LOKOMOTIVBLOG | A DVSC SZURKOLÓI BLOGJA

Bajnokverés – idén negyedjére

Öt fordulóval a vége előtt úgy utaztunk Kispestre, hogy legutóbb hazai pályán csúfos vereséget szenvedtünk a Vasas ellen. A vereségen túl a 80 percnyi lélektelen játék talán még elcsigázottabbá tette a piros-fehér érzelműeket – nem beszélve arról, hogy az elmúlt hetekben kiderült, milyen rekordveszteséggel működött 2017-ben klubunk. A Honvéd elleni mérkőzés tétje kettős volt: a legutóbbi mérkőzés bicskanyitogató produkciójának feledtetése és a dobogó közelében maradással a bajnokság végének izgalmasabbá tétele.

A Honvéd nem különösebben változtatott. Supka Attila ezúttal is Grófnak szavazott bizalmat a kapuban, illetve a Baráth, Bobál, Gazdag, Heffler, Banó-Szabó, Kamber, Kukoc, Holender, Eppel, Lanzafame névsornak a mezőnyben. Nekünk a fél évre kiesett Ferenczi mellett Könyves, Mengolo és Bódi pótlásáról is gondoskodnunk kellett, ami rendkívül lecsökkentette a támadójátékosaink számát. Nem beszélve Barnáról, akire szintén nem számíthattunk, így a balhátvéd posztra nem maradt bevethető játékosunk.

A DVSC kezdőcsapatát elnézve első pillantásra is az lehetett az ember érzése, ma az egy pontért megyünk, betesszük hátra a buszt a gőzmozdonyt és bízunk a legjobbakban. Nagy Sándor előtt 5 védő sorakozott fel, Bényei, Kinyik, Szatmári, Mészáros és a megye I-ből visszatérő Kuti. A középpályán Tőzsér és Jovanovics mellé Varga és Sós kerültek be, elöl pedig az előző héten duplázó Tabakovic kapott bizalmat. A kispadra is érdemes volt vetni egy pillantást: Kosicky, Filip, Tisza és Takács a megszokottak kategóriájába tartoztak (Filip és Takács be is álltak a második félidőben), Sekulic, Újvárosi és Kusnyír viszont annál nagyobb meglepetés volt.

A találkozón ismét Kassai fújta a sípot, de ez nem csak nekünk okozott kellemetlen érzéseket, a Honvédnak sem túl jók az eredményei Kassai bíráskodásainál (1,1 pont/meccs). A találkozó elején nehéz volt megállapítani, mi is az a formáció, amit követünk, és ki hol helyezkedik el pontosan. Kuti ugyanis feltűnt mindkét szélen, és néha olybá tűnt, egy sorral előrébb játszik, a tolódásával pedig Sós is előrébb kerül, Tabakovic mellé. A játékstílusunk viszont annál érzékelhetőbb volt: nem akartunk mást, csak biztosan védekezni (Mészáros egyből rátapadt ellenfelére, Lanzafamera, és nem is nagyon engedte kibontakozni), ha pedig labdát szereztünk, azzal egyből kontrázni.

Bár nem kontrából, de egy szerencsés Kuti-Jovanovic-Tabakovic-Sós passzolgatásból Sós elé került a labda 12 perccel a kezdősípszó után. Helyezett gurítása már Gróf mellett is elhaladt, megjósolhatatlanul tartva a kapu felé. A játékosok közül egyedül Tabakovic volt, aki nem csak nézte, hogy mi lesz ebből, hanem követte is a labdát, számítása pedig tökéletes volt. A kapufáról visszapattanó játékszert az üres kapuba rúgta, 0-1!

Egy percre rá jó helyről végezhetett el szabadrúgást a Honvéd, de a beívelést Nagy kiöklözte, a pattogó labdával pedig Varga indult előre, mellette pedig Sós iramodott meg, aki a szó szoros értelmében tökéletes labdát kapott Kevintől, s rá jellemző módon nem bonyolította túl a dolgokat, a tizenhatoshoz érve egyből a hosszú alsóba lőtt, Gróf már csak beleérni tudott. Villámgyors 0-2.

A félidő hátralévő részére ugyanezt próbáltuk ismételni, de 0-2 után nem ment fejjel a falnak a Honvéd, ahelyett, hogy még jobban kinyíltak, nagyobb figyelmet szenteltek a védekezésnek. Persze ez a mi malmunkra hajtotta a vizet, így a mi védekezésünk is könnyebb volt. Ennek ellenére láthattunk ugyan néhány Honvéd próbálkozást, de hatékonyságban elmaradtak a kispesti szurkolók által vizionált befejezésektől. A félidő utolsó percében aztán, amikor már elkönyveltük, hogy Könyves nélkül is tudunk mi meglepetést okozni, Eppel juttatta eszünkbe, hogy amíg a játékvezető nem jelzi, hogy vége a félidőnek, nem szabad leállni. Eppel csapott le egy labdára, és kilőtte a rövid felső sarkot, Nagynak nem sok hiányzott a bravúrhoz. 1-2.

