LOKOMOTIVBLOG | A DVSC SZURKOLÓI BLOGJA

Az oroszlán bajsza

loki_kaposvar1A Pápa és a Siófok megrángatta, a Kaposvár pedig elvitte a balhét. Fordulók óta egy ilyen könnyed, kényelmes győzelemre ácsingóztunk, hát most megkaptuk. Bizonyos periódusokban kifejezetten magas színvonalon játszottunk, s mintaszerű gólokat vágtunk a kevés ellenállást kifejtő Rákóczinak, amely a játék képét tekintve még viszonylag olcsón megúszta feltámadásunkat. A meccs érdekessége, hogy Coulibaly hiányából előnyt kovácsoltunk, s azt is elmondjuk hogyan. Kondás Elemér taktikailag kifilézte az általában rendkívül szervezett Sisa-legénységet.

Mesterünk leült a tervezőasztalhoz, s totálisan átszabta a korábban alkalmazott stratégiát, akár a legnagyobb hadvezérek, amikor egy hadművelet kifulladását észlelik. Nem tudom, mekkora szerepet játszott ebben a kényszer, mindenesetre Coulibaly eltiltása ilyen szempontból ragyogóan sült el. A támadásépítés olyan mértékben koncentrálódott már a derék Adamora az utóbbi időben, hogy szép csendben brutálisan egydimenzióssá, s törvényszerűen kiszámíthatóvá vált a támadójáték. Többször is szóvá tettük a korábbi posztokban, a nyáron felépített alapjátékot már álmukból fölkeltve is fújják a játékosaink, de korlátolt gárda benyomását keltjük, mert görcsösen kapaszkodunk az alapsémába, s képtelenek vagyunk váltani, ha úgy hozza a sors. A Paks elleni kilátástalan produkció azonban a jelek szerint kiverte a biztosítékot. Kondás Elemér fellapozta a történelemkönyvet, kiemelte a Herczeg-éra csodafegyverét, s hozzáillesztette saját téziseit.

Az elmúlt két hazai bambulás személyi áldozatot követelt, Simac flegmázása nem maradhatott következmény nélkül, s úgy tűnik tartósabban a kispadon találhatja magát. A megorroláson kívül Máté fejjátéka is motiválhatta a kezdőbe jelölését, hiszen az említett találkozókon ismételten meggyűlt a bajunk a rögzített szituációkkal. Nem mellesleg Elemér egész héten azon munkálkodott, miképpen juthatnánk el egyszerűbben, kevesebb labdaérintéssel az ellenfél kapujáig, vagy ha úgy tetszik, hogyan gyorsíthatná fel a játékunkat. Így visszanyúlt a Herczeg által kifundált flexibilis középpályához. Ennek az a lényege, hogy a négy középpályás rengeteget mozogva, folyamatos pozícióváltoztatással és helycserékkel operál. Az ott szereplő játékosok ugyanis csúnyán mondva posztfüggetlenek, s erőteljes kétirányú játékra képesek. Selim és Varga Józsi örökmozgó, Szakályt már a középpálya minden pontján használták, s Bódi szintén bevethető mindkét szélen. A második gólunk nagyszerű lenyomata ennek, Selim és Varga a tizenhatos előterében kényszerítőzik, Szakály jobbról adja a zsugát, míg Bódi a túloldalon helyezkedik.

loki_kaposvar_tactics

Selimet feltolta a szakmai stáb a támadó harmadba, így közelebb került a kapuhoz, mint bármikor korábban, ugyanakkor Szakály és Bódi sem a vonalnál sündörgött. Kondás Elemér direkt rántotta össze a középpályát, mert a pálya középső sávját kívánta uralni, ott akart zárt maradni, hogy minél hamarabb szerezzünk labdát, s azt minél gyorsabban juttassuk el a csatárokhoz. Abban a zónában így létszámfölénybe került az egyébként is képzettebb, kreatívabb csapatrész, valamint sikeresen vertünk éket a kaposvári iparosok és a támadásokért felelő játékosok közé.  Nagy és Korhut rendületlenül kísérte az akciókat a széleken, s második hullámban gyakran odaértek a befejezésekhez. Továbbá a mobilis csatárduó kapta feladatául, hogy minél jobban széthúzza a vendégek védelmét. Ezért került be Nikolics helyett a jóval fürgébb Meyé az összetételbe, hiszen alkalmasabbnak mutatkozott a vonalnál megvívandó párharcokra. A kaposvári védők zavarodottsága kézzelfogható volt, máskor elég a riválisnak Adamora ügyelnie, most viszont Meyé vagy Kulcsár rendre el tudott szakadni őrzőjétől. Egyértelműen kirajzolódott az a törekvés, hogy első szándékból felpasszoljuk nekik a labdát, futópárbajra kényszerítve a darabosabb kaposvári hátsó alakzatot. Vagy ha nem megjátszhatóak, akkor gyors, rövid passzokkal átrobogni a félpályán, mivel az ellenfél kénytelen mélyen védekezni.

