LOKOMOTIVBLOG | A DVSC SZURKOLÓI BLOGJA

Kevergessük a kártyákat

Lassacskán végérvényesen kialakul (vagy már kialakult) a DVSC végleges kerete, mellyel neki vágunk majd az ősznek. Az érkezőkről és a távozókról már két podcast adásban is beszélgettünk, így ezúttal nem arra koptatnám a billentyűzetet, hogy sajnálkozzak, vagy épp örömködjek a távozók miatt, és kritizáljam, vagy épp ujjongjak az újaknak. Sokkal inkább érdekes lehet az, hogy milyen felállást, és milyen összeállítást láthatunk majd az ősztől ezzel a kerettel. Ezúttal tehát erre keressük a választ.

kártya

Azért néhány bekezdést még szentelnék a változásoknak. A szűk alapcsapatunkból (ide a kezdő 11 játékost, és a 7 cserét értem) tíz játékos távozott, ami nagyon sok. Kik is voltak ezek: Sidibe (36 éves), Coulibaly (35), Bódi (25), Lázár (28), Máté (31), Radosevic (27), Tisza (31), Varga (28), Korhut (27), Kulcsár (33). Közülük viszont csak 4-5-en voltak tagjai az alapcsapatnak, a maradék az utóbbi időben inkább kiegészítő ember volt. Viszont ez a szám is magas, hiszen egy fél kezdőcsapatnyi ember. Az is látható, hogy a távozók jó része már túl volt a harmincon, tehát kellett a fiatalítás, kellett a vérfrissítés. Akik pedig harminc alatt voltak, azok új kihívásra vágytak, jószerével már motiválatlanok voltak az utóbbi időben, így debreceni kötődés ide, nagy potenciál oda, nem tudtak volna már hosszú távon a csapat hasznára lenni. Így tehát abszolút védhető döntés az összes fent említett név elküldése/eladása.

Lássuk az érkezőket, mert abból is akadt jócskán. Kapusfronton erősödtünk, Danilovics (28) az utóbbi évek legjobb debreceni kapusa. A védelem tengelyébe kissé érthetetlen módon nem hoztunk embert, így aztán megvan a jól megszokott Brkovics-Mészáros tengelyünk (utóbbi már 36 éves), cserének viszont maradnak a fiatalok: Szilvási, Szatmári, Koval. Ami nem feltétlen baj, hiszen már régóta mondjuk, hogy Szilvásinak lehetőséget kéne adni. Szerintem Pontestől fog is bizalmat kapni. Ettől függetlenül a másik két említett játékost nem tartom nagy eresztésnek (Kovalt még nem írnám le, de láthatóan az NB III-as csapatba igazoltuk), így azért elfért volna még valaki a kiöregedő Mészáros helyére. A széleken viszont muszáj volt babrálnunk, hiszen az évek óta kirobbanthatatlan Korhut elment, neki pedig kell egy helyettes, hiszen az sincs már évek óta. Erre a posztra amolyan vészmegoldásnak Völgyi Dániel (29) érkezett épp a mai napon. A jobb oldalunkról elzavartuk a fölöslegesen leszerződtetett Bokrost, így maradt Jovanovics, Kuti és Nagy Zoli. Alighanem imádkozhatunk, hogy előbbi egész évben egészséges legyen, és ne kelljen kényszerből a középpályán játszatni, mert csak ő képvisel igazi minőséget. A középpályánk változott a legtöbbet, hiszen innen két kulcsjátékos is távozott, és négy embert is szerződtettünk Danilo Sekulic (26), Tőzsér Dániel (31), Ioan Filip (27) és Mészáros Karol (23) személyében. Előbbi három a középpálya közepén, utóbbi a szélén érzi otthonosan magát. A támadósor évek óta a legégetőbb poszt, ide nem tudunk soha meghatározó embert szerződtetni az utóbbi években. Ráadásul innen távozott a legtöbb játékos (nem is feltétlen minőségben, sokkal inkább mennyiségben), szám szerint öt, úgyhogy mindenképp vártunk erre a posztra érkezőket. Az egyikük már a nyár elején megérkezett, bár alighanem Castillion (25) kölcsönből visszatérésétől nagyobb durranást vártunk. Végül egészen a nyár végéig kellett várni, hogy igazoljunk ide valakiket. Előbb érkezett Könyves Norbert (27), majd gyakorlatilag a semmiből a nigériai Derick ‘Chuka’ Ogbu (26).