A második félidő így izgalmasabbnak, a mérkőzés pedig nem lefutottnak ígérkezett. Jött is előre a Honvéd, de valami mindig az útjukat állta, hol egy-egy védőnk, hol Nagy mutatta be, hogyan védekezik egy olyan csapat, aki addigra már teljesen felhagyott bárminemű ellentámadással és teljes koncentrációval a sikerért dolgozik. Sós Bencét Takács váltotta az 52. percben, aki hét perccel később Kuti beívelését szépen fejelte le Tabakovicnak, aki tanári módon vette le majd lőtte be a labdát pár méterről Gróf kapujába. 1-3! A gólnál érdemes megfigyelni Kuti helyezkedését, aki tökéletes ütemben válik le emberéről.

Ha ez nem is, az végképp elvette a Honvéd kedvét a meccstől, hogy bármivel próbálkoztak, ma semmi nem jött be nekik. Pedig helyzeteik voltak bőven, egy alkalommal például Nagy reflexmozdulattal hárított egy olyan labdát, amit már benn láttunk, de Kinyiknek és Szatmárinak is kijutott bőven a meleg pillanatokból, amikor a beíveléseket utolsó emberként úgy kellett kirúgniuk, hogy még véletlenül se találjanak be saját kapujukba. A feladatot sikerrel vették, olyannyira, hogy a 84. percben debütált Kusnyír Erik! A februárban 18. életévét betöltő Erik tavaly februárban még a Tarpa SC játékosa volt és a megyei II. osztályban harcolt, majd a szezon végét a DLA U-17-es csapatában fejezte be. Idén az U-19-es és a megyei I. osztályú csapatunk tagja is volt, a Magyar Kupában láthattuk őt csereként a Csongrád és a Monor ellen játszani. A felnőtt keret tagjaként a Haladás elleni 1-1 során egy hónapja már a kispadon ülhetett, most pedig megadatott neki a bemutatkozás, ráadásul győztes csapat tagjaként! Gratulálunk neki és sok sikert kívánunk pályafutásához!

Az eredmény a hátralévő időben már nem változott, bár Baráth második sárgája azt jelentette, hogy neki még biztos jut meleg víz az öltözőben. A 3-1-es győzelmünk önmagában is megdöbbentő volt az előző heti játékunkat látva, de a hozzáállás, a mutatott érett játék minderre még egy lapáttal rátett. Gratulálok a csapatnak, különösen, hogy a tavalyi bajnokot idén háromszor is két vállra fektettük (és ne feledkezzünk meg a Kupa negyeddöntőről se).

Osztályzatok

Nagy Sándor – 7
Voltak nagy bravúrjai, jól védett, együtt élt a játékkal, az őszi Nagyot láttuk ismét a kapuban.

Bényei Balázs – 5
Átlagos játékot nyújtott, nem éreztem annyira stabilnak, a második félidőben kapott egy sárgát, majd sérülést követően jött a helyére Filip. Sajnos támadásban nem tud segíteni, ami viszont alapvető lenne az ő posztján. Öt sárgája miatt a Diósgyőr elleni meccset mindenképp kihagyja.

Kinyik Ákos – 5
Megfelelően helytállt, de ez nagyjából az egész védelemre elmondható. Feladatát jól látta el, viszont a gólnál nem fogta jól Eppelt – igaz, ha Mészáros jól helyezkedik, vagy Kuti kicsit gyorsabb, már eleve nem jutott volna el a tavalyi gólkirályhoz a labda.

Szatmári Csaba – 6
A védelmünk vezére volt, megérdemli a tapsot, a beívelések fő ellenszere volt és végig kiválóan helyezkedett.

Mészáros Norbert – 5
Hatástalanította Lanzafamet, ezzel a fő feladatát ellátta. Nem érződött rajta, hogy kilógna a csapatból, idősebb kora ellenére. A kapott gólban ő is benne volt, de szerencsére ez belefért.

Kuti Krisztián – 6
Érdekes, hogy ismét előszedtük a kalapból, és tényleg ő volt győzelmünk egyik kulcsa. Az első gólnál is jól játszotta meg a labdát, a harmadik gól pedig nélküle szintén nem jöhetett volna létre. Herczeg András döntésében kételkedtem, amikor megláttam, hogy a kezdőbe nevezte, de el kell ismernem, jó húzásnak bizonyult – legalábbis támadójátékban. Védekezésben továbbra sem biztos pont.

Aleksandar Jovanovic – 6
Ma ő is javított játékán, végig agilisan játszott.
.

