LOKOMOTIVBLOG | A DVSC NEM HIVATALOS SZURKOLÓI OLDALA

Nem ezt vártuk – Utózöngék a kézi vb-ről

Három győzelem, négy vereség, 14. hely. Egyetlen mondatban összegezve ezzel az eredménnyel zárult Magyarország számára a női kézilabda világbajnokság 2019-ben. Ez egyben azt is jelenti, hogy nagyon messze kerültünk a kitűzött célként emlegetett jövő évi olimpiától. Csalódást keltő eredményt értek el a lányok!

Először is arról ejtenék szót, hogy ha a kertet vesszük nagyító alá, akkor azt gondolom, Kim Rasmussen szövetségi kapitány a lehető legjobban állította össze azt a tizenhat nevet tartalmazó listát, akikkel nekivágtunk a világbajnokságnak. Ezt a kijelentést hallhattuk, olvashattuk neves szakemberektől is, többek között mesteredzőnk, Köstner Vilmos sem talált kivetnivalót dán szövetségi kapitányunk döntésében, melyben arról határozott, kik utazhatnak Japánba. 2016-ban nevezte ki az MKSZ a női felnőtt válogatott élére Kim Rasmussent. Korábban a lengyel válogatottal és a román Bukaresttel is sikereket ért el kapitányként és vezetőedzőként egyaránt. Az elmúlt esztendőkben sérülések és baba projektek miatt gyakran kellett változtatni a keret összetételét. Ebben a tekintetben egyedinek mondható az idei esztendő, ugyanis csupán Planéta Szimonetta nem tudott a válogatott rendelkezésére állni egészségügyi problémák végett.

Nézzük végi posztonként miért mondjuk ezt a legerősebb keretnek:

Kapus: Bíró Blanka, Kiss Éva, Triffa Ágnes.
Nevezhették volna: Janurik Kinga.

Az ősszel a Lokiban jó teljesítményt nyújtó Ági is meglepődhetett azon, hogy helye van az utazó keretben. Elfogultság nélkül is azt mondom remek félévet zárt rutinos kapusunk, megérdemelte azt, hogy hosszú évek után viselhette újra a címeres mezt. Bíró és Kiss helye megkérdőjelezhetetlen, azonban korábban Janurik Kingára is számított Rasmussen, az érdi hálóőr ezúttal kimaradt. A gyorsindításokban valóban jobb Kinga a felsorolt hármashoz viszonyítva. Ugyanakkor ez most nem volt elegendő érv arra, hogy a vb-n részt vehessen.

Szélsők: Lukács Viktória, Faluvégi Dorottya, Schatzl Nadine, Márton Gréta.
Nevezhették volna: Bódi Bernadett, Vantara-Kelemen Éva, Puhalák Szidónia, Fodor Csenge.

Jobbszélen két fiatal játékosnak szavazott bizalmat Kim, a győri Bódi koránál fogva a rutint képviselhette volna, de a háttérben valami konfliktus van, ami miatt ő kiesett a pixisből. Más alternatíva erre a posztra nincs. Csapatkapitányunk nagyon stabil őszt tudhat maga mögött, jó védekezéssel és hatékony támadójátékkal volt a DVSC meghatározó alakja, a válogatottal korábban több összetartáson is részt vehetett reális esélye azonban nem volt a kerettagságra. A két fiatal győri játékos egyike,  ha bekerül akkor sem lepődtünk volna meg.

Beállók: Tóvizi Petra, Szabó Laura (tartalék: Pásztor Noémi).
Nevezhették volna: Mészáros Rea, Kisfaludy Anett.

Kisfaludy Anett sérülése után mostanság kezd ismét játékba lendülni, így ő nem lett volna megoldás. Mészárost láthattuk már többször is a válogatott szerelésében, védekezésben erőssége volt a nemzeti csapatnak, ebben az idényben a Fradiban is nagyon háttérbe szorult, így joggal maradt ki. Ha Vácott felépíti magát akkor lehet esélye a kerettagságra.

Átlövők: Háfra Noémi, Tomori Zsuzsa, Kovács Anna, Klujber Katrin (tartalék: Kiss Nikolett).
Nevezhették volna: Kácsor Gréta, Kopecz Barbara, Klivinyi Kinga.

A közvélemény nyomásának is köszönhetően visszakerült a mi Annánk, bár láthatóan nem élvezi Rasmussen bizalmát. Korábban már többször is volt nagyon hasznos tagja a csapatnak Kovács, ám itt is személyes okok miatt volt egy kis mosolyszünet. Kácsornak még túl nagy feladat lett volna, míg a sérüléséből felépülő Klivinyi nagyon gyenge őszt zárt a Ferencvárosban, talán a békéscsabai Kopecz megoldást jelenthetett volna, de ő még annyira keveset volt a keret közelében, hogy alig van képben azzal mit is akar játszatni Rasmussen (bár azt nem csak Barbara, hanem sokan mások sem tudják).

Irányítók: Kovacsics Anikó, Tóth Gabriella, Vámos Petra.
Nevezhették volna: Lakatos Rita.