erkezok2

Ami leszűrhető a változásokból: a jószerével harminc fölötti, leszállóágban lévő, illetve a pályafutásuk csúcsán lévő, elvágyódó kulcsjátékosaink helyett többnyire harminc alatti, szintén a pályafutásuk csúcsán lévő labdarúgókat igazoltunk. Egyedül Tőzsér a kivétel, de ő megígérte, hogy nem levezetni jött haza. És bár kimondottan fiatalnak csak Mészáros Karol számít a maga 23 évével, a többiekben is sok-sok jó év lehet még. Az idő majd eldönti, hogy a rengeteg új igazolás közül kik válnak majd be, egyelőre tekintsünk optimistán előre.

Most pedig jöjjön az a rész, hogy a rendelkezésre álló keretből mit tud majd kihozni Pontes. A játékrendszer egy fontos kérdés lesz, és itt véleményem szerint gyökeres változások lesznek. Portugál vezetőedzőnk szereti, ha csapata birtokolja, járatja a labdát. Ez sokkal könnyebb úgy, hogy több középpályás van a pályán, márpedig a jelenlegi garnitúrából adja magát egy 4-2-3-1-es hadrend. Támadókban egyébként is szűkölködünk, és a jól megszokott 4-4-2-es formációnkhoz nincs már egy mélységi, sokat mozgó támadónk, hiszen Tiszát és Kulcsárt is eladtuk, a maradék bevethető támadók (Takács, Chuka, Castillion) mind egy kaptafa, mindegyikük klasszikus center, amolyan befejező támadó. A középpályánk pedig most ránézésre kimondottan erősnek tűnik, pláne ha nincs sérültünk, és mindenki tudása legjavát adja meccsről meccsre. Én tehát azt várom, hogy a taktikánkban is forradalmi változást lássunk, hiszen a manapság népszerű klasszikus 4-2-3-1-et talán még sosem játszotta a DVSC.

4231

Ennek a felállásnak az a titka, hogy óriási szerep hárul a két szélsőre, valamint a szélső hátvédekre is, akik rendszeresen felfutva hozzák zavarba az ellenfél védelmét, és bontják meg a területeket az előttük játszót támadó szélsőknek, akik pedig be tudnak mozogni az üres területekre. Ebbe a hadrendbe olyan szélső védők kellenek, akik be tudják futni az egész pályát, azaz bírják szuflával, tudnak beadni is, némi technika is szorult beléjük, és nem árt ha gyorsak. Ezek egy része megvan Jovanovicsban és Völgyiben is, tehát talán nem lesz gond. Előttük érdekes lehet a kérdés, a szélekre rengeteg alternatívánk van. Vannak a klasszikus vonalszélsőink (Djelmics és Ferenczi), illetve a befelé mozgó, inkább támadó szellemű szélsők (Könyves és Horváth, illetve akár még Szakály is). Ebben az a szép, hogy mindkét típusból van 1-1 játékosunk a két szélre, tehát bármelyik variációt alkalmazhatjuk, akár még vegyesen is.

Mégis a középpálya közepe a legérdekesebb. A két hátrébb vont középpályás közül egy rendszerint a labdaszerző középpályás (Filip és Sekulic), egy pedig vagy egy mélységi irányító, vagy pedig egy úgynevezett “box-to-box” középpályás. Ez utóbbi egy olyan játékost jelent, aki bejátssza a teljes pályát a saját tizenhatosától az ellenfél tizenhatosáig. Jól lát a pályán, technikás, tud jól lőni is, és ha még labdaszerzésben is jeleskedik, akkor már-már egy klasszisról beszélhetünk (ennek a posztnak az egyik legjobbja Paul Pogba). Tőzsér Dániel az egyik (ha nem a) legjobb magyar box-to-box középpályás, legalábbis 2-3 éve biztosan az volt. Igaz, hogy labdaszerzésben nem jeleskedik, de technikás, és jól tud osztogatni, a lövőkéjét pedig ismerjük. Alkalomadtán Szakályt is lehet ezen a poszton szerepeltetni, ha szükséges, így pedig erre a pozícióra is van két biztos emberünk.

