LOKOMOTIVBLOG | A DVSC SZURKOLÓI BLOGJA

2022, a bizonytalanság éve

Nyugodtan kijelenthető, hogy 2022 a bizonytalanság éve volt. Nem tudtuk, hogy sikerül-e a feljutás után kivívni a bennmaradást (csak két fordulóval a vége előtt vált biztossá), nem tudtuk, hogy mi lesz a sorsa a csapatnak a DVSC Egyesület vezetésével, és óriási a bizonytalanság az új befektetőcsoport, a Noah Group érkezése óta is. A csapat játéka is sokszor ingadozó volt, elfogyasztottunk két vezetőedzőt is az év során, volt egy beugrónk Dombi személyében, a harmadikként „alkalmazott” Blagojevics eddig nyerőnek bizonyult. A jövő egyelőre viszont homályos, de ezzel most még ne foglalkozzunk, tekintsünk vissza a 2022-es évre a szokásos rovatunk segítségével!

Lássuk tehát többféle kategóriában, hogy ki vagy mi volt az évben a…

Legemlékezetesebb pillanat: Sós Bence utolsó perces gólja a Mezőkövesd ellen

Ez talán a lista legszubjektívebb része, de nem tudok elvonatkoztatni attól az euforikus örömtől, amit az utolsó idei hazai meccsünkön szerzett utolsó pillanatos győztes találat jelentett. Nem is szaporítom a szót, beszéljenek inkább a képsorok.

Legnagyobb meglepetés: A Noah Group lett az új tulajdonos

A nyár legnagyobb slágere a tulajdonosváltás volt. Kicsit a semmiből jött eleve a pletyka, amit aztán többhetes csendbe burkolózás követett a hivatalos bejelentésig. És nem is csak önmagában a tulajdonosváltás ténye, hanem az új tulajdonos személye is meglepetésnek hatott, hiszen kétes hírű örmény befektető csoport lett a többségi tulajdonos, és bizony még mindig nem tudhatjuk, hogy hosszú távon hova fog kifutni ez a projekt.

Legnagyobb csalódás: Joao Janeiro debreceni munkássága

A tulajdonosváltás edzőváltást is hozott, és bár nem néztük jó szemmel Carrillo elküldését, a helyére érkező Janeiro első körben megnyugtatott minket, hogy sikerült egy talán mégjobb edzőt hozni a spanyol tréner helyére. Ez hamar kiderült, hogy nem igaz, hovatovább az is bebizonyosodott, hogy Janeiro jókor volt jó helyen Kisvárdán, és egyáltalán nem olyan jó edző, mint amit az ottani eredményei mutattak. Remélhetőleg nem fog sokba kerülni a végelszámolásnál ez az elpocsékolt 6 meccsünk, amit vele játszottunk le…

Legemlékezetesebb meccs: DVSC – Videoton 1-0

Közvetlenül Janeiro távozását követően játszottuk ezt a meccset, méghozzá Dombi Tibivel, mint ideiglenes vezetőedzővel a kispadon. Ez volt a szezonbeli első győzelmünk, ráadásul hosszú-hosszú évek után tudtuk végre legyőzni itthon a nagy rivális Vidit. Az őszi szezon egyik csúcspontja volt a lefújást követő ünneplés.

Legszínvonalasabb meccs: DVSC – Honvéd 4-3

Ez pedig az új edző, Srdjan Blagojevic első mérkőzése volt a Loki kispadján. Az első 50 percben lemostuk a Honvédot a pályáról, rég nem látott gálaelőadást mutatott a csapat, 4-0-ra vezettünk, majd néhány perc leforgása alatt teljesen összeomlottunk és felzárkózott egy gólra a vendégcsapat. A győzelmet végül okos, taktikus játékkal meg tudtuk őrizni, de tipikus „Lokis” forgatókönyv volt ez a mérkőzés. Ami amellett, hogy számunkra kis híján szívinfarktust hozott, be kell látni, hogy semleges szemmel nézve szórakoztató, és időnként színvonalasnak is volt mondható.

Legrosszabb meccs: ZTE – DVSC 4-2

Ha már az edzőink első meccseit emlegettük eddig, akkor hozzátehetjük, hogy ez pedig Janeiro utolsó összecsapása volt a DVSC padján. Rém gyenge színvonalú mérkőzés volt, mindkét csapat elképesztő hibákat mutatott be, de a mi játékunk volt csak az igazán nagy bohózat. A sima vereség után nem volt maradása a portugál trénernek.

Legjobb hangulat: DVSC – Újpest 1-2

Nem szívesen emlékszünk vissza erre a találkozóra, pedig a klub ekkor ünnepelte a 120. születésnapját. Pont ezért féltünk tőle, hogy nehogy borsot törjenek a lilák az orrunk alá – sajnos be is igazolódott… Ettől függetlenül a hangulat és a körítés remek volt.

Legszebb gól: Dzsudzsák Balázs a Vasas ellen

Ezt a nemrég bemutatott év végi videós összeállításaink során már megválasztottuk, ritkán lehet egy szabadrúgás gólra rásütni, hogy az év legszebb találata, de erre abszolút igaz, klasszis megmozdulás volt.

