LOKOMOTIVBLOG | A DVSC SZURKOLÓI BLOGJA

Mítoszok nyomában – Pontatlanrúgások?

Van egy mítosz, amely talán a legmakacsabban tartja magát, amit a legtöbbször hallok vissza a meccseken: borzalmasak a pontrúgásaink. Ötlettelenek, pontatlanok, eredménytelenek, méghozzá hosszú évek óta. Aki sok Loki meccset látott, szerintem nehezen tudna vitába szállni ezzel. Mégis, nem lehet, hogy csak a szemünk csap be minket? Tényleg ezt mutatják a számok is? Annyit elárulok, hogy sorozatunk legújabb kérdése az eddigi legmeglepőbb eredményt hozta.

pontrugas

Az biztos, hogy a szöglet nálunk nem fél gól. De tényleg annyira rossz volt a helyzet az elmúlt években ezeknél az egyébként begyakorolható rögzített szituációknál? Vajon mennyire tudtunk eredményesek lenni pl. az ellenfeleinkhez képest ezekből a helyzetekből?

A legelején fontos leszögeznem, hogy mi is számít ebben az esetben pontrúgásnak, illetve mi nem minősül annak. A tizenegyes és közvetlenül kapura lőtt szabadrúgás pl. nem releváns a kérdés szempontjából, viszont ez utóbbi esetben a kapusról kipattanó labdából szerzett gól már igen. Ide sorolandó továbbá a bedobást követő szituációkból esett találatok is. Néha nehéz volt döntenem, ilyenkor Juvefan segített, aki egyébként a videót is szerkesztette. (Ezúton is köszönet neki ezért.)

Előzetesen megkérdeztem szerkesztőtársaimat; egyetértenek-e azzal, hogy a Loki gyenge a pontrúgásokban; védekezésben és támadásban egyaránt? Az érkezett válaszok megerősítették a saját véleményemet: mindegyikük osztotta ezt az álláspontot, ahogyan én magam is.

A 2012/13-as idénytől kezdtem el vizsgálni a bajnoki meccseinket, és érdekes dolgokra bukkantam. Szokták mondani, hogy néha egy kép többet mond ezer szónál, hát még akkor mennyire így lehet ez egy videóval! Jöjjön tehát a nagy verseny, vajon mi vagy az ellenfeleink szereztek több gólt pontrúgásból 2012 és 2016 között?

Bizony ám, eléggé meglepő az eredmény, főleg ha levonjuk az idei szezont, amiről külön is lesz még szó.

A korábbi idények

Amint látható, egyetlen olyan eset volt csak az elmúlt években, amikor alig volt különbség a pontrúgásból lőtt és kapott góljaink terén, pont a legutolsó bajnoki címünk idényében. (9-8 a javunkra.) Egyébként a 2012/13-as bajnokság óta folyamatosan mi voltunk eredményesebbek a rögzített helyzetekből, ráadásul eléggé meggyőző fölénnyel! Nagy meglepetés ez a sztereotípiák fényében.

Az idei szezon döbbenetes mutatói

Már önmagában azt a tényt sem kell nagyon magyarázni, hogy az eddigi csupa pozitív mutató után idén 2-7-es a mérlegünk. Ráadásul három olyan meccs is volt (Vasas 1-3, Vidi 1-5, Fradi 1-3), amikor kétszer is mattoltak minket pontrúgásból. Érdekességként: a vizsgált négy teljes idényben összesen volt ugyanennyi, három ilyen mérkőzés! További negatívum, hogy a mi 2 szerzett gólunk közül az egyik kapusról kipattanó, a másik pedig védők által kifejelt labdából született, tehát egyik sem a legklasszikusabb, begyakorolt figura eredménye. Talán csak az árnyalja egy kicsit a képet, hogy több nagy helyzetet is kihagytunk már pontrúgásokat követően idén, pl. Mészáros az MTK vagy a Diósgyőr ellen, továbbá Filip a Honvéd meccsen.

Arra is felhívnám egyébként a figyelmet, hogy mikor az idei szezonban gólt értünk el pontrúgásból, azokon a találkozókon nem szenvedtünk vereséget, ha pedig ilyen helyzetből mattoltak minket, akkor garantáltan kikaptunk. (A büntetők – mint már említettem – továbbra sem tartoznak ide.)

Pár érdekesség

– A Haladás ellen nem tudunk hatékonyan védekezni a bedobásaiknál, viszonylag rövid időn belül kétszer kaptunk tőlük ilyen helyzetből gólt.

– A Diósgyőr elleni meccseinken kiemelkedő mennyiségű találat születik pontrúgásokból.

– A kapusról kipattanó labdákból viszonylag sok gólt szereztünk, kapni viszont nem ilyen helyzetekből szoktuk a gólokat.

– A Videoton és a Fradi fájdalmasan sokszor talál be ellenünk pontrúgásokból, főleg az elmúlt években.

Összegzés

Azt állítani, hogy a mítosz beigazolódott, semmiképpen sem lehet. Sőt, kijelenthetjük, hogy meglepően jól jöttünk ki ezekből a helyzetekből, mivel minden egyes idényben több gólt értünk el pontrúgásokból, mint az ellenfeleink. Akkor vajon mégis miért alakult ki ez a negatív kép bennünk, szurkolókban? Szerintem ennek több oka is lehet. Egyrészt hiába a pozitív mutatók, mégis igaz az, hogy rengeteg rossz pontrúgást végeztünk el, az évek alatt egyre többet. Az is látványos változás, hogy míg korábban erősebb csapatok (pl. Vidi, Fradi) ellen is rendre be tudtunk találni rögzített szituációkból, addig mostanra inkább már csak a gyengébb együttesek ellen lehet ez a fegyverünk. Ráadásul akár hazai, akár nemzetközi meccseket játszottunk, azt láthattuk, hogy a mi meddőségünk mellett a nálunk erősebb gárdák könyörtelenül kihasználják a védelmi megingásainkat. (Maradva a Vidinél és a Fradinál: a 2014/15-ös szezon óta egyetlen bajnokin sem tudtunk ezen csapatok ellen rögzített helyzetekből gólt szerezni, ők viszont jócskán megajándékoztak minket ilyen „élményekkel”.) A tendencia tehát úgy alakult, hogy régebben a nagyobb csapatokat mattoltuk pontrúgásból, és inkább a gyengébb ellenfelek jártak ellenünk sikerrel ilyen helyzetekből, jelenleg pedig ennek a fordítottja az igaz. Pontosabban, mostanra már teljes a kudarc, de erről majd az összegzésben.

A mítosz tehát részben megcáfolódott ugyan, de koránt sem teljesen; egyrészt az egyre romló tendenciák miatt, másrészt a statisztikailag nehezen kifejezhető, rengeteg elrontott beadás okán.

Záró gondolatok

Ez a kis kutakodás tökéletesen rámutatott arra, hogy miért szoktunk annyit beszélni mostanában is a pontrúgások jelentőségéről. Sajnos ki kell mondanunk, hogy eddig idén a korábbi éveket messze alulmúljuk ezekben a szituációkban, pedig korábban sem tűnt rózsásnak a helyzet. Valamit ezen jó lenne minél hamarabb változtatni, mert ezeken a játékelemeken meccseket lehet elveszíteni vagy megnyerni. Vannak jó pontrúgóink, csak meg kellene tanulni használni őket, és akkor talán jobban jönnének a túléléshez szükséges pontok is.

Csak a Loki!

Enderson