Éveken át figyeljük, figyeltük, hogyan változik klubunk élete, lehetőségei, jövőképe. Erre a legjobb objektív lehetőség az, amikor az éves gazdasági jelentésből nyerünk bepillantást a DVSC életébe. Hat évvel ezelőtti első cikkem a témában végül sorozattá nőtt, azóta az előző év kivételével minden év májusában elővettem az előző tárgyévre vonatkozó gazdasági beszámolót és kielemeztem azon részeit, amik nekünk, szurkolóknak lehetnek különösen fontosak. A 2020-as év meglehetősen zavarosra sikeredett, tulajdonosváltással, NB II-be kieséssel, így tavaly tartózkodtam annak megítélésétől, hogyan is állunk éppen. Az új vezetőség igazi megmérettetése a 2021-es év volt. Az NB II-es feljutás mellett az anyagi stabilitás megteremtése, biztos lábakra állításra volt szükség, hiszen mind azt szeretnénk, hogy a klub hosszútávon működőképes legyen. Most, hogy a 2021-es esztendő adatai is elérhetőek lettek, nézzük meg, hogyan sikerült a tavalyi év, és ez milyen lehetőségekkel, jövőképpel kecsegtet.
A 2016-os év értékelése: A show megy tovább
A 2017-es év értékelése: A show zátonynak ütközött
A 2018-as év értékelése: A show nem állhat le
A 2019-es év értékelése: A show még lélegzik
NB I-es sportszervezetként az UEFA és az MLSZ Klublicenc Szabályzatának megfelelően konszolidációs kötelezettsége van a DVSC-nek. Azaz minden évben el kell készíttetnie az anyavállalat és leányvállalatainak közös konszolidált pénzügyi jelentését. Mivel a DVSC tulajdonosa a helyi önkormányzat is, így minden tavasszal közgyűlésen kell elfogadni az előző éves gazdasági jelentést, aminek szerves része ez a független könyvvizsgálói jelentés, melyben a pénzügyi gazdálkodásra vonatkozó legfontosabb adatok szerepelnek. A DVSC honlapján megtekinthető minden erre vonatkozó dokumentum a gazdálkodás menüpont alatt, 2018-ig visszamenőleg. Én is ezt felhasználva írtam össze gondolataimat, meglátásaimat. A legfontosabb dokumentum számunkra az idén igen hosszú, 32 oldalas Konszolidált, azaz Összevont kiegészítő melléklet.
Pár alapvető gondolatot most is leszögeznék: Nem vagyok szakember, az itt leírtakat ezért kezeljétek fenntartásokkal. Ettől függetlenül igyekszem utánanézni a kifejezéseknek, és már hatodik éve böngészem ezen adatokat, ami miatt azért valószínűleg nagy luftot nem fogok rúgni (eddig egyszer sem történt ilyen). Nem győzöm hangsúlyozni, hogy az aktuális beszámoló mindig az előző tárgyévről szól, tehát a legelső, 2017-ben írt cikkem a 2016. január 1-december 31 közötti időszakról, míg ez a cikk (a sorozat ötödik tagja) a 2021. január-december közötti 12 hónapot dolgozza fel. Ez idén különösen megnehezítheti az értékelést, hiszen az év első felében még az NB II, majd a második felében már az NB I-ben játszottunk, és ez gazdaságilag jelentős különbség! Kezdjünk hozzá!
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
TULAJDONOSOK & EGYESÜLET
Lássuk az alapadatokat, melyek most különösen fontosak lehetnek, hiszen – ahogy arról az elmúlt időszak LokiZóna adásaiban is beszéltünk – még mindig nem teljesen egyértelmű, pontosan ki áll a klub élén, a végső döntéseket pontosan kik és mi alapján hozzák meg. Bár volt egy érdekes interjú Kósa Lajossal ősszel, de ezen kívül nem sokat lehetett olvasni a témában. A DVSC Egyesület azonban érzékelhetően sarokköve az új szisztémának – de az ezzel kapcsolatos legutóbbi hivatalos cikk is már három hónapos, és hiába ígérték, hogy a klub 120. évfordulója után, március közepétől lehet majd csatlakozni az Egyesülethez, erről egyelőre azóta sem derült ki több.
