LOKOMOTIVBLOG | A DVSC SZURKOLÓI BLOGJA

Történelmi mérkőzés Debrecenben

kszakaly7A DVSC először játszhatott a Puskás Akadémia ellen a magyar bajnokság 14. fordulójában, és minden szempontból győzelmi kényszerben volt a piros-fehér csapat: a Videoton nyerte aktuális mérkőzését, az elmúlt két hazai meccsünkön csak 1-1 pontot szereztünk, ráadásul az eddig három mérkőzést nyerő vendég gárda védelme átlagosan eddig 2,3 gólt kapott (velük szemben például a Lokinak 1,1 kapott gól/mérkőzés az átlaga).

Ennek megfelelően támadó szellemű csapatot küldött pályára Kondás Elemér: Volas, Kulcsár és Sidibe is a kezdőben kapott helyet, bár utóbbi két játékos azért vissza-visszazárt a középpályára; ahol a Bódi-Zsidai-Szakály tengely segítette a támadók és a védők munkáját. A védelmünk nem okozott meglepetést: Korhut-Trninic-Mészáros-Lázár, illetve a kapuban Novakovic – ahogyan az a mellékelt ábrán is látható. Az ellenfél, két csatárral, és megerősített középpályával állt fel, elöl Tischler, és Lencse, középen pedig a Czvitkovics-Polonkai-Nikolic trió próbált leginkább zavart okozni. A két szélső feladata, Fabio és Margitics munkája rendkívül fontos volt, hiszen a támadást és a védekezést egyaránt támogatniuk kellett. Lássuk, melyik csapat hogyan birkózott meg aktuális ellenfelével!

kszakaly10

Az első percekben csak mezőnyjáték folyt a pályán, de már ekkor is látható volt, hogy az ütközéseket, kemény játékot felvállalva, harcosan játszunk (kár, hogy ez csak a mérkőzés elő felében volt ránk jellemző). Az 5. percben, az első szögletet követően alakult ki az első helyzet, Kulcsár csele és passza után Sidibe nem tudott tisztán kapura fordulni. Ezt követően hosszú percekig az ellenfél térfelén tartottuk a labdát, második szögletünk is igen veszélyes volt, a beívelést követő fejes nem talált kaput. A 10. percben egy veszélyes kontrát sikerült megakadályoznia bravúrosan Trninicnek, majd az ellentámadásból Kulcsár hagyott ki ordító lehetőséget, a kapus védett. Ugyanígy tett fél perccel később is, szintén Kulcsár lövése után; azonban ezt már csak öklözni tudta, ami éppen a 16-os vonalánál, középen érkező Szakályhoz került, aki egyből bevágta a labdát a kapuba. 1-0!

A 12. percben Novakovic, rá nem jellemző módon igen bizonytalanul húzott le egy beadást, majd javította megítélését Czvitkovics ezt követő szabadrúgásánál és szögleténél. Néhány minutummal később Kulcsár gyönyörűen vett le egy indítást a kaputól 8 méterre, visszagurítását Szakály lőtte rá, és egy védő kezéről pattant szögletre a labda, a bíró azonban a sarok felé mutatott. A 20. percben pedig Korhut felrúgását követően maradt zsebében a sárga lap – láthatóan engedte a keményebb játékot.

A 23. percben egy Nikolic lövést kellett hárítania kapusunknak, és már ekkor megállapíthattuk, hogy az „akadémisták” gyorsan áthozzák középpályánkon a labdát, aminek meg is lett az eredménye: Lázár mellett egy szélről, laposan betett labdára érkezett Tischler, megelőzte emberét, Trninicet és Novakovic mellett a rövidbe pörgetett. Az izgalmas eseményekben – ekkor még – bővelkedtünk: míg mi a középpályán engedtük át könnyedén ellenfelünket, addig a Puskás Akadémia védői, Knézy-t idézve „folyamatosan bénáztak”. A középkezdést követően Kulcsár elé pattant a labda, aki miután megszelídítette azt, eltolta a kapus mellett, és bár már nagyon ki volt sodródva, Hajdúch rossz ütemben érkezett: kiállítás, tizenegyes és csere: Szekeres Adrián (akinek hibáiból Kulcsár nagyon élt) helyére érkezett Somodi. A büntetőrúgást az addig teljesen szürke Volas a kapus mozgásával ellentétesen, jól helyezve lőtte meg, 2-1 a 29. percben!

