LOKOMOTIVBLOG | A DVSC SZURKOLÓI BLOGJA

Nagyító alatt: Neftchi Fergana

Hétvégén klasszikus értelemben beindul a nagyüzem a DVSC háza táján is Törökországban, hiszen a szombati Hannover elleni felkészülési találkozót vasárnap is követi egy újabb edzőmeccs. Az ellenfél az üzbég bajnokság első osztályában szereplő Neftchi Fergana együttese lesz. A németek elleni találkozóhoz képest jóval emészthetőbbnek tűnik ez az együttes, de ennek ellenére nyugtával kell dicsérni a napot. Ezért megpróbáljuk kicsit jobban bemutatni ezt az együttest is, azaz lássuk nagyító alatt az ázsiaiakat is.

Következő edzőpartnerünk Üzbegisztánból, egészen pontosan annak keleti szegletéből, Ferganából érkezik. Az 1876-ban alapított város manapság több mint kétszázezer főt számlál és a termékenységéről híres Fergana völgyben található, ami a hajdani kereskedelemi útvonalnak, az északi selyemútnak egyik fontos állomása volt. A fővárostól, Taskenttől tisztes távolságra, több mint négyszáz kilométerre helyezkedik el, így hozzá a legközelebb az üzbég és kirgizisztáni határon lévő Andijon városa található. Hazai mérkőzéseiket az 1932-ben épített majd felújított és húszezer fősre kibővített Stadion Istiklolban bonyolítják le. Ez egyébként a 2016-ban alapított és alacsonyabb ligákban szereplő Istiqlol Fergana otthona is, így gyakorlatilag társbérletben használják a városi riválissal. Ha már rivalizálás, akkor érdemes megemlíteni, hogy a Fergana völgyi térségben két csapattal is presztízsmérkőzéseket játszanak és a Navbahor Namangan elleni szokott lenni a vérmesebb ütközet, míg a szomszédvár FK Andijan elleni a másik említésre méltó rangadó.

Kezdő lépések

Ami a kezdeteket illeti, sok információ nincs róluk ilyen szinten, de annyi bizonyos, hogy 1962-ben alapították a klubbot és legelőször a szovjet második vonalban tűntek fel és akkor egészen a Szovjetunió felbomlásáig, azaz 1991-ig Neftyanik Fergana volt a nevük. Ilyen néven nyerték meg a szovjet másodosztály keleti divízióját és léptek egy osztállyal feljebb, ahol a hetedik helyen végeztek, ami máig a klub egyik legjobb eredményének számít függetlenül attól, hogy nem létezik már se az államforma, sem a pontvadászat. 1992-ben csatlakoztak az üzbég bajnoksághoz az azóta egyeduralkodónak számító Pakhtatorral és a Navbahor Namagannal és sokáig ők voltak hárman azok, akik megszakítás nélkül tagjai tudtak lenni az élvonalnak. Ám 2018-ben végül kipottyantak utolsó helyezettként a bajnokságból és csak a tavalyi kiírásban tudtak visszatérni a legjobbak közé a tíz résztvevős másodosztályú Pro Liga megnyerésével.

Négy bajnoki cím is zsinórban

Ez pedig egy ötszörös bajnokcsapathoz méltatlan produktum még úgy is, hogy a ’90-es években ment nekik nagyon a szekér, hiszen 1992-től egészen 1995-ig zsinórban négyszer is bajnoki címet ünnepelhettek, habár az első alkalommal holtversenyben két győztest is hirdettek az illetékesek, miután a Pakhtator és a Neftchi is egyaránt 51 pontot gyűjtött, így egy salamoni döntés következett és mindketten aranyat kaptak. Utolsó bajnoki serlegüket 2001-ben is szerezték meg, amikor ugyancsak a taskenti óriásklubot sikerült ezúttal már egy tucat ponttal felülmúlni. Kupagyőzelem is bekerült a históriáskönyvekbe, szám szerint kettő is: 1992 és 1996 a két fontos dátum ez esetben.

Napjainkban

Mint említettem feljebb, újoncként játszották le az előző kiírást, ahol végül a 9. helyen végeztek és mondhatni megnyugtató tíz pontos előnnyel maradtak bent a kieső Kokanddal és Dinamo Samarkanddal szemben a tádzsik- ukrán kettős állampolgárságú Vitalij Levchekoval irányításával. Keretükben mindössze hat légiós található, a többiek mind üzbégek. Köztük van a tádzsik Dzhuraboev, a grúz Tatabadze, a szerb Stanojevic, az orosz Konyukov, valamint a két ukrán vendégmunkás, Larin és Mishchenko. A megközelítőleg 5 millió eurós összértékű keretükben a télen az ősi riválistól igazolt Turupov a legnagyobb érték, kereken 600 000 eurós értékével. Kifejezett klasszikus gólvágójuk nem nagyon van, hiszen ketten (Ismoilov, Kuziev) is öt gólig jutottak a szezonban, de ők távoztak is az együttestől, de a négygólos Ubaydullaev is eligazolt Fehéroroszországba. Így csak Abdullaev, és a csapatkapitány Turaev maradt meg hírmondónak, akik összesen hét találatot tettek be a közösbe. Hozzánk hasonlóan egy edzőmeccset egyébként már lejátszottak a beleki edzőtáborban, ami meglepő eredményt hozott, hiszen a lengyel óriásklub Wisla Krakkó ellen 0-0-ra végeztek.