A jelentés alapján 15 különböző tulajdonos, illetve tulajdonosi kör birtokolja a DVSC FUTBALL Zrt. részvényeit. A „legkisebbek”: Hungarotarg Ipari Szolgáltató, Papp József, Hajdú R+J Ingatlanhasznosító, Aranybika Szálló, Alföldi Nyomda, Szinorg Universal Vagyonkezelő, J und J, TOPA-Konzerv, Pentafrost, Styro-Tex, Karát Invest, Héliker Invest, Debreceni Vagyonkezelő. Az ő szavazati arányuk egyesével 0,04-0,65% közötti, összesen 2,03%. A DVSC által a tulajdonosváltáskor visszavásárolt, és tovább nem adott részvény 13,1%. A fennmaradt 84,87%-on két szervezet osztozik. 24,83%-kal a DMJV Önkormányzat, 60,04%-kal pedig a Debreceni Vasutas Sport Club. S hogy ez utóbbi pontosan micsoda? Az egyesület, aminek adatai a Civil szervezetek névjegyzékében is megtalálható. Az egyesület legutóbbi változtatásának jogerőre emelkedésének időpontja egyébként nem is olyan régi mint gondolnánk, és ez talán magyarázatot is adhat arra, miért a nagy csend körülötte: 2022. április 28. A szervezetnek három képviselője van, mindhárman 2025 augusztusig látják el feladatukat. Az elnök Kósa Lajos, a két alelnök pedig Bács Zoltán és Pajna Zoltán Árpád. Ezek alapján pedig úgy vélem, joggal nevezhető Kósa Lajos a Loki első emberének. Mellette pedig a másik kulcsszereplő Ábrók Zsolt, aki hivatalosan is mint cégvezető szerepel a jelentésben, szerződése határozatlan ideig szól.
Pillanatkép az egyesületi névjegyzékből
LEÁNYVÁLLALATOK
Mivel a DVSC részesedési viszonyban áll két nonprofit Kft-vel, így a jelentés ezen kapcsolatokról és társaságokról is bőséges információkat szolgáltat: DVSC Labdarúgó Akadémia és DVSC LA Létesítményfenntartó. A klub részesedési aránya 33,33% mindkét Kft.-ben, előbbi +72 milliós adózott eredménnyel, utóbbi -55 milliós adózott eredménnyel zárt, de mindkét esetben fontos hangsúlyozni, hogy ezek nonprofit társaságok, és mint ilyenek, „nem a tagjai jövedelemszerzésére irányulnak”, hanem „bizonyos társadalmi közös szükségletet alapvetően nem nyereségérdekelt módon szeretnénk kielégíteni”. (Idézet a nonprofit.hu oldalról.)
JELENTŐS VAGYONI JOG
A 2020-as év legjelentősebb bevételi forrása Varga Kevin eladása volt, ami körülbelül 300 millió forint bevételt jelentett. 2021-ben nem származott extra bevételünk játékjog értékesítésből, de származott valami egészen másból. Első olvasásra nem tűnik olyan jelentősnek, de amikor a pénzügyeket egyben, átfogóan áttekintjük, látjuk majd, hogy ez az üzlet talán még többet is ér mint egy értékes játékos eladása. A DVSC ugyanis 2021.08.01-én megszerezte a Nagyerdei Stadion legfelső, úgynevezett sky szintjének 7 db, 10 fő befogadására alkalmas sky boxának kizárólagos bérleti jogát, egészen 2034 április 30-ig. Ez nem csak állandó, évenkénti akár 100-120 millió forintos bevételt jelent, hanem a bérleti jog egy olyan vagyoni jog, amivel maga a klub értéke is több száz millióval növekedett. E nélkül bizony nagyon csúfos lenne a 2021-es év pénzügyi értékelése.
