Nincs időnk keseregni a szombati iksz miatt, hiszen kedden jön a következő feladat: Újpestre utazunk. A Megyeri úton nem nagyon szokott nekünk babér teremni (csakúgy, mint a Dióknak Debrecenben), de amekkora káosz van most a liláknál, talán nem ígérkezik jobb alkalom megtörni ezt a rossz sorozatot a mostaninál.
Hasonló felütéssel kezdte Enderson a DVTK elleni beharangozót is, bár ott sokkal inkább kötelező győzelemről beszéltünk. Újpestre viszont finoman szólva sem győzni járunk, összesen négyszer sikerült ez 54 nekifutásból. Legutóbb 2013-ban, az mondjuk egy emlékezetes 4-1 volt, mint ahogy az egy évvel korábbi 5-1 szintúgy (mindkettőn ott voltam egyébként). Ezeken kívül volt még egy 2003-as 0-3 (Ilie mesterhármasával), illetve egy 3-2-es siker még 1982-ből. Az utóbbi tíz évben legfeljebb pár ikszet tudtunk elcsípni, de győzni nem sikerült. Tavaly 1-1 lett a végeredmény. Ebben a szezonban egyszer már játszottunk az Újpesttel, ősszel Debrecenben győztek 2-1-re úgy, hogy szinte az egész meccset emberhátrányban játszottuk le, vezetést is szereztünk, és az utolsó 10 percben tudtak fordítani két szerencsés találattal.
Azóta azért jócskán változtak a dolgok mindkét csapatnál, de leginkább Újpesten állt feje tetejére minden. A jónak mondható szezonrajt után hatalmas mélyrepülés vette kezdetét, a legutolsó 8 bajnokijukból hetet elvesztettek. A tavaszi nyitányon és sima zakóba futottak bele az MTK ellen, a meccs után a szurkolók ismét felkérdezték a csapatot és a vezetőedzőt, utóbbi a hírek szerint kijelentette a szurkolók előtt, hogy lemond. Erről azonban egyelőre nem érkezett hivatalos bejelentés, mint ahogy a küszöbön álló tulajdonosváltásról sem. Ez gyakorlatilag már évek óta téma Újpesten, és szinte minden alkalommal elhangzik, hogy „sosem voltunk még ilyen közel, hogy most végre megtörténjen”, de tudjuk jól, hogy ezek végül mindig meghiúsultak valami miatt. Most viszont beszédes, hogy az újpesti klubhonlapon február 1-je óta egyetlen cikk sem jelent meg, még az MTK elleni meccsbeszámoló sem, és a social media felületeken is csupán a végeredményről postoltak.
Valami tehát egész biztosan zajlik a háttérben, és egyáltalán nem mindegy, hogy lesz-e bármiféle hivatalos bejelentés a holnap délutáni meccsig. Őszinte leszek, a mi szempontunkból teljesen nyilvánvalóan az lenne az ideális, ha még a jelenlegi brancs vezetésével játszaná le az Újpest a meccset, mert az nagyban javítaná az esélyeinket. Ha idő közben bejelentenek egy tulajdonosváltást, és Vignjevic is távozik, akkor egy felszabadultabb ellenfél várhat ránk, ami egyáltalán nem jó előjel. Ezek a hirtelen jött edzőváltások egyébként sem szerencsések, lásd a szombati meccset…
De ezzel nekünk kár egyébként foglalkozni, úgy sincs ráhatásunk a dolgokra. Foglalkozzunk inkább azzal, hogy miképp tudjuk menedzselni az erőtartalékainkat ebben a kemény menetelésben. Hiszen ezt követően szombaton ismét nehéz meccs vár ránk a Fradi ellen itthon. Nyolc nap alatt három bajnoki, rögtön a tavasz elején. Szerencsére elég bő most a keretünk, és van azért lehetőség forgatni a játékosokat. Holnapra én várok is legalább 3-4 változtatást szombathoz képest. Dzsudzsák esetében például mindig kiemeljük az ilyen sűrű menetrend esetén, hogy nem szerencsés minden meccsen kezdetni. Így, hogy van már egy Szuhodovszkink, pláne nyugodt szívvel ültetném őt le a padra holnap, és ha kell, be lehet hozni fél órára, vagy akár 45 percre is. A védelemhez most nem nyúlnék, a támadó sorban viszont szintén lehet variálni, a két szélső poszton például rögvest cserélnék szombathoz képest, és a középpályára is behoznék két szűrőt.
Így hogy a szombati meccset nem sikerült megnyerni, nagyon fontos lenne most megszerezni a három pontot. Ha most sem sikerül nyerni, ne adja Isten ki is kapunk, akkor azért nem jó előjelekkel várnánk a Fradi elleni meccset, ahol már bravúrkategóriába tartoznak a pontszerzés is. Márpedig nem lenne jó beragadni a tavaszi rajtnál, nem győzzük hangsúlyozni. Szóval jó lenne kihasználni az újpesti káoszt, és földbe döngölni a lilákat!
