Nincs megállás, nincs lélegzetvételnyi szünet sem. Amint visszatért a csapat Bernből, egyből az Oláh Gábor utcai stadionba vezényelte vezetőedzőnk a játékosokat és edzést tartott nekik, hiszen vasárnap este újabb forduló következik. A Haladás látogat a Nagyerdei stadionba, ahol nyerni eddig csak a Honvéd volt képes, pedig fogadtunk itt Lyont, BATE-t, Újpestet is május óta (és még soha nem játszottunk itt döntetlent). Ha pedig versenyben akarunk maradni a magyar bajnokságban, létfontosságú, hogy ismét nyerjünk. DVSC – Haladás beharangozó.
A megújult Nagyerdei stadion fentebb leírt eddigi statisztikáiban talán a Young Boys ellen bízhatunk leginkább, előbb azonban a tavalyi hatodik Szombathely csapatával találkozunk. A jelenleg 10. helyen szerénykedő csapat ugyanolyan eredményeket ért el eddig, mint mi (1 gy, 1d, 2 v), hozzánk képest azonban -3-as gólkülönbséggel állnak. Az első fordulóban az Újpest ellen kaptak ki hazai pályán (0-1), majd Kecskeméten szerezték eddigi egyetlen győzelmüket (0-1). Az elmúlt két találkozójukon először a Diósgyőr ellen nem tudtak győzni idegenben (3-0), majd a Pécs ellen hiába vezettek odahaza, végül 1 ponttal kellett beérniük (1-1). Négy mérkőzésükön összesen 2 gólt lőttek, ami csak egy hajszálnyival gyengébb a mi 3 találatunknál.
Persze nálunk lehet mentegetőzni, hogy így a nemzetközi meccsek, úgy a nemzetközi meccsek, de az, ahogyan játszottunk például az Újpest ellen, szinte megbocsáthatatlan. Pedig minden jól indult: a keleti rangadón vezettünk Seydi góljával, de Tisza mindent kihagyott, utána leálltunk, Kassai meg kamu tizit fújt és 1 ponttal jöttünk haza. Aztán az MTK és az Újpest ellen is utolsó perces gólt kaptunk, közte pedig a Puskás Akadémiát vertük meg 2-0-ra, igaz, ez volt az egyetlen hazai találkozónk. Mentális fáradtság, rengeteg fegyelmezetlenség és csak időszakos jó játék jellemzi a mieinket. A BATE elleni kiesés megviselte a lelkeket, ez tisztán látszik.
A tavalyi találkozók felidézése és a jelenlegi utolsó 5 perceket látva úgy tűnik: nem új keletű ez a mentális fegyelmezetlenség. Tavaly augusztus 18-án ugyanis idegenben bár vezettünk Szakály tizenegyesgóljával, Halmosi és Lázár kiállítása után a 93. percben egyenlítettek a dunántúliak… A hazai párharcra jóval később került sor, idén, március 9-én, éppen én írtam arról a találkozóról. Az már jóval kellemesebb emlék, a zöldeknek ugyanis alig volt momentumuk, Máté pedig egy kis kavarodás után betalált a második félidőben, majd Bódi lecsúszott beadását Rózsa segítette a hálóba, így 2-0-ra nyertünk.
Akkor Lázárt, Zsidait és Mihelicet lehetett dicsérni, most elképzelhető, hogy egyikük sem kap lehetőséget. Mihelic sérülés miatt legalábbis biztosan kihagyja a találkozót, Zsidai pedig a pihentetés áldozata lehet, aki helyén Ludánszki játszhat, a mostanában sokat nélkülözött Lázár pedig csak azért reménykedhet a szerepeltetésében, mert Jovanovic az Újpest elleni piros lapja után eltiltását tölti.
