LOKOMOTIVBLOG | A DVSC SZURKOLÓI BLOGJA

Átfogó elemzés a DVSC és az NB I őszi szezonjáról

Bár mi már jelentkeztünk a magunk kis egyszerű, megszokott statisztikás cikkével, egyik olvasónk, Cor Blimey küldött nekünk egy sokkal összetettebb, mélyrehatóbb, az egész NB I-re kiterjedő elemzést. Úgy gondoltuk, hogy ez megér még egy külön cikket, úgyhogy fogadjátok szeretettel az ő elemzését.

analytics-data-ss-19201

A következőekben használni fogok néhány rövidítést, amelyeket most részletezném:

  • avg_ : átlag
  • RG: rúgott gól
  • KG: kapott gól
  • GK: gólkülönbség
  • Shots: lövések
  • ShOnT: kaput eltaláló lövések (Shots on Target)
  • ShOnT/Shots: kaput eltaláló lövések aránya (összes lövésből)
  • RG/Shots: szerzett gólok aránya (összes lövésből)
  • RG/ShOnT: szerzett gólok aránya (kaput eltaláló lövésből)
  • PassSuc: sikeres passzok
  • PassUnS: sikertelen passzkísérletek
  • PassTot: összes passzkísérlet
  • PassSuc/Tot: sikeres passzok aránya
  • Pass/Shot: 1 lövéshez szükséges passzkísérletek száma (egyfajta támadásépítési sebességet jelez)
  • BallLost: elvesztett labdák
  • BallWin: (vissza)szerzett labdák
  • ChallSuc: sikeres párharc
  • ChallUnS: sikertelen párharc
  • ChallTot: összes párharc
  • FoulsC: elkövetett szabálytalanság (fouls committed)
  • FoulsA: elszenvedett szabálytalanság (fouls against)
  • YC: sárga lap (yellow card)
  • RC: piros lap (red card)
  • Offside: les

A lentebb részletezett adatok a 2016-os őszi idényt dolgozzák fel. A pontszámokat, gólokat szerintem mindenki ismeri. 19 fordulóban, 114 mérkőzésen 33 döntetlen született, 81 győzelem/vereség mellett. A csapatok szempontjából – minden mérkőzést két irányból figyelembe véve – ez összesen 81 vereség, 66 döntetlen, 81 győzelem. De mi jelezte a különbséget a győzelmek, döntetlenek és vereségek között?

Triviális a válasz, hogy a szerzett és a kapott gólok. A rúgott gólok arányaiban jócskán hozzájárulnak a gólszerzési arány mutatókhoz is, azonban a gólokon túl további 2 adat is beszédes. A sikeres passzok aránya ugyan csak marginálisan, de a sikeres párharcoké már jelentősen megmutatkozik. Erről részletesebben később is szó esik majd.

e1

Az egyes statisztikai mutatókat összevetve a versenytársakéval láthatóvá válik, hogy a mezőnyhöz képest valóban van-e lemaradásunk, illetve érdekes lehet megfigyelni, hogy egy-egy sorrend mennyire tükrözi a valós erőviszonyokat.

A lövések, kaput eltaláló lövések és ezek aránya:

e2

Lövések tekintetében nem állunk rosszul, de ezek kis része találja el a kaput, amivel a 12. hely jut nekünk. Érdekesség, hogy a Honvéd áll közvetlenül előttünk. Itt kerül szóba, hogy ugyan ezekből mennyit váltunk gólra.

Lövésből és kapura tartó lövésből elért gólok arányai:

e3

Lövéseink nagy részével semmire nem megyünk, ez részben adódik a kapu-eltalálási mutatóból is. Ami viszont kaput talál, annak 26,3%-a gól. Ez viszonylag átlagos, egyik irányban sem kiugró. Ha sikerülne javítani a kaput talált lövések arányán… Valószínűleg itt ütközik ki, hogy nincsenek minőségi támadóink, góljainkat nagyrészt támadó szellemű középpályások szerzik. Ebből eredően távolabbról, kisebb hatékonysággal. Középen nincsenek nagy gondjaink, a passzjátékunk az élmezőnyhöz tartozik:

e41

e42

Meccsenként átlagosan 400 sikeres passz. Bár sok a sikertelen is, ami talán az új játékrendnek is betudható, de így is a 4. legpontosabban passzoló csapat vagyunk. Gyakran éri az a vád a csapatot, hogy céltalanul járatjuk a labdát. Az alábbi táblázatban az látható, hogy egy-egy lövés eléréséhez átlagosan hány passzot kísérelnek meg a csapatok. A céltalan labdajáratás tehát sok passzal és kevés lövéssel párosul, tehát magas arányszámmal.