„További hír még”, hogy 2021.10.01 napjától határozatlan időtartamra a stadionban üzemelő DVSC Shop üzlethelyiséget is bérbe vette a klub, így azóta a boltból befolyó kereskedelmi árbevétel már közvetlenül a klub kasszáját gyarapítja.
BEVÉTELEK
A bevételek oldalon lévő fontosabb/érdekesebb tételek, kerekítve:
– 92 millió Ft reklámbevétel
– 120 millió Ft MLSZ eredményességi bevétel – gyanítom, hogy az NB II megnyerésének pénzjutalma
– 130 millió Ft sky box bérleti jog, 390 milliós piaci értékkel
– 182 millió Ft üzletrész értékesítésből származó nyereség
– 100 millió Ft jegy- és bérletértékesítés
– 460 millió Ft szponzor és hirdetés (közel 400 millióval több mint 2020-ban!)
– 550 millió Ft kereskedelmi bevétel
– 30 millió Ft az UEFA-tól (talán az NB II-es csapatok is kaptak kompenzációt a Fradi nemzetközi szerepléséből)
A teljes bevételi oldalon összesen 2,85 milliárd forint szerepel, amiből 1,15 milliárd az árbevétel + 1,7 milliárd az egyéb bevétel. Bár az árbevétel nem nőtt jelentősen a korábbi NB I-es évekhez képest, az egyéb bevételek oldalán olyan szintű növekedés történt az előző évhez képest (+550 millió), hogy csak ezt látva, azt gondolhatnánk, minden rendben van. De aztán jönnek a kiadások…
Az árbevétel tételei
KIADÁSOK
Lássunk innen is pár jelentősebb tételt, kerekítve:
– 41 millió Ft visszavásárolt saját részvény (600 az MSZ Kaszinótól, 2 az INPROBAU-tól)
– 135 millió Ft mérkőzésbiztosítási és stadionbérleti díj
– 67 millió Ft hirdetések
– 470 millió Ft a labdarúgással kapcsolatos szolgáltatások (pl. egészségügyi szolgáltatás, mosoda, stb.)
– 800 millió Ft a labdarúgók fizetése (44 fő)
– 215 millió Ft a DVSC alkalmazottainak fizetése (18 fő)
– 465 millió Ft az Akadémia munkavállalóinak bére (83 fő)
– 52 millió Ft ügynöki és közvetítői díj
– 480 millió Ft értékcsökkenési leírás
Anyagjellegű ráfordítás 1,1 milliárd forintot tett ki (300 millióval többet, mint 2020-ban), míg a személyi jellegű ráfordítás 1,7 milliárdot. Ez is 400 millióval több lett a korábbi évhez képest, ami szinte egybevág a DLA-n dolgozók bérével, legalábbis én ennek tudom be ezt a jelentős növekedést (2019-ben még csak 1,1 milliárd volt ugyanez). Az értékcsökkenési leírással együtt ez összesen 3,3 milliárdos költség és ráfordítás. Az üzleti tevékenység eredménye így -494 millió (-198 volt 2020-ban). Ez azonban még nem a teljes eredmény, előtte még nézzük csak meg azt, ami mindig felkorbácsolja az érzelmeket: vajon mennyit keresnek a labdarúgók?
