Nem kertelek és ködösítek, mint ahogy azt egyesek teszik a klubbon belül: a DVSC nagy bajban van! Ha pedig szombaton sem változik a helyzet, akkor még nagyobb lehet a hullámvölgy, amibe belekerülünk. Hogy miért mondom ezt? Azért, mert két forduló elteltével eddig még pont nélkül, egy árva Ferenczi góllal áll a 12., azaz utolsó helyen a szeretett csapatunk és még az újonc Balmazújváros is megelőz minket.
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ez engem meglepett, hiszen a bajnokság előtt a felkészülési időszakban bekövetkezett „látszatigazolások” arra engedtek következtetni, hogy nem lesz valami veretes a 2017-2018-as szezonra a keretünk és ezen a megállapításomon még az edzőmeccseinken lőtt zsákszámnyi gólunk sem tudott változtatni. Persze volt szerencsém megtekinteni a bajnokság előtti ankétot és végig hallgatni a grandiózus terveket a fiatalításról és fiatal feltörekvő értékeink mielőbbi beépítéséről az első csapatba. Azonban, mint utóbb kiderült, ezek csupán üres szavak voltak, hiszen ez idáig nem változott semmi sem ebből a szempontból tavalyhoz képest, inkább romlott. Ugyanis jelenleg nem nagyon látom azon törekvéseket, hogy a nagy dérrel-dúrral beharangozott kölcsönből visszatérő embereinkkel (Kinyik, Varga K., Nagy K.) számolnánk-e hosszútávon és építenénk a jövő ambiciózus csapatát, mivel eddig Sós Bencén, Szatmári Csabán és Kuti Krisztiánon kívül a többiek nem jutottak érdemben játéklehetőséghez, ha nem számolom bele az edzőmeccseket.
Felmerül tehát jogosan a kérdés, hogy a Haladás illetve azt megelőzően a Mezőkövesd elleni lélektelen és már elnézést, beszari játékát rutintalan fiataljaink is tudták volna hozni azzal a különbséggel, hogy ők ennek tetejébe legalább lelkesek és motiváltak lennének, nem úgy, mint mostanság a Tőzsér-Holman duó, akiktől a naiv átlagszurkoló azt várná, hogy húzza a csapat szekerét, különösen ilyen baljós időszakban. A továbbiakban azonban nem is szeretnék ezzel érdemben többet foglalkozni, hiszen már több szerkesztőtársam is elmondta ezzel kapcsolatban a maga véleményét és nem meglepően hasonszőrű a gondolatunk.
Inkább lássuk, hogy miért is nem a legjobb előjelekkel várják a Paks elleni idegenbeli fellépésüket a lokisták. Először is a Paks eleve a mumusaink közé tartozik, ami jelenlegi helyzetünkben duplán is hátrányos tényezőnek számít. Másodszor abban is biztos vagyok, hogy Csertői Aurél csapata igyekszik az előző fordulóban balszerencsés körülmények között elvesztett matyóföldi összecsapásért kárpótolni szurkolóikat, és mikor, ha nem most, egy rossz formába került és meggyengült ellenfél ellen tartanának egy esetleges erődemonstrációt. Azért őszintén reménykedek, hogy ez a pont nem fog megvalósulni. Így nekünk nem lehet más a célunk, mint már szinte az esélytelenek nyugalmával pályára lépni és relatíve meglepetést okozni. Ehhez viszont az kell, hogy mindenki tegye oda magát és ne csak szájjal focizzon, hanem adja ki magából a maximumot és lehetőleg mellőzze a pályán az alibizést és bújócskázást, mert az nem vezet sehova, maximum a másodosztályba. Nekünk a megszerzett labdák után számtalan pontos passzra lenne szükségünk, valamint egy biztos lábú csatárra, akinek nem remeg meg a lába az ellenfél ketrece előtt.
Abban biztos vagyok, hogy teljesen más szájízzel értékelnék a hajdúsági szurkolók is a látottakat, ha felsoroltakból minél több teljesülne akármi is legyen a végkifejlete a 90 percnek.
Ha már említettem, hogy bajban a Loki, vele együtt a masiniszta Herczeg András sincs egyszerű helyzetben, aki nem számíthat Bereczki Dánielre és a Mezőkövesd elleni 2-1-es hazai betli alkalmával bokasérülést szenvedő Takács Tamásra. Utóbbi sérülése igencsak bosszúságot okozhat a szakmai stábnak, hiszen Könyvesen és Mengolon kívül maximum még Tisza tudna játszani klasszikus csatárt Pakson, így aztán duplán, sőt triplán fel van adva a lecke csapatnak és stábnak is. Azonban ez a küldetés azért megfelelő hozzáállással korántsem lehetetlen, hiszen legutóbb 2016 októberében is egy 1-1-es döntetlenre azért futotta az Atomvárosban. A gólunkat akkor az a veterán Róbert Vittek szerezte, aki manapság már nem a piros-fehéreket erősíti.
Így aztán pocsék szezonkezdet ide vagy oda, innen szép lenne győzni, vagy legalábbis pontot szerezni holnap. Ellenkező esetben, ha nem vigyázunk, még jobban elmélyülhet a válságunk. Ebbe azonban még nem szeretnék belegondolni. A mérkőzést egyébként 18 órás kezdettel rendezik Pakson, a játékvezető pedig Németh Ádám lesz. Televízió ezúttal nem közvetíti az összecsapást, és a LokiBlog stábja sem utazik el Paksra, így mindannyiunk számára marad az M4 sport élő streamje.