e5

Ebből látható, hogy a nálunk pontosabban passzoló Vasas és MTK sem jobb e tekintetben – kvázi inaktívabbak. Kiemelkedik a Haladás gyors támadásépítése (a kontrajáték már csak ilyen). Legpasszívabb a Paks. A Ferencváros – mint legpontosabb és egyben legtöbbet passzoló – meglehetősen sok lövőhelyzetet teremt (ilyen meg az offenzív foci).

A párharcok fontosságáról tettem már említést korábban. Talán ez az a kategória, ami legjobban tükrözi a játékosállomány minőségét, és legkevésbé vonható felelősségre érte a vezetőedző. (Képes-e a játékos lecselezni vagy épp leszerelni ellenfelét.) Természetesen az edző lehet némi befolyással a párharcok mennyiségére, de azok sikerességére már aligha. Illetve mivel ez részben erőnléti/fizikai tényező, így kiemelt fontosságú lehet az alapozás. Valószínűleg a legmeglepőbb számokat ezek a táblázatok tartalmazzák majd.

e61

e62

Meccsenként kevés párharcot nyerünk (10.), rengeteget elveszítünk (11.), így természetesen az arány sem rózsás (11.). Ez utóbbi egészen megdöbbentő adat. Hogy ez mennyire jól tükrözi egyes csapatok erejét, úgy ha a megszerzett pontokat vizsgáljuk a párharcok szemszögéből, szintén láthatjuk az összefüggést.

e7

A fenti ábrák jól alátámasztják, hogy amennyiben nem lesz jelentős változás a játékoskeretben, vagy nem erősödünk erőnlétileg és fizikailag, úgy bizony komoly kiesési gondok várhatóak.

A következő néhány tábla inkább csak érdekesség, következtetések levonására kevésbé alkalmasak. Bár az szembeötlő, hogy nem igazán kell ellenfeleinknek szabálytalan eszközökhöz nyúlnia, hogy támadásainkat megakassza. Lásd simán elveszített párharcok…

e81

e82

Az eddigi táblázatok (részben a párharcok, egészben a lapok és elszenvedett szabálytalanságok kivételével) a csapatok támadó játékát  illusztrálják. A következőekben olyan táblázatok érkeznek, amik inkább a Debrecen védelmét minősítik majd. Ezekben a táblákban az szerepel, hogy a többi csapat milyen adatokat produkált a listában szereplő ellen. A Debrecen neve melletti számok tehát ellenfeleinket jelölik, így lövésnél az ellenünk elkövetett lövéseket, stb…

e9

Az ellenünk végrehajtott lövések és kaput találó lövések száma teljesen átlagos. Határozottan jobban állunk, mint a Diósgyőr, Gyirmót, MTK vagy a Mezőkövesd, ugyanakkor az is látható, hogy az élmezőnyhöz képest van egy aprócska lemaradásunk. Látszólag stabil középmezőny. A kaput talált lövések aránya is átlagos, vagy éppen az alatti.

A kapunk felé irányuló lövések 11,45%-ából, kapunkat eltaláló lövések 29,55%-ából születik gól. Ezen táblák érdekessége, hogy jellemzően a jelenlegi élcsapatok bírnak rosszabb mutatóval. Igaz, ők jóval kevesebb lehetőséget engednek ellenfeleiknek, akik ha már a kapuig eljutnak, könnyebben gólra váltják azokat. Tipikusan domináns (támadó)foci vs. ellentámadásokra építő játék sajátossága.

e10

Hogy mennyire engedjük játszani az ellenfelet, azt a passzok mutatják jól. Ellenünk végrehajtott passzkísérletek és sikeres passzok terén is egészen átlagosan teljesítünk, viszont az remekül kidomborodik, hogy az agresszív labdaszerzéses elképzelésnek van gyümölcse: rengeteg ellenünk elszórt labda.

