LOKOMOTIVBLOG | A DVSC SZURKOLÓI BLOGJA

Rangadók hete

Múlt héten a Hódosban szalasztottunk el egy újabb lehetőséget a pontszerzésre, szerdán Békéscsabára utazott csapatunk. Vasárnap ismét rangadó vár ránk, hazai környezetben legnagyobb riválisunkat, a Ferencvárost látjuk vendégül! Itt a lehetőség megmutatni a zöld-fehérek ellen, hogy a Hódosban senki sem mehet biztosra!

Pénteken este egy komoly múltra visszatekintő párharc újabb fejezetére került sor. A Debrecen női kézilabdacsapata a Dunaújváros együttesét fogadta hazai pályán. Az utóbbi időkben lejátszott mérkőzéseken rendre a pályaválasztók diadalmaskodtak, Debrecenben a Loki, Újvárosban pedig a Kohász szerezte meg a győzelem jutalmául szolgáló két pontot. Számomra meglepő volt, hogy az összecsapás kezdete előtt bő negyedórával milyen kevesen voltunk a csarnokban. Mire felharsant a sípszó és kezdetét vette a találkozó, mégis összejött nagyjából 800-1000 ember. Volt már ettől hangosabb szurkolás is csapatunk otthonában, azonban most olyan hangulatot éreztem a korlát mellett állva, amit viszonylag ritkán. Egy olyan vetélytárs ellen kell megmérkőznünk, akiket szinte a barátainknak tekintünk. Komoly játékosmozgás zajlott le eme két gárda között az elmúlt években, előfordult, hogy a DVSC legjobbjai cserélték a piros-fehér dresszt a Kohász mezére (Kudor, Karnik, majd Sirián). Azonban arra is van példa, hogy ez fordítottan is igaz (Oguntoye, Kovács, Bulath).

Rátérve a mérkőzésre: Számtalan lehetőségünk lett volna megnyerni ezt a találkozót, azonban ha most is azt mondanám, hogy csak egy hajszál hiányzott, az annyira lenne helytálló kijelentés, minthogy Kondás Elemér lesz a raszta frizura kampány reklámarca. Viccet félretéve, nem sikerült hatástalanítani a DKKA átlövőjét, Camila Micijevicet. A hórihorgas horvát kézilabdázó kilenc gólig jutott, amivel magassága mellett gólerős játékával is kiemelkedett a mezőnyből, valamint nagyon jól játszott még Szekerczés Luca is (kis túlzással ők ketten nyerték meg a meccset a Kohásznak). Kicsit féltem a Vantara-Kelemen – Klujber párharctól, de szerencsére csapatkapitányunk megfelelően kordában tudta tartani a vendégek fiatal jobbszélsőjét. Védekezésünk a mérkőzés nagy részében megfelelően működött, talán az első félidő első felében lankadt kicsit a lányok figyelme, ennek is köszönhetően tudott ellépni a Kohász (2-6). Vida Gergő vezetőedző Horváth-Pásztor Bettivel a kapuban kezdte el a meccset, ám hálóőrüknek nem sikerült keresztülhúzni a vendégek számításait, így Lajtos Nóri érkezett a „ketrec” elé. Miután felvettük a mérkőzés ritmusát, a szünetig felzárkóztunk, és ugyan nem sikerült teljesen ledolgozni hátrányunkat, mégis úgy érzetük, van még keresnivalónk a fekete-fehér mezes DKKA ellen (11-12).

Álomszerűen kezdtük a találkozó második játékrészét, nemcsak egalizálni sikerült, hanem átvettük a vezetést is. Amolyan tiszavirágzásnyi időre ugyan, de voltak periódusok, amikor a Lokinál volt az előny. Izgalmas meccset láthattunk, nagyon gyorsan pörögtek le a percek. Kiélezett küzdelem zajlott a pályán, fej-fej mellett haladtak a csapatok, két gólnál nagyobb különbség nem alakult ki. Küzdöttek a lányok, de végül fejet kellett hajtanunk a Kohász előtt, akik rutinból lehozták az utolsó perceket. György László rendelkezésére mélyebb keret állt bevetésre készen. Ahogyan az évad korábbi részeiben, úgy péntek este is láthattuk, hogy csak epizódszerep jut Kovács Annának, Oguntoye Viktóriának és Bulath Anitának. A hiányzó triónk, vagyis Zamfirescu – Yezhykava – Punko távollétében is sikerült megizzasztani a bajnoki tabella negyedik helyezettjét. Grigel igyekezett formát szabni játékunknak, rajta kívül Despotovic és Hajduch Csenge alkotta belső hármasunkat. Pályára lépett Arna Sif Pálsdóttír is, aki az elmúlt hetekben többnyire csak a kispadon ücsörgött, most első megmozdulásával gólt szerzett! Bár nem tudni, mit hoz a jövő az izlandi játékos számára, az tény, hogy szorgalmasan tanulja nyelvünket. Ha már Arna Sifről esett szó, ne hagyjuk ki két másik beállónkat sem. Tóvizi Petra és Sirián Szedi nagyjából felezték a játékidőt, gólszerzésben nem jeleskedtek, de kiharcoltak több hetest és kiállítást is.