Habár nem dolgoztunk ki tucatnyi helyzetet, de végig tapintható volt az önbizalomtól duzzadó lendületes játék. Kulcsembereink lubickoltak a kötetlen szerepkörben, felszabadultan és óriási játékkedvvel fociztak. Kétszer annyi egyérintőt, illetve kényszerítőt láthattunk, mint az elmúlt három meccsen együtt véve. Tökéletes helyzetkihasználásunk révén pedig egy félidő alatt eldöntöttük a meccset, s megalapoztuk a fieszta lehetőségét. A kiütés ugyan elmaradt, de a fordulást követően sem lankadt a figyelem, ezúttal nem nyújtottuk a kisujjunkat sem a megrogyó riválisnak. A csapat ment előre becsülettel, próbálta kiszolgálni a legutóbbi két alkalommal leforrázott közönséget, s üzent a farkast kiáltóknak. A végén vezettünk még néhány egészen formás támadást, csakhogy az ínyencek se puffogjanak, ám a befejezések kivétel nélkül pongyolára sikeredtek. A renomé leporolva, s két roppant értékes tanulsággal gazdagodtunk. Amikor Nagy és Korhut egyaránt szabad kezet kap, s magas százalékban léphet be a játékba, akkor megállíthatatlan a Lokomotív. Ez történt Újpesten, a Győr és a Diósgyőr ellen, valamint most is. Másrészt nem kell tovább keresni Coulibaly ideális éktársát. Egész egyszerűen van egy jól működő szisztéma vele, s van egy nélküle. A találkozó egyetlen szépséghibája Korhut felesleges kiállítása, aki remélhetőleg csak a diósgyőri túrát hagyja ki. Meghatározó jelentőségű három mérkőzés következik, lélektanilag aligha jöhetett volna jobbkor ez a tükörsima győzelem, az első bálozók éjszakáján.

loki_kaposvar2

Pontosztás

Novakovics: Gyakorlatilag semmi dolga nem akadt, így a pontozást nem forszíroznánk.

Nagy Z. – 7: Hibátlanul és lendületesen játszott, ezt a Nagy Zolit szeretnénk látni a hátralévő meccseken.

Máté és Mészáros – 6: Nem állították őket komoly kihívás elé a kaposvári támadók, a labdákat nem szórták el, bátran be lehetett vonni őket az összjátékba, ezért mindenképp dicséret jár.

Korhut – 6.5: Fantasztikus dugót ragasztott első bajnoki gólként, s akadt még egy-két parádés cselsorozat, de a piros lap ront az osztályzaton.

Bódi – 7: A szokásos mezőnymunka, kiegészülve okos passzokkal és finom cselekkel, bátran kísérletezett távolról. Élvezte a játékot.

Varga – 7: Ott volt mindig, ahol kellett. Emellett ismét jól osztogatta el a labdákat, vezéregyéniséghez méltóan teljesített.

Selim – 8: A legjobb meccsét játszotta a Lokiban. Fantáziadúsan mozgatta a csapatot. Labdát szerez, fordulékony, átlátja a pályát, s a rúgótechnikája sem utolsó. Magasan kiemelkedett a mezőnyből, tarthatatlannak bizonyult, s még első gólját is megrúgta.

Szakály – 7: Újra kapitányhoz illő teljesítménnyel rukkolt elő, jó helyen volt nála a labda, nagyszerű gólpasszt adott, s gólt is lőhetett volna, ha jobban koncentrál.

Kulcsár – 6.5: Remekül helyezkedett, jól lépett be a játékba, veszélyt jelentett a kapura, sajnos a gól nem jött össze.

Meyé – 7: Nemtörődömségnek nyoma sincs rajta, mióta hozzánk került. Sokat vállalt, erőltette a párharcokat, ha elveszti a labdát visszatámad. Vétett gyermeteg hibákat, de alapvetően végrehajtotta azt, amit Kondás Elemér kért tőle. Első bajnoki találata nem sikerült csúnyára debreceni színekben. Soha rosszabbat.

(A képek forrása:  dvsc.hu)