e11

Ugyanakkor ha az arányokat nézzük, tehát figyelembe vesszük az összes passzt is, akkor a némileg szétszakadt mezőny első felének hátuljához tartozunk. Hogy a védelmünkkel nincs nagy gond, azt az is jelzi, hogy a lövőhelyzetek kialakításához szükséges passzok számában sem szerepelünk rosszul.

e12

Védelmünk és védekezésünk alapján nem is lenne komoly okunk az aggodalomra a kiesés ellen vívott harcban. A párharcokról már esett szó korábban. A védekezést és támadást minősítő egyéb adatok alapján arra következtethetünk, hogy párharcaink sikertelensége inkább az utóbbin, a támadáson válik hangsúlyosabbá.

e13

Ismétlésként: sok ellenünk megnyert párharc, kevés ellenünk elveszített, és siralmas arány.

Lapok tekintetében az átlagosnál nem dolgoztattuk meg jobban ellenfeleinket. A lesek száma teljesen irreleváns, de böngészni azért még lehet…

e14

Végezetül pedig a Pontes-kérdés margójára felhoznék néhány objektív adatot.

Egyénileg gyengült a csapat? Jobb-e Pontes, mint Kondás lett volna? Most alul- vagy túlteljesítünk? Ezekre a kérdésekre ki-ki a saját vérmérséklete, szívügye és véleménye szerint tudna válaszolni. Próbálom ezeket a kérdéseket némi adattal alátámasztva kifejteni. Egy korábbi ábrán bemutattam miként függnek össze szorosan a párharcok és a szerzett pontok. Kifejtettem, hogy a párharcok minősége inkább egyéni, játékostól függő tényező, mintsem taktikai. Az elmúlt másfél évben sajnos szemmel látható minőségi romlás következett be e téren. Ez részben betudható párharcokban sikeres játékosok távozásának (Sidibe, Tisza, Bódi, Zsidai, stb), részben talán fizikai visszaesésnek. Gyakran hangzik el, hogy „Kondás féle alapozás”, talán nem ok nélkül. Talán az sem véletlen, hogy míg az első félidőben csak 7 gólt kaptunk idén, addig a másodikban 19-et(!). Rúgott góloknál fordítva: 11 és 9.

Sikeres párharcaink aránya meccsenként, valamint egy 5 mérkőzést magában foglaló átlagvonal:

e15kicsi

(kattintásra nagyobb lesz a kép)

Egyértelmű visszaesés, gyakorlatilag már csak a Gyirmót és a Mezőkövesd ellen „pozitív” a mérlegünk. Abszolút mélypont volt Kondás utolsó meccse. A következő táblázatban összefoglalva az egyes szezonok, évek és vezetőedzők által produkált számok. (Herczeg András a két leggyengébb formában lévő csapat ellen vezette együttesünket, amelyből származó adatok nem igazán reprezentatívak. Kezeljük a helyén őket.)

e16

A tendenciák megfigyelését az olvasókra bízom, szerintem jól láthatóak. Érdekesség, hogy a tavalyi szezonban Elemérrel, közel 52%-os párharcmutatóval 33 mérkőzésen 53 pontot szereztünk, ami 1,61 meccsenként. 19 mérkőzésre arányosítva ez 30,5 pont, ami a korábbi ábrán (pontok/párharcok) enyhén a várható alatt szerepelne, míg Pontessel most jóval felette vagyunk. Az az ábra – véleményem szerint – jól mutatja azt is, hogy milyen minőségű szakmai munka folyik 1-1 csapatnál. Negatívumok: Diósgyőr – Horváth, MTK – Teodoru, Gyirmót – Urbányi. Pozitív oldalon: Videoton – Berg, Vasas – Oenning, Honvéd – Rossi és bizony Debrecen – Pontes. (Hmm, érdemes a nemzetiségeket összehasonlítani. J) Ezzel a gondolattal visszacsatolva a vezetőedzőket összemérő táblára: bár jelentősen gyengült a Pontes keze alá kerülő csapat, sok tekintetben nem produkálunk rosszabb számokat. A támadójáték hatékonyabbá tételével a kaput eltaláló lövéseinket is javíthatjuk, ami majd gólokhoz vezet. Csak hát a jól ismert mondás: kéne egy (két, három) jó csatár…