenne elég. Amit az odavágón láttunk, azok alapján egyáltalán nem tűnik verhetetlennek ez a csapat, és ha úgy tudnánk játszani, mint a BATE ellen három félidőn keresztül, akkor képesnek is tartanám a csapatot a hátrány ledolgozására. Uli Forte egyébként vélhetően nem kockáztat majd, és nem fog tartalékolni, azaz ugyanaz a tizenegy futhat ki a gyepre, mint egy hete. Azért egy változás lehet, de ez is minőségi előrelépést feltételez, ugyanis a hétvégén visszatért a kupameccsen kapusuk, Wölfli, aki nem kizárt, hogy csütörtökön is pályára lép majd a fiatal Mvogo helyett.
Csütörtökön elszánt arcokat szeretnénk látni a pályán, és nem hitehagyott, beletörődött mentalitást! Meg kell próbálni a lehetetlent, mert sok múlik most ezen! Mi, szurkolók is segíthetünk a csapatnak, ha az éles füttyszó helyett biztatjuk a fiúkat, és megpróbáljuk kiszurkolni a továbbjutást! Hajrá Loki!!!
A holnapi mérkőzésről élőben, helyszíni tudósítással, és rádiós közvetítéssel jelentkezik a blog, ezzel kapcsolatban kíváncsiak vagyunk a véleményetekre, az oldalsávban tudtok szavazni.
