LOKOMOTIVBLOG | A DVSC SZURKOLÓI BLOGJA

Power Rankings #12 – Szezonértékelő 18/19

A szezon végeztével elérkeztünk a különféle összegző, értékelő cikkekhez. Ezek közül az egyik a Power Rankings sorozatunk zárása, melyben megnézzük, hogy mennyire lőttük be jól a csapatok erejét a szezon elején, illetve röviden értékeljük is mindenkinek a szereplését!

A csapatnevek után zárójelben az első Power Rankings részben jósolt helyezés, az ebből következő változás mértéke, illetve a sorrendben történő mozgás látható, az utolsó szám pedig azt mutatja, hogy a 11 rész során hányszor tippeltük meg helyesen a csapat végső helyezését.

1. Ferencváros (1., 0, , 11)

Az első két hely már a szezonrajt előtt lefutott volt, csupán az volt a kérdés, hogy miként osztozik rajtuk a két kiemelt csapat. Idén azt várta mindenki, hogy a Fradival “megnyeretik” a harmincadik bajnoki címet, ez így is lett. Rajt-cél győzelmet arattak a zöldek, nagyon kevésszer rezgett a léc, szinte végig biztos előnnyel vezettek a Videoton előtt, így nem is meglepő, hogy az összes részben eltaláltuk végső helyezésüket.

2. Videoton (2., 0, , 11)

A Vidi erejét ősszel megosztotta az EL szereplés, emiatt eleve borítékolható volt, hogy hátrányban fogják kezdeni a tavaszt. Ezt végül nem is tudták ledolgozni, így ellavíroztak a langyos vízben, kvázi tét nélkül végigjátszva a szezont, hiszen nagyon hamar eldőlt a tavaszi szezon elején, hogy nem lesz esélyük beérni a Fradit, a többi csapat pedig tisztes távolságból követte őket. Az ő helyezésük tekintetében sem tévedtünk egyszer sem.

3. DVSC (8., +5, , 1)

Ezt írtuk a szezon elején, amikor a nyolcadik helyre vártuk szeretett csapatunkat: “ez egy elég pesszimista becslés, benne van, hogy ennél jóval előrébb végez majd a Loki“. Szerencsére igazunk lett, tényleg benne volt. A felsőházi tagságunk a szezon során talán egyszer sem forgott veszélyben, végig ott voltunk a 3-5. hely környékén. A rengeteg körbeverésből és ponthullajtásból azonban idén mi jöttünk ki a legjobban, és megérdemelten zsebeltük be a bronzérmet. Abszolút felülmúlt a csapat minden várakozást, nem csak a miénket. Sokszor emberfelettit nyújtva sikerült ezt a szép eredményt elérni, úgyhogy egy rossz szavunk nem lehet.

4. Honvéd (4., 0, , 1)

A Honvéd negyedik helyezését eltaláltuk, a dolog szépséghibája, hogy év közben aztán egyszer sem vártuk őket a negyedik helyre. Jellemzően sokáig őket tartottuk favoritnak a bronzéremre, aztán később inkább az ötödik helyre vártuk őket. Végül az Újpest bénázásának is köszönhetően ők futottak be a biztos nemzetközi szereplést érő helyre – csakúgy, mint tavaly. Ha szerencséjük van, még egy kupagyőzelemmel is vigasztalódhatnak.

5. Újpest (3., -2, , 3)

Sokkal jobbat vártunk a liláknál. Ha a dobogót nem is, de a nemzetközi szereplés jogát illett volna kiharcolniuk ezzel a játékosállománnyal. Ez szinte az utolsó fordulóig biztosnak tűnt, de az utolsó három meccsen szerzett nulla pontjukkal lerombolták az addig felépített eredménysort. Így aztán a felsőház alighanem legcsalódottabb csapata az Újpest lehet.