EGY JÁTÉKOS BÉRE
2021-ben a jelentés alapján 44 játékoshoz tartozott bérkifizetés. A teljes összeg 807 millió forint volt. Természetesen nem mind a 44 játékos volt itt mind a 12 hónap alatt, különben gyorsan megtalálnánk az átlagfizetést. 807/44/12 = 1,52 millió forint/játékos. Ahhoz, hogy ennél pontosabbak legyünk, összeírtam az ide számolható játékosainkat, és azt, hány hónapig tartoztak a klubhoz.
| Bárány Donát | 12 | Sós Bence | 12 | Haris Attila | 6 | ||
| Baráth Péter | 12 | Szécsi Márk | 12 | Kinyik Ákos | 6 | ||
| Bényei Ágoston | 12 | Tischler Patrik | 12 | Kovács Gergő | 6 | ||
| Bévárdi Zsombor | 12 | Tomas Kosicky | 12 | Kozma Bence | 6 | ||
| Bódi Ádám | 12 | Varga József | 12 | Kundrák Norbert | 6 | ||
| Dzsudzsák Balázs | 12 | Bene Ádám | 11 | Lakatos Benjámin | 6 | ||
| Ferenczi János | 12 | Kalafat Álmos | 11 | Lipcsei Péter | 6 | ||
| Gróf Dávid | 12 | Ugrai Roland | 10 | Mező Péter | 6 | ||
| Gyönyörű Gergő | 12 | Marko Nikolic | 7 | Robert Gaczella | 6 | ||
| Hrabina Alex | 12 | Soltész Dominik | 7 | Sylvain Deslandes | 6 | ||
| Korhut Mihály | 12 | Balla Mátyás | 6 | Szatmári Csaba | 6 | ||
| Kusnyír Erik | 12 | Baranyai Nimród | 6 | Szujó Attila | 6 | ||
| Pávkovics Bence | 12 | Charleston | 6 | Tordai Balázs | 6 | ||
| Pintér Ádám | 12 | David Babunski | 6 | Németh Krisztián | 4 | ||
| Poór Patrik | 12 | Gellén Balázs | 6 |
Természetesen lehet, hogy itt-ott tévedtem 1-2 hónapot, vagy olyan ifijátékost írtam fel, aki a klub kötelékébe tartozott, de attól fizetést nem kapott. Például van rajtuk kívül öt olyan játékos, akivel szintén profi szerződést kötött klubunk: Füzfői Márk, Sárosi Norbert, Sármány Kristóf, Szabó Árpád, Talpalló Norbert. Ettől függetlenül az így megkapott 807 millió / 398 hónapnyi fizetés = 2,02 millió forintos átlagkereset már pontosabbnak tűnik. Egy közepes / átlagos játékos nagyjából ennyit keres a DVSC-ben. Mert természetesen, mint minden átlagnál itt is lehetnek hatalmas, 7 helyett akár 8 számjegyű fizetések, és lehetnek csak pár száz ezer forintos juttatások azoknak, akik csak a kispadra ülhetnek le hétről hétre (vagy egyelőre oda se). Hogy ez a 2 millió sok vagy kevés, mindenki döntse el maga.
SAJÁT TŐKE
Az évet 538 millió forintnyi saját tőkével kezdte a DVSC (érzékeltetésképp: 712 millió volt a 2019-es évet követően, és 1,2 milliárd a 2016-os év után…), de az üzleti tevékenységének eredménye -494 millió forint volt… Ezek alapján már zúgniuk kellene a vészharangoknak, amit az egyéb pénzmozgásoknak (lásd a 180 milliós részesedési bevételt) és a fentebb írt skybox bérleti jognak köszönhetően mégis tudtunk enyhíteni. A bérleti jog például önmagában 261 millió forinttal növelte az értékelési tartalékot! És az is enyhítő tényező, hogy míg 2020-ban az önkormányzat ragaszkodott az osztalékhoz (összesen 72 millió forint volt ez akkor), addig 2021-ben, Szima Gábor távozását követően ez hirtelen már nem lett téma a tulajdonosok körében. Így a saját tőke 538 millióról „csupán” 470 millióra esett vissza. De az esés továbbra is megállíthatatlan folyamatként van jelen a klub életében. Ami segítség lehet, hogy 2 év elteltével a 2022-es lesz az első olyan év, amikor végre ismét teljes egészében az NB I-hez tartozunk, e nélkül nagyon tartanék a ránk váró következő évektől.
