LOKOMOTIVBLOG | A DVSC SZURKOLÓI BLOGJA

„Kikaptunk a Ferencvárostól”

Kőkeményen és ridegen tolta az arcunkba a hivatalos honlap az információt: „Kikaptunk a Ferencvárostól”. Hát, ki b*zdmeg… Nem csak hogy kikaptunk, hanem feltörölték velünk a padlót, megaláztak minket, történelmi hazai vereséget szenvedtünk a zöldektől. Eheti összefoglaló cikkünket épp oly komolysággal fogom megírni, mint amennyire a csapat komolyan vette tegnap a mérkőzést 1-3 után, kéretik tehát helyén kezelni az iróniát.

Rangadót rendeztek vasárnap az OTP Bank Liga 12. fordulójában, a tavalyi bronzérmes Loki a regnáló bajnok Ferencvárost fogadta. Igazi futballhangulat uralkodott a Nagyerdei Stadionban, hiszen nyolcezernél is több néző látogatott ki az ország legszebb stadionjába. Az érdeklődés nem volt véletlen, hiszen múlt héten ismét győzött a DVSC a Paks ellen, így a szurkolóink joggal bízhattak a sikeres folytatásban. Herczeg András nehéz helyzetben volt a kezdőcsapat összetételét illetően, hiszen nehéz volt dönteni, hogy ki maradjon ki a jó formában fodballozó játékosok közül. Állításomat igazolja, hogy a sokszoros magyar válogatott Tőzsér Dániel, a Serie A-ban is védő Tomas Kosicky, valamint a szintén válogatottnak számító Baráth Péter is csak a kispadon foglaltak helyet. Válogatott játékosnak persze a kezdőben sem voltunk híján, hiszen Ferenczi János és Pávkovics Bence személyében a nemzeti 11-et képviselő játékosok vehették fel a versenyt az Európa Ligában vitézkedő fővárosiak ellen, de Babatunde Adeniji is volt már a Vb-n is szereplő nigériai válogatott tagja.

A mérkőzést a mieink kezdték jobban, a játék végig a vendégek térfelén folyt. A vendégcsapat elvétve lépte csak át a félpályát, így némileg meglepő volt, hogy a 10. percben gyakorlatilag a semmiből szereztek vezetést, egy szerencsésen lepattanó lövés után Varga volt eredményes. A folytatásban fölényben játszottak a mieink, Gróf Dávidnak számos alkalommal kellett bravúrral védenie: előbb Kusnyír tornáztatta meg, majd Adeniji lövésénél kellett bravúrt bemutatnia, később pedig Haris és Kinyik is próbálkozott, de egyikük sem járt sikerrel. Egyre jobban nyomott a Loki, de gólt ismét a vendégek szereztek, amikor Zubkov beadására Tokmac érkezett a hosszún. Így tehát jóformán második helyzetéből duplázta meg előnyét a vendégcsapat, így vonulhattak szünetre a játékosok.

A szünetben cserélt vezetőedzőnk, pályára küldte a megsérülő Szécsi Márk helyett Kundrák Norbertet, aki első labdaérintéséből szépített! Adeniji beadását csúsztatta Gróf kapujába a 49. percben. Később Nagy Sándor sajnos megsérült, így Kosicky állt be. Cserekapusunk rögtön egy védéssel mutatkozott be, Isael tornáztatta őt meg. A folytatásban nagyon nyomott a Loki, de nem sikerült egyenlíteni, mert Isael révén ismét a vendégek növelték előnyüket, gyakorlatilag a harmadik helyzetükből. Herczeg András kockáztatott, és behozta Haruna Garbát Szatmári Csaba ellen. Sajnos későn ébredt ma a Loki, amely nagyot küzdött a meccs hajrájában, de kikapott a Ferencvárostól. A mérkőzés krónikájához hozzátartozik, hogy a vendégek még három találatot szereztek az utolsó negyed órában.


Remélem mindenki számára felsejlett a hivatalos honlap szarmosdató stílusa a fenti sorokban. Ígérem, hogy innentől igyekszem komolyabban venni az értékelést, kezdjük például az osztályzatokkal.

Nagy Sándor – 0 – Nem volt védeni valója, a két bekapott gólról nem tehetett, sérülése sajnálatos, egyúttal súlyosnak tűnő, 2019-ben már aligha látjuk a pályán.

Kinyik Ákos – 2 – Határozatlan volt, hiába ment fel kevésbé a támadásokhoz, mint Bényei vagy Kusnyír ugyanezen a poszton, ennek ellenére könnyedén átjátszották őt.