A védelemben összeállhat ismét a Morozov Brkovic duó, illetve Korhut játszatása biztosnak tűnik, hiszen a nemzetközi mérkőzést sárgalapjai miatt ki kell hagynia, ahogyan Ludánszki mellett ismét szerepet kaphat Vadnai, Bouadla, valamint Ferenczi is. Bódi és Bouadla valószínűleg kezdő lesz, ahogyan Szakály, Varga és Zsidai is legalább 1 félidőt kap majd. Elöl a Kulcsár-Seydi-Sidibe trióból láthatunk majd ismét kettőt, a hivatalos közlemény szerint Volas és Tisza is sérüléssel, betegséggel bajlódik. Az elmúlt fél évben állandóan arról írtam, hogy hol Volas, hol Tisza kellene, hogy meghálálja, ha pályára lép, és ecseteltem, mennyire fontos lenne mindenkinek, hogy betaláljanak. Ez azonban elmaradt, így most ugyanezt tudom írni Kulcsárról: rendkívüli lélektani tényező lenne az, ha vasárnap este kiabálhatnánk gólja után, hogy „… Tamás!”
A Haladás kerete jelentős változásokon ment keresztül a tavalyi szezonhoz képest. Predrag Bosnjak szélső hátvéd a Ferencvároshoz igazolt, Nagy Gábor az Újpestet választotta, Guzmics Richárd pedig nem hosszabbította meg lejáró szerződését. A kölcsönből visszatérő Kulcsár Kornélt és Hanzl Mátét pedig a Mezőkövesd vette magához. Tóth Péter 37 évesen, 9 Haladásban eltöltött szezon után igazolt az osztrák 4. (!) osztályba. A nagy ígéretnek induló és tavasszal a Haliba kerülő Hrepka Ádám (2 gól 10 meccsen) hazatért nevelőegyesületéhez, az MTK-hoz (ott eddig 3 meccsen nem talált hálóba). Hozzá hasonlóan szintén nagy ígéretként indult Simon Ádám pályafutása is, aki a 08/09-es idényben került a Haladáshoz és onnan a Palermo és Bari csapatai között ingázott kölcsönszerződésekkel egészen idén nyárig, amikor végül a Videoton vette meg és reménykedik benne, hogy gólokkal és kiváló védekezéssel hálálja meg szerződtetését (eddig 103 mérkőzésen 4 gólt és 7 gólpasszt jegyzett).
Az érkezőik között találjuk Városi Viktort (Pécsről), Zamostny Balázst (Újpest, csak kölcsön), Varga Gábort (Sopron), valamint a 10-es mezt rögtön megkapó és eddig mind a négy mérkőzésen szerepet kapó (valamint 1 gólt is szerző) Nagy Olivért. Rá mindenképpen figyelnünk kell majd, hiszen a 2006/07-es szezon óta 84 NB1-es bajnokin lépett pályára (Újpest-Pécs-Paks-Haladás útvonalon), és 8 gólt, valamint 3 gólpasszt jegyzett. Az elmúlt napokban azonban még egy érkező korbácsolta a kedélyeket a csapatnál: az olasz élvonalban 323 mérkőzésen az Empoli, a Lazio és az Inter színeiben összesen 103 gólt és 30 gólpasszt jegyző, 23.540 percet játszó, 38 éves csatár, Tommaso Rocchi. A klubelnök örül leigazolásának, Artner Tamás, az ellenfél trénere viszont (érthetően) inkább a magyar fiatalokat építené a csapatba. Szerepeltetése egyelőre szinte kizárt, az érkezése azonban megkérdőjelezhetetlen.
Az, hogy ki fog játszani vasárnap, jó kérdés. Az általam elképzelt kezdő valahogyan így fest:
Akárhogy is, győzelmet kell aratnunk. Nem lehet gond legyőzni a Haladást, de ehhez labdatartásra, pontos lapos passzokra és érett játékra van szükség. Ha engem kérdeztek, én megelégednék a következő két mérkőzésünkön két darab 2-0-ás eredménnyel. (Persze, ki nem? 🙂 ) Semelyik nem lehetetlen, de ehhez – ahogyan azt a Young Boys elleni összefoglalóm végén is megfogalmaztam – meg kell halni a pályán!
Hajrá Loki, hajrá fiúk!
Csibu