EREDMÉNY
A saját tőke alakulása mellett azonban egy adott tárgyév gazdasági értékelésének legfontosabb adata az ADÓZOTT EREDMÉNY. Az összes bevételt, kiadást, vagy bármilyen jellegű értéknövekedést,- és csökkenést, pénzmozgást az adózott eredmény összesíti. És sajnos ebben 2021-ben, akár csak 2020-ban mínuszos lett a klub. Míg 2020-ban 128 milliós mínuszt sikerült összehozni, addig ez az összeg 2021-ben -318 millióra rúg.
A gazdasági eredményeink 2009-2019 között.
2020 a 2015-ös évhez, míg 2021 a 2012-es évhez hasonló
ÖSSZEGZÉS
Biztos vagyok benne, hogy nagyon nehéz feladat egy első osztályból kieső együttest úgy megerősíteni, hogy azonnal visszajutásra pályázzon, megnyerje a másodosztályt, majd pedig ismét bennmaradjon egy csupán tizenkét csapatos bajnokságban. Ezt pedig fokozza, hogy a kiesést követően, 2020 nyarán tulajdonosváltás történt, ami nem egyik napról a másikra megy (gondoljunk csak az Egyesület lassú megvalósulására). Egy átmeneti időszakról van szó, aminek kulcsszava talán az lehetett, hogy „Túlélés„. Azzal, hogy sikerült a bennmaradás, nem szűntek meg egy csapásra a gondjaink, de abban bízom, hogy ez a túlélés átlép az „Építkezés” fázisba. Mind a klub szurkolók felé ritkán látható anyagi vonatkozásaiban, mind abban, amit viszont hétről hétre látunk: a játékban, a játékosokban, a csapatban. Mert ha nem is anyagi értelemben, de a klub hatalmas adósságot halmozott fel a még mindig kitartó szurkolói felé. Ideje lenne törleszteni!
Mindörökké, Loki!
Csibu
FRISSÍTÉS 05.13:
1) A DTV-n megjelent az alábbi táblázat, így egyben látható, melyik klub milyen költségvetéssel működött 2021-ben. Ez alapján még rosszabbul mutat a -335 milliós eredményünk; azonban ne felejtsük el, hogy a 2021-es év egyik felét még az NB II-ben töltöttük! Ami nagyon rosszul mutat, az nem a kiadás, hanem a csekély bevétel – nálunk még a velünk együtt feljutott Gyirmót is több bevételt hozott össze, az egész NB I-ből mi kerestük a legkevesebbet egy év alatt!
2) Jogos kérdésként felvetődhet, hogy ha a táblázat és az általam ismertetett számok 1,4 és 1,8 milliárdról szólnak, akkor a teljes bevételünk és kiadásunk a gazdasági jelentésben hogyan lehet 2,8 és 3,3 milliárd forint? A választ a jelentés 12. oldalán és kiegészítő jelentéseiben találjuk, TAO-támogatás és rövid lejáratú kötelezettség alatt. A TAO támogatásokat ugyanis bár a klubunk kapja meg, azt továbbítania kell a DLA felé, az így beérkező összegek pedig emiatt egyaránt megjelennek a bevételi és a kiadási oldalon is.
Megjegyzés: Gyanítom egyébként azt is, hogy a többi csapatnál azonban a TAO támogatásokat hozzáadták a bevételhez és kiadáshoz, pl. a Kisvárda, Felcsút, Honvéd, MTK esetén ez elég egyértelmű, máshogy nem érhettek volna el 4-5 milliárdos bevételt; azaz helyesen nálunk 2,8 Mrd bevételt és 3,3 Mrd kiadást kellene látnunk. Ha ez így van, akkor óriási ferdítés ez a táblázat, ami a megtévesztésre teljes mértékben alkalmas, sokkal jobb színben tünteti fel klubunkat, mint amilyenben valójában van.