A Fradiban sem nyújtott kiemelkedőt „Misi”, ettől függetlenül csapatkapitányként nem kérdés, ott kellett lennie Japánban, Tóth az Érdben hatékonyan játszik, evidens, hogy ő a csere irányító. Vámos nevezése meglepő húzás a kapitány részéről, de Petra berobbant az NB I-be, így már tapasztalatszerzés céljából is megérte kivinni.

Amennyiben Planéta nem sérül meg, garantáltan helye van a tizenhatos keretben, védekezésünk alappillére volt a tavalyi EB-n illetve nagyon higgadtan értékesítette büntetőit a Franciaországban légióskodó Szimonetta. Testi adottságai révén ő klasszikus átlövő aki kilenc-tíz méterről is képes hatalmas lövéseket elerszteni. Ebből nagyon keveset láthattunk sajnos, Háfra lenne aki képes erre, de most rettentő nagy hullámvölgyben van. Az akklimatizáció jegyében már a világbajnokság kezdete előtt kiutazott Ázsiába a válogatottunk, egészen pontosan Dél-Koreába, ahol a csajok részt vettek egy felkészülési tornán is. Komoly időeltolódással kellett szembe nézni a játékosoknak és a stábnak. Utólag belegondolva ez sem sikerült, bár erre nem foghatjuk ezt a szégyenteljes eredményt. Nyitásképpen legyőztük Kazahsztánt, majd az összes ki-ki mérkőzésen elbuktunk. Spanyolország, Montenegró és Románia is győzni tudott ellenünk. Az összecsapások többségét minimális különbséggel veszítettük el, kivétel a Penáék elleni találkozó, amikor szinte végig megvolt a 3-4 gól a két válogatott között, Despotovicék pedig a rutinjuknak és kőkemény védekezésüknek is köszönhetően tudtak két vállra fektetni minket. Legfájóbb a románoktól elszenvedett vereség, miközben tetemes előny birtokában voltunk egy félidőt követően, sőt, még a véghajrában is nekünk állt a zászló, mégis Neaguék örülhettek a hatvanadik perc végén. A játékvezetés ezen a mérkőzésen kritikán aluli volt, a bírók leginkább a mi kárunkra tévedtek. Az Elnök kupáért zajló küzdelem már teljesen hidegen hagyott, nem tudott tűzbe hozni, hogy épp a tizenharmadik helyen zárunk vagy negatív rekordot döntünk. Az argentinok ellen legalább összejött a győzelem, sőt, még Karsten is jól játszott, ez a 2in1 párosítás elfogadható volt. Az sem számított meglepetésnek, hogy a franciák legyőztek minket, az a nagyobb meglepetés, hogy az ő vb-jük is ilyen borzalmasan alakult.

Számolgatni még lehet, kiharcoljuk-e az utolsó utáni esélyt a jövő évi olimpiára való kijutás reményében, bár azt mondom, nem fog sikerülni ez a külső segítség által elérhető menekülő útvonal, amely ismételten Japánba vezetne. A játékosaink is ’sárosak’ valamilyen tekintetben (kihagyott büntetők, elrontott ziccerek), de a fő ludas maga a kapitány, Kim Rasmussen. Ezúttal nem voltak külső okok, amik beleszóltak volna, hogy kit visz magával (remélhetőleg ez igaz a szövetség munkatársaira is). Megmérettünk, de könnyűnek találtattunk! Ez a keret ennél többre, sokkal többre hivatott! Ezt azonban, hogy be is bizonyítsuk, arra van szükség, hogy a lányok is kiértékeljék miért veszítettük el a meccseket, és keresni kell egy olyan edzőt, aki képes a holtpontokon is átlendíteni a társaságot, de ez az ember nem Rasmussen. Három év alatt nem tudott legalább egy minimálisnál jobban megtanulni a nyelvünkön, nem tudta játékfelfogását a válogatott képességeivel összeegyeztetni. Meccselése ezen a vb-n tragikus volt, cserék össze-vissza, a hét a hat elleni játékra sem talált orvosságot. Bosszantó azt látni, hogy időkérés közben ami elhangzik, Siti Bea fordítja Háfrának (bár ezért kritika illeti Noémit is). A héten hazatérnek a lányok és a stáb, ezután kell majd remélhetőleg Kimnek prezentálni ezt az eredményt a szövetség felé. Nem tudom maradhat-e a posztján a kapitány, de az, hogy még csak gesztusképpen sem merült fel a lemondása, amit adott esetben nem fogad el a Kocsis-Pálinger-Nagy vezette szövetség, az végképp megdöbbentő. Tegyük a szívünkre a kezünket, ki lenne az, aki elengedne önként egy ilyen jól fizető állást? Lehet én sem tenném, ha abban a helyzetben lennék. Apró porszem vagyok, nem az én feladatom eldönteni hogyan tovább, szerény vélemény azonban az, hogy meg kell köszönni a dán edző munkáját és egy új szakemberrel nekivágni a következő esztendő kihívásainak!

Továbbra is bízunk a lányokban! Ismerjük a képességeiket, szeretjük őket!
Fel a fejjel! Haj Magyarország!

Iceman

(képek: facebook.com/kezivalogatott)