Bánkódhatunk a vereség miatt, de nem sok értelme van keseregni, realitása lett volna annak is, hogy pontot-pontokat szerzünk, de ez most nem sikerült. Vereség ide vagy oda, jogosan szólt a taps a lányoknak a mérkőzés után, ugyanis láttuk, mindent megtesznek, amit csak lehet. Összegezve: alulmaradtunk ugyan, de emelt fővel, büszkén! Kulcsfontosságú lesz a hetesek gyakorlása is. Csáki Viki kétszer, Román Dorina egy alkalommal hibázott büntetőből. Nem csak ezen múlott, de ha ott kevesebbet hibázunk, akkor szerintem az egyik pontot itthon tudtuk volna tartani.

DVSC-TVP – DKKA 22:24

Zárójelben megjegyezném: Az első félidőben megfigyeltem, hogy időkéréseknél Vida Gergő a rendelkezésre álló egy perc helyett csak húsz-huszonöt másodpercet használt fel. Vezetőedzőnk biztos tudja ennek okát, számomra meglepő volt, hogy ilyen rosszul sikerült első percek után nem volt több mondanivalója. A második félidőben már hosszabban beszélt a csajoknak.

Szerdán a viharsarokba látogatott csapatunk, megmérkőztünk az utóbbi időben megtáltosodó Békéscsaba gárdájával. Erről a találkozóról Csibu foglalja össze a legfontosabbakat:

Egyszerűnek mondható találkozóra volt kilátás. Legalábbis, ha a tabellára pillantottunk. A Békéscsaba nem lehet büszke eddigi 4 győzelmére, de a két csapat rivalizálása, az idegenben való játékunk és a viharsarkiak tapadása az előttük álló MTK-ra: ezek mindegyike jelezte, hogy olyan könnyű dolgunk sem lesz. Előzetesen fontosnak tűnt számomra, hogy higgadt maradjon a DVSC, és jobban bírja erőnléttel a találkozót. Elég, ha a végén nyerünk, kicsivel – mostanában minden győzelmet meg kell becsülni, pláne rivális ellen.

A találkozó első 4 percében gólok nem, csak kapufák estek, hogy utána beinduljon a hazai henger. A Békéscsaba több szép gólt szerezve 5-1-re is vezetett, amikor időkérést követően a DVSC is megérkezett a meccsbe. Folyamatosan zárkóztunk fel, de a játékvezetői ítéletek nem nekünk kedveztek. Két kiállítást is összeszedtünk (tegyük hozzá, mindkettő fújható volt), de négy mezőnyjátékossal is tudtunk gólt szerezni, nagy bravúrt végrehajtva, 6-4-es állásnál. Valahol itt tört meg a Békéscsaba lendülete, mert elképesztő jó szériába kezdtünk egyenlítésünket követően. A Békéscsaba csupán egy találatra volt képes, miközben mi produkáltunk egy ötös szériát, így 11-7-re is vezettünk. A félidő vége kevésbé lett szép, de mi örülhettünk összességében: 11-9 a Lokinak!

A második félidőben ezt a kétgólos előnyt tovább növeltük háromra, majd hiába hagytunk ki számtalan ziccert, vagy épp rontottunk hetest, a Békéscsaba nem volt képes élni az általunk adott lehetőségekkel. Az utolsó percekre aztán teljesen kicsúszott a kezükből az irányítás és a Loki addigi 4-5 gólos előnyét tovább növelve átrobogott rajtuk, hat góllal nyerve. A győzelem megérdemelt volt, az első 10-15 perc kivételével azt láttuk a pályán, amiben bíztunk. A Békéscsaba próbálta tartani magát, de a második félidő elejétől 3-5 gólos hátrányt próbált folyamatosan ledolgozni, és a folyamatos futás az eredmény után felőrölte őket. Átlagos színvonalú mérkőzés volt, végre ismét debreceni győzelemmel.