Legnagyobb bohózat: Carrillo elküldése a tulajdonosváltás után

Félig-meddig már esett róla szó, de mindenképp érdemel egy külön említést ez a sztori, hiszen váratlan és indokolatlan döntés volt azok után, hogy szépen benntartotta a csapatot az előző szezon pocsék kezdése után. Talán egy esélyt megérdemelt volna az új tulajdonosi körtől is.

Legjobb játékos: Dzsudzsák Balázs

Ez sem lehet kérdés, mind a tavalyi szezonban, mind pedig most a féltávnál ő vezeti a rangsort a mérkőzést követő szavazások összesítését tekintve, és abszolút húzóembere a csapatnak. Nehéz elképzelni, hogy mi lenne velünk nélküle.

Legrosszabb játékos: Marko Nikolics

A Tőzsér-éra gyémántja volt ez a csodálatos ember. Már akkor fogtuk a fejünket, mikor még csak szóba került az esetleges igazolása. Senki nem tudta, hogy minek hozzuk ide, vélhetően csak Filipovics kedvéért. De ha már itt volt, rontotta is a légkört pár meccsen a pályán, talán egyetlen jó meccse volt piros-fehér mezben, a Kispest elleni 5-3-as győzelem, a többi szóra sem érdemes. A i-re a pontot pedig az Újpest elleni szülinapos meccsen kihagyott ziccerével tette fel. És külön bravúr, hogy sikerült neki címet védenie ebben a kategóriában!

Legjobb igazolás: Oleksandr Romanchuk

Rengeteg új játékos érkezett idén, a zöme természetesen nyáron, a tulajváltást követően. Közülük a fiatal ukrán védő vált be a leginkább, aki a sallangmentes játékával oszlopa lett a védelmünknek. Ő lehet a következő játékos, akit komoly összegért értékesíteni tudunk majd.

Legrosszabb igazolás: Ante Erceg

Azt vélhetően sosem tudjuk meg, hogy tényleg rossz igazolás lett volna akkor is, ha kap bizonyítási lehetőséget, de egy olyan játékosnak helye van egy ilyen listán, akit a leigazolását követően pár héttel, nulla mérkőzéssel a lábában elküldünk. Még akkor is, ha azt követően új csapatában lő pár gólt. Ettől függetlenül talán ide sem kellett volna hozni ennyi idősen, ilyen komoly sérüléssel a háta mögött. Emlékezetes volt a Janeiro kirúgását követő reakciója is… 🙂

Legnagyobb felfedezett: Hrabina Alex

Ide általában olyan fiatal játékos szokott kerülni, aki az adott naptári évben robbant be a felnőtt csapatba. Ebben az évben viszont nem igazán volt ilyen játékos, de volt egy Hrabina Alex, aki épp az esztendő első tétmeccsén került be a kezdőcsapatba a sérülések következtében. Itt volt ez a srác évek óta, mint harmadik számú kapus, zömében a megye I-es/NB III-as tartalékcsapatban védett, és mindenki azt hitte róla, hogy legfeljebb másodosztály szintű hálóőr. Hamar kiderült azonban, hogy ez nincs így, remekül helyettesítette Grófot és Kosickyt tavasszal, és idén is remekelt, amikor lehetőséget kapott. Sajnálatos, hogy ilyen könnyen lemondunk róla…

Legrosszabb edzői húzás: Dzsudzsák Balázs a hatos poszton

Ironikus, mert a tavalyi felsorolásban ez szerepelt a legjobb edzői húzás kategóriában… Nagyot fordult a világ azóta! Joan Carrillo rendszerében már nem itt kapott szerepet, vissza is esett a játéka tavasszal, ám Janeiro visszarakta őt a középpálya tengelyébe. Ezt meg is érezte a játékunk, a védelmünk nem volt az igazi akkor, amikor ebben a szerepkörben játszott. Blagojevics viszont megtalálta az igazi helyét a csapatban, amiből ő is és a csapat is tud profitálni eredményességben.

Legjobb edzői húzás: Manrique a középpálya közepén

Valamennyire egy kényszer szülte megoldás volt a sérülések, és a poszton nem megfelelő szintű bevethető játékosok miatt, de abszolút bevált az ősz utolsó pár meccsén. A spanyol játékos eredetileg balhátvéd, de nem sok lehetőséget kapott balbekként, és kissé már el is felejtettük őt, amikor Blagojevics előkapta a cilinderből az új posztján. Kíváncsi vagyok, hogy hosszú távon lesz-e még neki szerepe itt, főleg ha Baráth távozik a télen.

Legfelháborítóbb eset: Bényei Ágoston szerződése és eligazolása

Tőzsér munkásságának megkoronázása, hogy sikerült vele olyan szerződést kötni, ami lehetővé tette azt, hogy bizonyos lejátszott mérkőzés hiányában szabadon távozhatott. A DVTK köszönte is szépen, élt a lehetőséggel, Ágoston pedig azóta már náluk húzóember; milyen jól jönne most Baráth Peti helyén…

Ez volt 2022 a DVSC szemszögéből. Ami viszont a LokomotívBlogot illeti, még nincs vége az évnek: december 31-én jövünk a szilveszteri adásunkkal! 😉