A kiállítást és gólt követően 10 percet kellett várni a következő helyzetre, addig többnyire csak labdatartásban jeleskedtünk, és úgy visszaálltunk, mintha mi játszanánk tíz emberrel. Az egyenlítő gól után is a csapat mellett álló szurkolóink az egyre unalmasabbá váló mérkőzésen egyre többször tették szóvá, hogy ahelyett, hogy játszogatunk a középpályán, talán támadni kellene és eldönteni a mérkőzést. Ekkor nagyon félő volt, hogy az elmúlt két hazai mérkőzéshez hasonló, számunkra kellemetlen forgatókönyv születik. A félidő utolsó perceiben Bódi beívelésére Volas remekül érkezett, fejesét Somodi ügyesen fogta: 15(!) percet kellett várni első védésére. Három sikertelen lövést jegyezhettünk még fel az utolsó 5-8 percben: Bódi és Korhut is pontatlan volt.

A második félidőben sajnos minden változatlan maradt. Aztán a semmiből egy-egy hatalmas helyzet: Bódi ívelését Sidibe fejelte szélről középre, Volas bravúros csellel került helyzetbe, lövése pedig nem sokkal ment fölé. Aztán Czvitkovics küldte rá messziről a labdát, a sarokra helyezett jó lövésbe csak ujjheggyel tudott Novakovic beleérni, de pont ez kellett hozzá, hogy a labda a felső kapufáról a gólvonal elé pattanjon – a meccs védése volt. A Puskás Akadémia mindezen felbuzdulva pár perc múlva ismét helyzetbe került, a rövidre érkező labdát magabiztosan fogta kapusunk. Ennek ellenére változás nem volt játékunkban, a középpályán történő passzolgatást előreívelt labdák követték. Az 56. percben Máté érkezett a meghúzódott Trninic helyére, majd Sidibe – Volas korábbi helyzetéhez hasonló – közeli lövését védte nagy bravúrral Somodi. 30 perccel a mérkőzés vége előtt újabb csere: Volas le, Vadnai be; illetve Bódi mérgelődésért kapott sárga lapja jelezte: sok van még hátra, és csekély ez az egygólos előny. Kulcsár továbbra is a csapat egyik legjobbjaként folytatta, a 64. percben hatalmas bravúrral védte az ellenfél kapusa a felső sarokba tartó lövését. Két perccel később ismét egy tizenegyesgyanús helyzet Sidibe lerántásánál, majd egy szerencsésen Sidibe elé kerülő labdát nem tudtunk bepofozni. Bódi a támadás közben rosszul esett bal lábára, hordágyon vitték le, de nem tűnt súlyosnak az eset. Helyére Dombi Tibor érkezett és ekkor már csak 20 perc volt hátra.

Az eseménytelenül csordogáló perceket követően Fabio kapott sárgát Dombi elleni szabálytalansága után, majd Lencse lőhetett zavartalanul 5 méterről (hol voltak a védők?), Novakovic bravúrját követően Lázár vágta ki a labdát. A 77. percben aztán az előbb még gólhelyzetet elpuskázó Lencse kapott sárgát – ismét Dombi volt a sértett. Pontatlanság, sétálgatás és könnyelműség jellemezte a csapatot, egyedül Kulcsár és Dombi harcossága volt dicsérhető; utóbbi a 20 perccel korábban Nikolic helyére beálló Harasztinak is összehozott egy sárga lapot. Már csak 5 perc, gondolhatták a nézők, görcsösen markolva megmaradt szotyis zacskóikat. A győzelem rendkívül fontos lett volna, még egy olyan blamát, mint a korábbi Paks és Pápa elleni, nehezen viseltünk volna el. Kulcsár előtt adódott lehetőség, hogy megnyugtassa a szurkolókat, de lövése fölé szállt, maradt a feszült hangulat. Zsolnai állt be az utolsó percekre Tischler helyére, majd Korhut kapott műesésért (jogosan) sárga lapot. Az utolsó perceket megnyomta az ellenfél, viszont beadásaik nem voltak veszélyesek, így végül felsóhajthattunk: győztünk, a három pontot megszereztük és továbbra is tapadunk az éllovashoz.