Tőzsér Dániel – 5
Nem lógott ki a csapatból, ma a jobbik arcát mutatta, de több ütközésre és párharcnyerésre lenne szükség részéről, arról nem beszélve, hogy hetek óta olyan, mintha elfelejtette volna, hogyan kell pontrúgást elvégezni.

Varga Kevin – 6
Benne volt az első két gólunkban, utóbbi esetben nagyon jó labdával ugratva ki Sóst; ha Kutiról azt mondtam, kulcsjátékos volt, akkor ugyanez igaz Kevinre is!

Sós Bence – 7
Mostanában elkerülte a szerencse, ideje volt, hogy végre összejöjjenek neki a dolgok. Kapufás gólpasszt, majd gólt szerzett, pedig csupán 52 perc jutott ma neki.

Haris Tabakovic – 7
Ismét duplázott, már 9 találatnál jár a bajnokságban, pedig csak 17 találkozón van túl, melyek közül csak nyolcszor volt kezdő. Könyves kiválásával átvette tőle a gólszerző szerepkört, de ezt abszolút nem bánjuk. Szimpatikus idegenlégiósunk jól követte ma is a támadásokat, amikor pedig helyzetbe került, nem kegyelmezett, vérbeli csatár.

∼•∼

Takács Tamás – 5
Nem lekicsinyítve szerepét, bár adott egy szép gólpasszt, azon kívül mintha a pályán sem lett volna.

Ioan Filip – 0
25 perc jutott neki, beállásakor már kialakult a végeredmény.
.

Kusnyír Erik – 0
Élete első élvonalbeli mérkőzésén debütált a Lokiban. Jelenleg ezért is jár a gratuláció.

∼•∼

Herczeg András
Ma jól meccselt, igazából kihozta a játékosainkból a maximumot. Cseréi jók voltak, Kuti beállítása meglepő volt, de többé-kevésbé működött. Ismét megtapasztalhattuk, ha belőjük a meccs elején a helyzeteinket mennyivel megkönnyítjük saját dolgunkat.


—   A mérkőzés színvonala   –   Csapatunk teljesítménye   –   A bírói ítéletek   —

Bár láthattunk négy gólt, alapvetően nem volt ez egy különösebben látványos találkozó. A Honvéd kihagyott szinte mindent, a Loki pedig minden helyzetét gólra váltotta. Egymás hibáiból éltek a csapatok, a mérkőzés nagy része azonban arról szólt, hogy a Honvéd hogyan nem tudja feltörni a DVSC védelmét. A DVSC-nek akár az 5/5 is járhatna, ha megnéznénk, hogy milyen keserves helyzetben vagyunk játékosállományt és a tavaszi produkciót illetően. Ennél többet ebből a meccsből lehetetlen lett volna kihozni. Én viszont álomvilágban élek és azt mondom, egy dobogóért küzdő csapatnak teljesítményben még mindig van hova fejlődnie.

Kassai hamar hozzálátott a lapok osztogatásához, Tabakovic például a semmiért kapott lapot. Viszont számos kulcsszituációban jól döntött, ilyen volt például Bényei karaterúgása, ahol figyelembe vette, hogy játékosunk a labdát akarta megjátszani, így nem adott pirosat; egy-két Honvéd játékos összerogyása a tizenhatoson belül, amiknél továbbot intett (helyesen), illetve a harmadik gólunknál Kuti beívelése, ahol szintén jogosan nem fújt lest, pedig csak pár centin múlt, hogy Takács helyezkedését szabálytalannak titulálja.

A mezőnybeli kisebb tévedései mellett az von le sokat tevékenységéből, hogy az utolsó percben Baráthot második sárgával kiállította – mindkettőt szövegelésért mutatta fel a játékosnak. Nekem továbbra sem tetszik a játékvezető(k) ilyetén buzgólkodása, egyik sárga sem volt kirívó eset. /Offtopic ON/  Nem úgy Lazovic viselkedése az utánunk következő Vidi-Fradin, akinél nagyobb paraszt nincs az NB I-ben. /Offtopic Off/

A mai mérkőzés megadta az esélyét, hogy még küzdhessünk a dobogóért, így ne legyen teljesen céltalan a hátralévő 4 forduló. Bár papíron a bennmaradásunk még nem biztosított, olyan elképzelhetetlen dolgoknak kellene megtörténnie hozzá, ami miatt végre nem kell nyugtalanul forgolódnunk. A győzelmünk kulcsa a folyamatos koncentráció volt, a megfelelő hozzáállás és a helyzetek maradéktalan kihasználása. Kedden kupavisszavágó reménytelen helyzetből, szombaton viszont az a Diósgyőr látogat hozzánk, akik hatalmasat égtek a hétvégén, hiszen stadionavatójukon a ráadásban kapott góllal kikaptak a Mezőkövesdtől. Ideje lenne végre kihasználni a hazai pálya előnyeit!

Hajrá Loki!
Csibu