Szatmári Csaba – 1  – Az ember, akinek már csak a jelenléte is elrontja a védekezésünket. Szemmel látható, hogy ráragasztja a bizonytalanságot a társakra. Kinyik és Pávkovics is rendszeresen vitatkoztak vele, mert csínybe adta a labdákat, vagy épp nem szólt a társnak, ha megtámadta őt egy vendégjátékos – egy szóval egyáltalán nem segítette a védekezésünket. Rengeteg labdát elszórt fölöslegesen, a helyezkedése is borzalmas volt.

Pávkovics Bence – 2 – Ezúttal ő is csak asszisztált a vendégtalálatokhoz. Ha Marco Rossi látta a tegnapi teljesítményét, akkor lehet megbánta utólag, hogy meghívta a válogatott keretbe.

Ferenczi János – 1 – Megnéztem a bővebb összefoglalót, és csak ámulok és bámulok. Olyan elképesztő helyezkedési hibákat látni tőle minden egyes ferencvárosi helyzetnél, hogy az hihetetlen. Ő is totál súlytalan, határozatlan, soha nem lép oda keményen, nem támadja meg a labdás játékost, mindenkit csak kísérget, amíg be nem adják mellőle a labdát – lásd harmadik bekapott gól.

Kusnyír Erik – 4  – Ő az egyetlen mezőnyjátékos, akit dicséret illet. Jobboldali középpályásként kezdett, és az első félidőben ő nyújtotta a legjobb teljesítményt a mieink közül. Amikor visszakerült a védelembe, akkor már egy szétesett Loki volt a pályán, így a végén már ő is csak szemmel követte a labda útját a góloknál.

Csősz Richárd – 2 – Ma újfent bebizonyosodott, hogy nagy rá az a bizonyos kabát… Az első gólnál tök nyugodtan fetrengett a földön a tizenhatosunkon belül, amíg Varga üresen megkaphatta a labdát. Labdakezelési és technikai hibák sokasága (lásd az eladott labdáját az egyik kisszögletünknél). Nem NB I-es szintű futballista sajnos.

Haris Attila – 2 – Ő sem volt hatékony, de legalább volt egy helyzete az első félidőben. Tőle is sokkal több kell ennél.

Szécsi Márk – 3 – Vegyes az ő megítélése, mert láttam tőle szép megmozdulásokat, labdaszerzéseket, de közben sokszor borzasztóan pontatlan és indiszponált volt. Sérülése sajnálatos, agyrázkódás gyanúja miatt cserélték le a szünetben.

Nikola Trujic – 3 – Teljesen halovány volt, alig lehetett észrevenni a pályán. Mindössze 16-szor találkozott a labdával 90 perc alatt, párharcaink 72%-át elveszítette, és egyetlen lövés fűződött csak a nevéhez.

Babatunde Adeniji – 3 – Ő az első félidőben sokat mutatta magát, volt egy jó lövése is, aminél bravúrral védett Gróf. Viszont párharcainak csupán 19%-át nyerte meg, míg a légi párharcokat egytől egyig elveszítette, ez pedig egy ilyen felépítésű csatártól édeskevés.

~o~

Kundrák Norbert – 3 – „Ami a Fradit illeti? Igen, szeretnék a későbbiekben visszakerülni a Fradiba, s ezáltal talán a válogatottba is bekerülnék.” – szerintem paraszt dolog ilyen nyilatkozni egy 6-1-es zakó után, még ha nem is nagyon köthetünk bele a mondandójába. Jobb lett volna csendeben maradni, mert így ne lepődjön meg, ha betalálja majd 1-2 szurkoló. A gólja miatt azért jár a dicséret.

Tomas Kosicky – 3 – Nem túl hálás feladat kvázi bemelegítés nélkül beszállt egy meccsbe, rendesen fel is avatták őt. Szerintem a négyből két találatban azért ő is benne volt.

Haruna Garba – 0 – Nem tudott hozzátenni a meccshez.

~o~

Herczeg András – Bármennyire is szeretjük, ebben a tegnapi katasztrofális eredményben ő is vastagon benne van. Persze nem ő nem támadta meg az ellenfelet, meg hagyta üresen a támadókat, illetve hagyta ki a helyzeteket, de néhány döntése megkérdőjelezhető volt, emellett azért az is árulkodó, ha egy csapat fejben így szét tud esni egy rangadón.