6. Mezőkövesd (11., +5, , 2)

Bár sokáig nem nyugodhattak meg, hiszen csak három fordulóval a vége előtt vált biztossá a bennmaradásuk, de összességében korrekt szezont futott a Zsóry. Nem voltak veszélyben a kiesést illetően, sőt, sokszor inkább közelebb álltak a felsőházhoz eredménysort és játékot tekintve. Jócskán mellé

7. Puskás Akadémia (5., -2, , 1)

A Felcsút végső helyezését valahogy mindig felül lőjük. Mondjuk nem csoda, a játékoskeretük és a támogatottságuk alapján minimuma  dobogóért kellene küzdeniük, nem pedig a bennmaradásért… De addig jó, amíg ez így van, szóval egyáltalán nem bánjuk, hogy nem végeznek előrébb. A szezon első harmadában komoly esélyesei voltak a kiesésnek, majd a szezon közepén megtáltosodtak, de az év vége ismét gyengére sikeredett. Kétszer váltottak edzőt szezon közben, magyarán továbbra sincs semmi komoly koncepció Felcsúton.

8. Paks (7., -1, , 7)

Azt nem volt nehéz eltalált, hogy idén is valahol a mezőny középső harmadában végez majd a Paks, de kiszámíthatatlan, hogy épp a felsőházban, vagy a kiesőzónához közel vernek tanyát. Idén utóbbi következett be, bennmaradásukat csak az utolsó előtti fordulóban biztosították be. Meglepetésre viszont megváltak Csertőitől, ami azért furcsa, mert ezzel a csapattal, ennél vérmesebb álmaik nem nagyon lehetnek, mint ellavírozni a langyos vízben.

9. Kisvárda  (12., +3, , 0)

A szezon előtt biztos kiesőnek tituláltuk őket, és négy forduló elteltével ezt igazoltnak is láttuk, hiszen négy zakóval, 0 lőtt és 11 kapott góllal álltak. Kondás Elemért már a második meccs után kirúgták, Dajka Lászlóval azonban nagyot meneteltek tavasszal, amihez kellettek a jó téli igazolások – szó se róla, sikerült minőségi légiósokat leakasztaniuk, elég csak Grozavot megemlíteni. Egyáltalán nem szimpatikus ez a koncepció, de végeredményében bennmaradást jelentett a számukra.

10. DVTK (10., 0, , 5)

A Diósgyőr lassan kiérdemli a nagy túlélő titulust… Idén is vergődtek egész szezonban, sokszor temettük már őket és biztos kiesőnek látszottak. Fun fact, hogy az utolsó részben már a 12. helyre vártuk őket, és arra tippeltünk, hogy alig szereznek pontot a nehéznek tűnő mérkőzéseiken. Ehhez képest hét ponttal abszolválták az utolsó három találkozót, így ismét sikerült kiharcolniuk a bennmaradást, ráadásul mondhatni, hogy most önerőből, hiszen nem voltak más csapat segítségére rászorulva.

11. MTK (6., -5, , 0)

Az egész szezon legnagyobb kérdése, hogy mi a f@szt csinált az MTK?! Az őszi szezon végén még az volt a kérdés, hogy tudnak-e a dobogón telelni, a szezon végére pedig sima kiesők lettek. A 15 tavaszi találkozójukból 12-t elvesztettek, ez elképesztően nagy visszaesés. Látva a történéseket (edzőváltás, furcsa eredmények), az az ember érzése, mintha szándékosan akartak volna kiesni…

12. Haladás (9., -3, , 6)

A Hali sorsa igazából már az ősszel megpecsételődött, kilenc szerzett ponttal mentek el a téli szünetre. Ehhez képest nem semmi, hogy tavasszal 21 pontot gyűjtöttek a 15 találkozón. Egy kicsivel kellett volna jobb őszt produkálniuk ahhoz, hogy ne következzen be a kiesés. Így marad az újjáépítés az NB II-ből, ami nem lesz egyszerű feladat.