Kondás Elemér rühelli a kötelező győzelem kifejezést. A Videotontól benyelt jókora gyomrost követően azonban egy olyan találkozó következik, amelyet csak a must win jelzővel lehet illetni. Dacára annak, hogy a Tomiszlav Szivics által vezényelt Paksot bizony egyáltalán nem lehet elintézni egyetlen kézlegyintéssel. Gálázásra nem számítunk, arra viszont annál inkább, hogy a játék számos elemében feljavulunk, levonva az elmúlt egy heti csökkentett üzemmód tanulságait.
Embert próbáló sorozat áll a paksiak háta mögött, s intő jelként kell szolgáljon, hogy a Videoton-Győr-Fradi-MTK négyesfogat egyike sem tudta felülmúlni az atomvárosi együttest. A Paks játéka atomjaira hullott Kis Károly irányítása alatt, s a gárda méltatlanul hátracsúszott a tabellán. Hiába az elmúlt évek sikerei, egyszer elérkezik az a pillanat, amikor nem marad más járható út, mint a szakítás. Szivics személyében az ambiciózus paksi vezetőség olyan mesternek szavazott bizalmat, akinek nem ismeretlen a tűzoltó szerep. A karizmatikus szerb szakember kifejezetten élvezi, amikor a romokból építhet fel egy többre hivatott csapatot, majd formálhatja saját képére azt. Az elmúlt másfél évben az jellemezte a Paksot, hogy rengeteg elkerülhető gólt kap. Nos olybá tűnik, az ezüstérmes szezon szervezettségét már sikerült restaurálni. Pedig a hátsó alakzat megerősítése érdekében igazolt Zsók József már régóta maródi. Emellett a kulcsjátékosok halovány teljesítményét is megsínyli a gárda. Vayer Gábor még nem érte utol önmagát, Bartha kimondottan vérszegény produkcióval rukkolt elő idáig, s Tököli sem lehet büszke a tizenegy meccsen szerzett egyetlen árva találatára.
Nem könnyíti Szivics helyzetét, hogy Fiola Attila begyűjtötte az ötödik sárgáját, így nem játszhat ellenünk. A Paks idei gólfelelőse, Simon Attila szintén nem bevethető sérülés miatt. A felforgatott összetételű védelmet, két szűrő csatasorba állításával kompenzálhatja a mester. A tréner filozófiájából fakadóan aligha fogja a Paks megszállni a saját tizenhatosát. Csapatai törekszenek az építkezésre, a labdabirtoklásra. Ráadásul a Paksot korábban sem lehetett azzal vádolni, hogy szimplán célfutballt játszik. Ebből következően arra számítunk, hogy Szivics Debrecenben sem szeretne reflexből lemondani a játék irányításának merész vágyáról. Az újjáépítési kísérletet különösen pikánssá teszi, hogy olyan focistákra is alapoz, akik önmagukat szintén szeretnék ismételten felépíteni. A mester által óhajtott játék csírái már felfedezhetőek voltak az elmúlt fordulókban. A gólszerzéssel viszont egyelőre küszködik az együttes. Az átmenet védekezésből támadásba, illetve a gördülékeny támadásvezetés távol esik a megálmodottól. Persze egyről nem lehet rögvest háromra lépni. Reményeink szerint hétvégén a kettőre lendülés is tovább várat magára.
A sérülések miatti fejtörés nem újkeletű kihívás Kondás Elemér számára. Idén még nem tudtunk a legerősebb összeállításban pályára lépni. A vészes védőhiány remélhetőleg a múlté, mert a vészmegoldásban nem volt sok köszönet Fehérváron. Égető fontosságú volna, hogy Mészáros vállalni tudja a játékot, s így a megfelelő támogatást hozzátegye a védősor az akcióinkhoz. Selim lemaradása érzékelhető, de mindenképp a kezdőben számolunk vele. Ő most elsősorban bizalmat és meccsterhelést igényel. Szakály végre kikerülhet a balszélre, s így sokkal hatékonyabbá válhat a szélsőjáték. Azt várjuk a srácoktól, hogy fejezzék be a támadásokat, s ezáltal jobban meg legyen dolgoztatva a rivális hálóőre. A Videoton ellen nem tudtunk a védelem mögé kerülni, Coulibaly alig kapott használható labdát. Ebből eredeztethető a töménytelen mennyiségű pocsék, túlzottan mély beadás. E téren most már nagyon szeretnénk előrelépést felfedezni. Szorosan kapcsolódik ehhez a pontrúgások veszélytelenségének problémaköre. Az kifejezetten ciki, hogy három szabadrúgásnál is ugyanolyan gyermeteg módon vétettünk lest. A sors fintora, hogy mégis egy szögletből tudtunk szépíteni. Sidibe háta mögött két borzalmas meccs áll, valami azt súgja, ezúttal ismét villan.
A két csapat stílusából, játékfelfogásából következően egy újabb – a Diósgyőr ellenihez hasonló – kimondottan élvezetes, szórakoztató összecsapásnak adhat otthont az Oláh Gábor utcai stadion. Jó iramú, kemény párharcokkal tarkított, hajtós találkozóra számítunk, amelyen az utolsó perceket sem lehet majd hátradőlve szemlélni. Nagy kedvvel játszó Coulibaly-Sidibe csatárduót várunk, amely szép lassan felőrli a paksi védelem ellenállását, s szállítja a három pontot.
(A kép forrása: haon.hu)