A három előretolt középpályásból a középső rendszerint egy árnyékék, vagy egy klasszikus játékmester. Mondanom sem kell, hogy ez a szerep kire hárulhat a keretben: természetesen Holmanra. Azt már láttuk, hogy egyébként is jól érzi magát a közvetlen csatár mögötti pozícióban, sokkal visszafogottabban játszott idén, amikor visszább volt szorítva a középpálya közepére. Nem elvetendő ötlet Mészáros Karolt is kipróbálni majd néha ebben a pozícióban, hiszen Felcsúton, illetve korábban a Slovanban is játszott ilyen szerepkörben. De egyébként Szakállyal is ki lehet próbáltatni ezt a posztot. Amikről nem beszéltem, az a kapus poszt, a két belső védő, és a támadó pozíciója, hiszen ezek adottak. Pontosabban utóbbiba lesznek variációs lehetőségek, a fent említett hármas bármelyike beilleszthető erre a posztra, de első sorban Chukától és Takácstól várjuk majd a minőséget.

dvscbest11v2Ide kattintva teljes méretben

Ettől még persze nem kell elvetnünk a jól megszokott 4-4-2-es hadrendünket sem, már csak azért sem, mert van olyan szituáció, amikor ezt kell alkalmaznunk. Például ha az ellenfelünk nagyon beáll bekkelni, vagy szaladnunk kell az eredmény után. A mostani keretünknek épp az lehet az erőssége, hogy könnyedén lehet egyszerre több formációt alkalmazni, és akár mérkőzés közben is 1-2 cserével szerkezetet váltani.

Van viszont egy fontos dolog, amivel nem kalkuláltunk, és ami boríthat minden fent felvázolt dolgot: ez pedig az NB I légiós korlátozása. Ami ugyebár nem egy kötelezően betartandó előírás, csak egy ajánlás, amit ha a klubok betartanak, akkor jelentős anyagi támogatásban részesülnek. Úgy tudjuk, hogy az MLSZ-től érkező pénzek jelentős részét bukja el az a csapat, amely nem tartja be ezt a szabályt, ami látható is, hiszen gyakorlatilag mindenki törekszik betartani. Eszerint (nemzetközi kupában érdekelt csapatként) tíz légióst foglalkoztathatunk a keretben (összesen jelenleg kilenc van, bár Mészáros Karol szerepe nem tisztázott – a játékos rendelkezik magyar felmenőkkel, azonban az MLSZ éppen idén szigorított a szabályokon, mert sok klub használta ki a honosítás adta kiskapukat, így egyelőre mi sem tudjuk, hogy légiósnak számít-e, egyelőre annak számítjuk), a pályán pedig egy időben öt tartózkodhat. Mint az a fentebbi ábrán is látszik, a legerősebbnek vélt kezdőbe hat légióst is jelöltünk, így ha nem szeretnénk elveszíteni a rengeteg pénzt, akkor a Danilovic-Jovanovic-Brkovic-Filip-Djelmic-Chuka tengelyből valakinek mindig ki kell maradnia. Előbbi három szerintem alap, hogy mindig a pályán lesz, ha csak nem sérültek vagy eltiltottak, és igazából Filipet is ideszámolhatjuk, mert ha nem ő, akkor Sekulic játszik azon a poszton. Így aztán vagy Djelmics vagy Chuka lehet a kimaradó. Előbbit Könyves tudja helyettesíteni, utóbbit Takács. Persze az is elképzelhető, hogy mind a hatan pályára lépnek egy adott meccsen, csak akkor úgy kell csereberélnünk, hogy egyszerre mindig csak öt legyen a pályán.

Reméljük, hogy a fent leírtak a pályán is megvalósulnak majd, és szép, de legfőképp eredményes focit látunk majd a Lokitól.