2011.06.27-én elfogadták a sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényt, amely útjára indította a sportfinanszírozás új rendszerét, ami a sportszervezetek, a vállalkozók és az állam számára egyaránt pozitív hozadékkal járhat. Hozzájárulhat a szürkegazdaság további kifehérítéséhez, a sport társadalmi bázisának kiszélesítéséhez és összességében nagy arányban növelheti a sport népszerűségét, melyre hazánknak igencsak hatalmas szüksége van. Az EU által jóváhagyott szándék szerint az utánpótlás és a létesítmények fejlesztése, fenntartása támogatható elsősorban, de az így megjelenő pluszforrásból bizonyos mértékig a hivatásos sport is részesülni fog, még ha a felhasználás szigorú ellenőrzés alá esik is.
A fenti célok megvalósítását öt prioritáson keresztül képzelik el. Támogatják az utánpótlás-nevelési feladatok ellátását, hogy megalapozzák a sport jövőjét, a versenyeztetéssel összefüggő költségeket, csökkentsék az amatőr klubok ezzel kapcsolatos költségeit, a személyi jellegfű ráfordításokat, s növeljék a sportban dolgozók számát. Továbbá támogatják a tárgyi eszköz beruházásokat, hogy korszerű sporteszközökkel segítsék a felkészülést és javítsák a sport infrastrukturális hátterét. Valamint támogatják a sportcélú ingatlanok felújítását, ide értve a biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztéseket is, hogy kulturáltabb, biztonságosabb közeget teremtsenek a szurkolók számára. A képzéssel összefüggő feladatok támogatásával pedig képzettebb, felkészültebb szakemberállomány segíti a minőségi sport megvalósulását és növeli a sport iránti lelkesedést.
Ha ezen öt terület valamelyikét, a sportszervezet által benyújtott sportfejlesztési programon keresztül a vállalkozók anyagilag támogatják, kétfajta adókedvezményre lesznek jogosultak. Egyrészt csökkenthetik az adóalapjukat, mivel a támogatás összegét költségként el tudják számolni. Másrészt a csökkentett adóalap után kiszámított társasági adóból levonhatják a támogatás teljes összegét. A támogatás maximum a társasági és osztalék adójuk 70%-áig terjedhet ki. Ez egy olyan erős ösztönző rendszer, mely a támogatók magas körét indukálhatja.
A támogatókat a fejlesztést igénylő szervezeteknek kell felkutatnia. A támogatásra jogosult szervezetek lehetnek a látvány-csapatsport országos szakszövetségei, ezek tagjaként működő amatőr sportszervezetek (köztük a szakszövetség tagjaként működő sportiskolák- és diáksport egyesület feladatait ellátó amatőr sportszervezetek), valamint a látvány-csapatsport országos szakszövetsége tagjaként működő hivatásos sportszervezetek, a felsőoktatási intézmény keretei között szervezett sporttevékenység ellátását végző amatőr egyesületek, a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítványok és a sport stratégiai fejlesztését szolgáló sportköztestület.
A már elfogadott törvény szerint adókedvezményt a személyi ráfordítások 50%-ára (játékosfizetésekre nem lehet majd igénybe venni), tárgyi eszközbeszerzés, felújítás és beruházás 80%-ára (felszerelésekre és ingatlanberuházásra is fel lehet használni) és az utánpótlás-nevelés költségeinek 100%-ára lehet fordítani. A hivatásos játékosok személyi jellegű ráfordítása azért nem lesz támogatható, mert ez az európai játékospiacon egyértelműen torzítaná a versenyt, előnybe hozná a magyar csapatokat más európai klubokkal szemben.
A támogatás folyamata a következő séma szerint zajlik majd:
1. A sportszervezet benyújtja a pályázatát határidőig, ebben megjelöli, hogy mit szeretne megvalósítani, ez mennyibe kerül, és ebből mennyi a támogatható költség. Ennek alapján kiszámolja az igényelt támogatást, százalékosan.
2. Az ellenőrző hatóság elbírálja a pályázatot és meghatároz egy maximális támogatási keretösszeget, a példa kedvéért 40 millió forintot.
3. A sportszervezet ezt követően keres egy olyan független gazdasági társaságot, amelynek várhatóan lesz társasági adókötelezettsége, és ezen kötelezettsége terhére támogatást nyújthat a sportszervezetnek. A sportszervezet jelzi, hogy támogatható a fejlesztési terve, és kér a támogató cégtől 40 millió forintot, de akár mehet négy külön céghez, és kérhet mindegyiktől 10-10 milliót, vagy bármilyen más leosztás megengedett.
4. A támogató cég a támogatásáról egy támogatási igazolást kap. Ezt az igazolás az ellenőrző szerv által is hitelesíteni kell, csak akkor lesz érvényes. Erre azért van szükség, hogy egy feltételezett kalandor sportszervezet ugyanarra a 40 milliós keretre ne gyűjtsön be több helyről támogatást.
5. A beérkezett támogatásokat közvetlenül a támogatható költségekre – pl. tárgyi eszköz beszerzés – lehet fordítani, az önrész automatikus hozzáadásával. Tehát olyat nem enged meg a jogszabály, hogy valamely résztvevő elkölti a pénzt, aztán utána reménykedik, hogy csak lesz valahogy, hanem pl. a tárgyi eszköz beszerzésnél 20%-ot saját zsebből kell fizetni, és csak 80%-ot lehet a támogatásból. Emiatt a támogatást egy külön bankszámlán kell majd tartani, hogy pontosan nyomon követhetők legyenek a kifizetések és az arányok.
6. Hogy a támogatás ténylegesen előfinanszírozás vagy utófinanszírozás lesz-e, az az időzítéstől is függ. Ha pl. a sportszervezet nem talál támogató céget mindjárt az indulásnál, és önerőből indul el, akkor a később szerzett támogatást ebbe beszámíthatja. Valószínűleg lesz ilyen is, és olyan is, de a rendszer megengedi az előfinanszírozást, ami nagyon sok szervezet szempontjából kulcsfontosságú momentum.
Fontos megjegyezni, hogy amelyik sportszervezet ilyen támogatást igényel, az nagyon komoly pénzügyi tervezést és gazdálkodást kell folytasson, és betekintést kell engednie könyvelésébe, sőt 20 millió forint feletti támogatás esetében könyvvizsgálót is kell foglalkoztatnia. A szabályok szerint pontosan és transzparensen kell elszámolni minden kapott forinttal, mert a fel nem használt támogatást kétszeres alapkamattal növelt összegben vissza is fizettethetik. Csakúgy, mint a támogatás 50% kamattal növelt értékét, ha a tervtől eltérő felhasználás valósulna meg.
forrás: Új Széchenyi Terv, jegkorong.blog.hu