Életem egyik legrosszabb meccsélményén vagyok túl (2003 óta járok meccsre, soha nem kaptunk még ezalatt 6 gólt), mégsem érintett annyira szarul a vereség. Azért nem, mert már semmi nem tud meglepni a jelenlegi Lokival kapcsolatban. Az elmúlt években nem csak a csapatunk épült le, hanem bennem, és szerintem még sok más szurkolóban is a szenvedély. Mert a lelkem mélyén tudom, hogy kikaphatunk mi 10-0-ra is a Fraditól, attól még a tulajdonosunk ugyanúgy szarni fog a csapatra, az urambátyám rendszer ugyanúgy átjárja a klubot, az alkalmatlan emberek ugyanúgy a klub körül tevékenykedhetnek. Ferenczi János a 100. rossz meccse után is kezdő lesz, mint ahogy Szatmári Csaba is tovább rontja majd a védekezésünket, hiába nem férne be a Kaposváron kívül más csapatba az NB I-ben. Hiába igazolunk ígéretes légiósokat, ha azok 2-3 hónap után beleszürkülnek a posványba (ide mindenki csak lebutulni jön). Az akadémiáról ugyanúgy nem fog kijönni ígéretes játékos, vagy ha igen, akkor a 20. NB I-es meccse előtt eladjuk jó pénzért a Videotonnak. Egyedül Herczeg Andrást sajnálom, aki kénytelen a nevét adni ehhez az egészhez, és kvázi elvinni a balhét. És nagyon fájó számomra, hogy az igazi felelősöket senki nem veszi elő.

Ilyenkor persze jöhet a szokásos duma. Minek költsön a csapatra, ha úgysem tudja felvenni a versenyt a két naggyal. Minek igazoljunk játékosokat, mikor ezzel a garnitúrával tavaly harmadikok voltunk. Minek igazoljunk balhátvédet, ha Ferenczi válogatott. Ha a posvány a célunk, 3-4 évente egy kiugró szezonnal (lásd tavaly), akkor persze, igaza van azoknak, akik ezt állítják. De be kell nekünk, szurkolóknak érnie ezzel? Szerintem nem. De higgyétek el, el tudnám viselni azt, hogy a középmezőnyben vergődünk, ha közben látnék valami koncepciót, valami olyan hosszú távú elképzelést, amiből évek múltán valami fantasztikus dolog alakulhat ki. Egy olyan stratégia, amit most a Chelsea, vagy évek óta az Ajax folytat. Építeni a saját fiataljainkra, az igazi TEHETSÉGEKRE. Nem azokra, akiknek a faterja az utánpótlásban dolgozik! Az olyanokra gondolok, mint Kusnyír Erik, vagy Baráth Péter, aki az U17-es VB-n is letette a névjegyét. De mondhatnám Zsóri Danit, Bukta Csabát, Deczki Mátét, akikben mind óriási potenciál volt, mégis ideje korán el lettek tékozolva aprópénzekért. Én azonban sajnos nem látok semmilyen koncepciót, csak totális középszerűséget. Ne csodálkozzunk, ha ezek után zúg a kurva gyenge attól a maradék 2500 hülyétől, aki még időt és pénzt pocsékol erre a csapatra.

Négy bajnoki meccsünk van még idén. Utazunk Kisvárdára és Zalaegerszegre. Kijelenthetjük, hogy ez két kiesési rangadó lesz, ahol könnyen mély gödörbe áshatjuk magunkat. Benne van, hogy nulla pontot szerzünk ezeken a meccseken, ha ez így lesz, akkor már nagyon közel kerülünk a kieső zónához. Aztán jön a bajnokság legjobb formájában lévő csapata, a Kispest, és Kaposváron zárjuk az évet. Eközben nincs Bódi, kidőlt Bényei, Nagy és Szécsi is. Varga Kevin 3 meccs után ugyan visszatér, de a csapat teljesen szedett-vedett, hiányzik egy vezér a pályáról (na persze nem Tőzsér). Nem irigylem Herczeg Andrást, és nem irigylem magunkat, a szurkolókat sem. Aki nagyon komoly elemzést várt ezután a zakó után, azoktól elnézést kérek, hogy csalódást okoztam. Nehéz mit írni egy ilyen meccs után, de ígérem, hogy a holnap reggel kimenő vlog epizódunkban láthattok majd rendes értékelést a meccsről tőlem és Csibutól is.

Mindettől függetlenül ott leszek Kisvárdán két hét múlva, mert még mindig vagyok olyan hülye, hogy lelkesedjek, hogy hátha talán most csillan meg valami jövőbemutató reménysugár. Hátha. Most viszont kikaptunk a Ferencvárostól.