A mérkőzés rávilágított arra, hogy még mindig nem tudunk úthengerként funkcionálni. Kimegyünk a pályára, kihasználjuk ellenfeleink gyenge pontjait, és ahelyett, hogy már a 2. menetben bevinnénk a K.O.-t, hagyjuk, hogy vérszemet kapjanak és kellemetlen perceket okozzanak. Aztán csodálkozunk, hogy a szurkolók fanyalognak még a győzelmek után is. Na jó, ha két hét múlva ugyanígy hozzuk el a három pontot Kispestről, azt hiszem megbocsájtjuk ezt a fajta „győzelmi botladozást”.

Hajrá Loki!

A játékosok értékelése:

Novakovic: 7 – Volt egy-két bizonytalan megmozdulása, a gólról nem tehetett, bár talán nem is volt védhetetlen a lövés. Bravúrjaira nagy szükség volt, de továbbra sem érzem, amit korábban olyan gyakran, azaz nem feltétlenül jobb Verpecznél.

Lázár: 5.5 – Most nem emelkedett ki a mezőnyből, a támadásokat sem segítette igazán, de a védelemben is többször megzavarható volt, a gólt megelőző beadás is mellőle érkezett.

Trninic: 6 – Ha a gólnál nem marad le Tischlerről, akkor hibátlanul hozta volna le a mérkőzést, azt követően azonban bizonytalanabbá vált és átlagos produkciót nyújtott.

Máté: 6 – Jól szállt be, a beíveléseknél a helyén volt és okosan passzolt több alkalommal is.

Mészáros: 6.5 – Passzai általában védőtárshoz mentek, magabiztosan állt a lábán, de volt 1-2 olyan szituáció, amikor rossz embert vett fel, és ilyenkor csak Novakovicon múlt, hogy nem egyenlített az ellenfél.

Korhut: 5 – Rossz passzok, rossz lövések, rossz betörések, ennél ő sokkal többre képes.

Bódi: 5.5 – Korhuthoz hasonlóan rossz napot fogott ki, lövései katasztrofálisak voltak, viszont volt 1-2 veszélyes beadása.

Dombi: 7 – Ez igen, hárman is sárgát kaptak róla, pedig csak 20 percet játszott. Küzdött, hajtott, ment becsülettel: igazi Loki-szív dobog benne!

Zsidai: 6 – Nem hozta ő sem a tőle megszokott színvonalat. A támadásokat ügyes labdákkal segítette, viszont a Puskás Akadémia nagyon gyorsan átrobogott középpályánkon.

Szakály: 7 – Gól, állandó küzdelem, hajtás még akkor is, ha épp nem a megszokott pozícióban játszik (gyakran váltottak szélt Bódival, illetve középről is irányított). Így tovább, Szaki!

Sidibe: 6 – Ő is ment becsülettel, ha kellett, hátrébb jött. Gólt nem szerzett, pedig gólhelyzetbe többször is került, de a támadásokat ügyesen segítette.

Kulcsár: 8 – Ho-hó! Micsoda változás! Na ő próbált úthenger lenni, technikai megoldásai most jók voltak, egyedül a gól hiányzott, de nekem nagyon szimpatikus volt a játéka!

Volas: 5.5 – A (magabiztos) gólján kívül egy fejese volt, mást nem csinált. Szóval most ne csodálkozzon, ha legközelebb is kispadon kezd, egyik leggyengébb játékosunk volt.

Vadnai: 6 – 30 percet kapott, beállásával stabilizálódott a középpályánk, főleg a védelembe segített be, de ott hasznosan tevékenykedett.