Mennyire egyszerűnek, könnyednek tűnik így egy kilencven perc. Jön a változás a semmiből, mint ahogy hirtelen megváltozik a szél, nem jelzi előre semmi, csak megtörténik.
Már nincs is helye a szerencséről szóló beszédnek, illetve az egy szalmaszálba kapaszkodó nyilatkozatnak, ha a helyzetek fele után boldogan pacsizhatnak és ölelgethetik egymást a játékosok.
Ez a tavasz első olyan mérkőzése, amely a múltat idézte, és reméljük, nem csak egy rövid nosztalgia volt, mint egy családi diavetítés egy borongósabb téli estén. Az Eger és a Siófok mérkőzés különbsége mára tisztán látható. Az előbbi csak a győzelem felbecsülhetetlen értéke, illetve annak a csapat moráljára tett jobbító hatása miatt volt fontos. Az utóbbi egy szériát – korszaknak túlzás lenne nevezni pár meccset – lezárható határpont, de tekinthető egy sehova se tartozó állapotnak, amely két folyamat között lebeg, összekapcsolva és elválasztva azokat.
Megdőlt az a kijelentés, hogy hiányzik a játékból a céltudatosság. Ebben nyilvánvalóan közrejátszott az is, hogy gólt rúgtunk a második percben, és abban a pillanatban fordult meg a szél. A feszültség elillant, a könnyedség vette át a helyét. Már-már hófehér, tejszínhabszerű érzés.
Mi lőttük ez első gólt, ez a rejtélye mérkőzésnek, mert egy hét alatt nem történik semmi. Nem kellett váltani, az órát figyelni és kapkodni. Nem kellett átélni azt a lehangoló, csalódottságot okozó érzést, amikor megint az ellenfél vezet. A harmadik perctől nyugodt tengeren hajózhattunk, és csak néha csapódott egy erősebb, de nem veszélyes hullám a hajótesthez.
Az egyszerű négy-négy-kettő, ami a mienk. Működik, ha a középpályások formájukat hozzák, tehát sokat mozognak, beindulnak és pontosan passzolnak. Mindig eljön az idő, amikor véget ér a középső négyes lendületes játéka. Ez volt novemberben. Természetesen eljön az idő, amikor újra elindulnak a biciklik, és a passzokat is vonalzóval kezdik húzni – még azért remeg a kéz. Ez van most, április végén. Böjt volt. Hat hónapig.
Térnek vissza a játékelemek, amelyeket hiányoltunk. Bemozgások és a védelem mögé tett labdák. Első gól – pipa. Kiugrások. Pipa. A helyzeteink születésének első eleme. Kényszerítők. Pipa. Korhut Misi kapufája, habár előtte egy pillanatra megfeneklett a labda. Szélen való elfutás. Ferenczi Janika.
A mérkőzésen láttunk labdaszerzésre irányuló letámadást, saját térfélre visszahúzódást, amelyből kontrázhattunk. Egy klasszikus vonalszélsővel sikerült széthúzni az ellenfél védelmét, precíz beadások érkeztek balról. Visszatért a poszt szellemisége? Nem mondjuk ki, de reméljük. Kontráink is gyorsan futottak végig, az eddigi pontatlanság elhagyása és a lendületesség eredményezték, hogy viszonylag gyorsan értünk fel az ellenfél kapujához. Többet alkalmazhatnánk ezt az elemét a játéknak, hiszen itthon szögletnél például a játékosok általában egy kupacban, lassan futnak visszafelé, és figyelmetlenek, illetve későn reagálnak a gyors indításokra. Verpecz pontos kidobásával Mészi, Selim, Ferenczi és Coulibaly is viszonylag hamar a tizenhatosra érkeznének.
Véget vetettünk az eddigi holtjátéknak, valamint a Siófok meccsel lezárult a két hónapja még könnyűnek titulált mérkőzések sorozata. A pozitivista szemlélet azt irányozná elő, hogy teljes magabiztossággal tekintsünk a következő ötös elé. A pesszimista viszont azt, hogy fejünkre húzott takaróval rettegjünk a besötétített szobában június végéig. A realista pedig örül a játék minőségi fejlődésének és a győzelemnek, de ismeri és látja az előttünk álló feladatokat, amelyek valóban meg fogják mutatni, hogy elindultunk-e előre.
Megvertük a Siófokot. Ez jó a három pont és a játék szempontjából is. Azonban túlértékelni nem szabad, mert a gondokat és a problémákat még nem hagytuk magunk mögött. Csak megkezdtünk egy fejlődési, kilábalási utat.
Értékelés
Kapus
Ha Pistára nézek, amint a kapuban áll, akkor ugyanaz a nyugalom fog el, mint tavaly Nova láttán. Vannak hibái – mint a Honvéd elleni első gól -, de stabilan jól teljesít. Öröm hallani, hogy folyamatosan dirigálja, vezényli a védekezést.
Védelem
Ez a sor hibázik a legtöbbet, bárkik is alkotják. A középre fejelt labdák és a sikertelen blokkoló kísérletek bosszantóak, a pontrúgások kivédekezésén is javíthatnánk, bár a Siófoknak ez az elsődleges és legerősebb fegyvere, de elbambulásból, lemaradásból ne kapjunk gólt. Mészi többször fellépett – ez már tavaly is okos ötlet volt -, hiszen gyorsaságával és egy pontos passzal azonnal helyzetbe kerülhet, illetve a hirtelen felbukkanó új ember több zavart is okozhat.
Középpálya
Általános iskolában most mindenki egy hatalmas piros pontot kapna a feladatok nagyszerű elvégzéséért. Kettőt is. Ennyit ér, ha a legjobb formájától három utcasaroknyira lévő mindent látó szem ott van a pálya közepén. Selim tavalyi játékszervező erényeit csillogtatta, labdát is szerzett, és a hokihoz hasonlóan most őt is feljegyezzük a gólpasszosok közé. Cicó futott, és megint olyan labdákat adott, amelyeket nem sokan tudnak itthon. Honvéd-meccs homályosodik. Ramos az új Varga. Ferenczi Janika tökéletesen játszott, ezzel a játékkal a legesélyesebb jövő héten a kezdő bal oldali szélsőjének.
Támadók
Sidibe csöndben szerzi a góljait, meglátjuk szezon végéig hova jut el játékban. Coulibaly mesterhármasához kellett egy Ferenczi, de megérdemli a dicséretet. Ott kell lenni, be kell lőni. Kulcsár gyorsasága majdnem gólt eredményezett, ilyenkor ez a játékostípus szükséges.
Összefoglaló
(A képek forrása: dvsc.hu)