Békéscsaba – DVSC-TVP 23-29

Vasárnap a bajnokság egyetlen hibátlan alakulata az FTC vizitál Debrecenben. Fordított felállásban Tone Tiselj búcsúmeccsén sikerült egy remek mérkőzést játszanunk a zöld-fehérek otthonában. Mai napig jóleső érzés visszagondolni a második félidő elejére amikor állva hagytuk Elek Gábor tanítványait. A találkozót végül a fővárosiak nyerték meg 28-24-re. Vereség esetén nem szoktam ilyet mondani, de most mégis úgy gondolom, hogy méltó módon zárult le egy korszak a klub életében. Szép emlékekkel gazdagodtunk a Tiselj-éra alatt. Pokolian nehéz összecsapás vár ránk a vélhetően teltházas rangadón. Továbbra sem mi számítunk esélyesebbnek, sőt, a pontszerzés is óriási bravúr lenne. Természetesen hatalmas fieszta lenne, ha sikerülne elcsípni a Fradit. Reálisan nézve azonban azt kell mondani, hogy az FTC a bajnoki címért küzd (lépéselőnyben a Győrrel szemben), számunkra a tisztes helytállás lehet a cél. Legutóbb, amikor Debrecenben járt a Ferencváros nagyon beleszaladtunk a késbe. Rögtön a mérkőzés első percétől mintha feltett kezekkel léptünk volna a pályára. Egy pillanatig nem jelentettünk veszélyt riválisunkra. Borzalmas mérkőzés volt, mondjuk ki, ne szépítsük! Ez az érzés fogott el akkor is, amikor belenéztem az FTC-Érd meccsbe. A Fradi Laura van der Heijden vezérletével felmosta a parkettát az érdi kiscicákkal. Védekezésben és támadásban is siralmas produkcióval rukkolt elő a bronzéremre legesélyesebb gárda. Így aztán nem tudtam meg, hogyan is vészelte át a Rostov-Don elleni dupla vereséget a Ferencváros, aki így nem lesz ott a májusi BL Final Fouron.

Az Érd után a Kohász legyőzése sem okozott nehézsége Elek Gáboréknak. Marija Jovanovic és Lukács Viktória elképesztő hatékonysággal kezdte az összecsapást. Még tíz perc sem telt el a mérkőzésből, máris tetemes előnyre tettek szert a zöld-fehérek. Hasonlóképpen zajlott a folytatás is, a szünetig nyolc gólt szerzett a házigazda Dunaújváros, míg a Fradi neve mellett a tizenkilences szám szerepelt. A második játékrészt ugyan egy góllal megnyerték az újvárosiak, mégsem volt okuk örömködni. Súlyos vereségbe szaladtak bele, aminek egyik oka a nagyon gyenge kezdés volt. Mi nem követhetjük el ismét ezt a hibát, nem léphetünk abba a folyóba amiben egyszer már beleestünk. Laura van der Heijden a fővárosiak legeredményesebb játékosa, eddig nyolcvannégy gólt ért el, őt követi holtversenyben a szezon felfedezettje, Háfra Noémi és Nerea Pena, egyaránt hatvankilenc találattal. A Kohász ellen nem játszott Kovacsics Anikó, az irányító nevezve sem volt. Másik fontos láncszemük is kiesett nemrég a Rostov elleni BL meccsen, Szikora Melindára hosszú kihagyás vár, így Bíró Blanka mögött a második számú kapus a mindössze tizenhét éves Hadfi Gréta. Nagyon fontos lesz a szélsők játéka mind a két oldalon. Schatzl Nadine és Lukács Viktória semlegesítése nem lesz könnyű feladat a Varsányi – Csáki és Vantara-Kelemen – Hársfalvi duónak sem. Beállósuk, Danick Snelder sem riad vissza a kemény faultoktól… Kőkemény védőjátékos aki sokszor a sportszerűség határát súrolja megmozdulásaival, akárcsak védekezésük másik kulcsfigurája, Szekeres Klára. Fontos láncszem volt korábban Szucsánszki Zita, de a mai Ferencvárosnak sérülése óta nem igazi vezére. Az utóbbi időkben Háfra Noémi sem brillírozott, de rá is kiemelten kell figyelni.  Én azt mondom, ne a számszerű eredményekkel foglalkozzunk, hanem menjünk ki a csarnoka, szurkoljunk a lányoknak az utolsó pillanatig, történjen bármi nekünk ők a legjobbak!

K&H Liga Női NB I 23. forduló
2018.04.29 Vasárnap 18 óra. Hódos Imre Rendezvénycsarnok
DVSC-TVP – FTC-Rail Cargo Hungária
Játékvezetők: Andorka Miklós, Hucker Róbert

Hajrá Debrecen, Hajrá Loki!