A 21. fordulóban sem kerültünk közelebb a bennmaradáshoz, sőt. Nem jó ez így, hogy már ilyen korán számolgatnunk és izgulnunk kell. A Paks az őszi ötös után most négyet hintett nekünk, nem jó ez így hogy már 44 (!) kapott gólnál járunk a szezonban. Mi pedig hiába egyenlítettünk 0-2-ről, vereség lett a vége. Paks-DVSC 4-3.
Persze igaza van a meccsen csak csereként beálló, de minden szempontból főszereplővé váló Dzsudzsáknak, amikor azt mondja, nincs pánik, nincs gond, mert nekünk nem a Pakssal kell versenyeznünk, nem őket kell megvernünk, de közben mégis nyomasztó a tudat, hogy a kiesőzónában maradtunk, és legjobb esetben is két fordulóra van a bennmaradás. Persze lesz még 12 meccs a szezonból, valóban nincs itt az ideje, hogy világ végét meg NB II-t kiabáljunk, de a közvetlen riválisaink elleni győzelmi kényszer nem biztos, hogy kellemes teher lesz, sőt. Következő héten a Fehérvár látogat a Nagyerdei Stadionba, és máris itt az első meccs amit győzelmi kényszerben játszunk majd, annak is köszönhetően, hogy az alsóházban mindenki szorgosan gyűjtögeti a pontokat.
Előzetesen azért reménykedtünk benne, hogy megszorongathatjuk majd a Paksot, de az első félidőben míg Maurides ígéretes helyzete mellé pattant, addig a másik oldalon Domingues egyéni hibájából tizenegyest kapott a hazai csapat, hogy aztán egy óriási bombával a semmiből kettőre növeljék az előnyüket. Youga nagyon hiányzik ebből a keretből, és Szűcs sem épült még fel teljesen, azaz túl sok csereopciónk nem igazán volt, hiába érződött kevésnek a középpályás védekezéshez Malinov. Szécsi helyett azért beállt Dzsudzsák, majd később Djurasek is lehetőséget kapott, de a paksiak ellen semmi nem működött, a beíveléseket kivéve. A Maurides és Bárány mellé fellépő hátvédek kellő veszélyt tudtak teremteni, ennek köszönhetően a második félidőben a semmiből egyenlítettünk is, előbb Domingues tette jóvá korábbi hibáját, majd Maurides fejjel vette be Szappanos kapuját. Dzsudzsák azonban nem csak ebből a két gólból vette ki részét, percekkel később ő nem tudott felszabadítani, Könyves pedig köszönte az ajándék labdát és első labdaérintéséből betalált… A ráadásban egy kontrából négy-kettőre módosították az eredményt, a lefújás előtti másodpercekben szerzett újabb Maurides gól pedig már csak a statisztika szépítgetésére volt jó.
Az idei meccseink közül talán most játszottunk a leggyengébben. Elképesztő, hogy 1-2 játékos hiánya mennyire meg tud érződni egy csapat játékán. Hihetetlen, hogy Hegyi két bravúrvédést is bemutatott, de még így is kapott 4 gólt (amik egyikénél sem hibázott). Rettenetesen bosszantó, hogy 2-2-nél, a mentális előnyünk birtokában sem tudtunk ponttal távozni Paksról, hogy hiába van 34 lőtt gólunk, a kiesőzónába ragadtunk. Az új igazolás Castegren sajnos nem volt meggyőző, vagy írhatnám, hogy súlytalan volt. Szécsi elveszett jobb oldali középpályásként, Domingues csak Dzsudzsák beállása után ébredt fel, és Malinov is végig bizonytalan volt. Ha lenne citromdíjunk még, azt Kocsis kapná, aki megértem, hogy gyors, de sír nála a labda, az utolsó perces gólpassza ellenére. Amíg egyéni szinten nem hozunk jobb teljesítményt, addig nem is fogunk előrébb lépni. Ha viszont ezek az egyéni hibák eltűnnének, még nem tartanám reménytelennek a helyzetünket.
Van egy hete a csapatnak összeszedni magát, nekünk pedig elfelejteni ezt az újabb vereséget. A Fehérvár ellen pedig mindenkinek ott a helye a lelátón! Hajrá, Loki!
Csibu
