Új sorozatunk nem másra vállalkozott, mint bemutatni a DVSC nemzetközi tétmérkőzéseit. Az első ilyen jellegű összecsapásra 1931-ben és 1934-ben, majd az 1979-80-as szezonban került sor: az 1990-es évek végéig csak epizódszerepek jutottak számunkra. Azonban az elmúlt 10-15 év sok izgalmat, számos emlékezetes mérkőzést tartogatott. Ilyen volt például a Wolfsburg, a Bordeaux, a Hajduk Split, a Manchester United elleni derbi is, hogy csak párat említsünk, de nem túl régi emlék a BL és az EL csoportkör sem. Ezeket a mérkőzéseket, a győzelmeket és a kudarcokat is szeretnénk feleleveníteni tizenöt részes sorozatunkban. A hamradik epizódban már ismerős vizekre evezünk, ismerkedjünk meg a ma már nem létező, de korábban sem nagy népszerűségnek örvendő Intertotó kupával, és a Loki 1998-as kupamenetelésével.
Az Intertotó kupát, vagy más néven a „kupa nélküliek kupáját” az 1961-62-es szezonban alapította Ernst B. Thommen, későbbi FIFA elnökhelyettes, valamint a Vásárvárosok kupájának alapítója, illetve Karl Rappan, korábbi svjáci és osztrák szövetségi kapitány. A kupának két célja volt: tétmérkőzésekeket biztosítson azon európai csapatok számára, melyek nem kvalifikálták magukat egyik komolyabb nemzetközi kupára (BL, UEFA kupa, KEK) sem, illetve, hogy a szurkolóknak a nyári szünetben is lehessen mire fogadnia, innen ered az Intertoto elnevezés, hiszen számos ország totó műsorának voltak részesei a kupa küzdelmei. Az UEFA eleinte ódzkodott attól, hogy a szurkolók fogadjanak a torna mérkőzéseire, végül beleegyeztek, de nem tekintették hivatalos UEFA-rendezvénynek. Erre végül mégis sor került, igaz csak 1995-ben.
Innentől volt igazi tétje a kupának, hiszen a győztese/győztesei kvalifikálták magukat az UEFA kupába. A torna lebonyolítása történte során számtalanszor változott, eleinte csoportkört rendeztek egynes kieséses szakasszal, később eltörölték a döntőket és csak csoportköröket rendeztek, végül 1998-ban eltörölték a csoportköröket, és innentől kezdve egyenes kieséses rendszerben rendezték a kupát. A 2006-os, utolsó átszervezés után már csak három fordulót rendeztek, a korábbi öttel szemben, és az 1960-as évek óta először fordult elő, hogy a győztes csapat (amelyik a legtovább jutott az UEFA-kupában) ténylegesen egy kupát kapott. Egyre nagyobb érdektelenség fűződött a kupához, sok ország már nem is indított csapatot, végül 2007-ben Michel Platini, újdonsült UEFA elnök bejelentette, hogy 2009-től megszűnik a kupa, és az induló csapatok automatikusan az átszervezett Európa Ligába kvalifikálják magukat.
A magyar csapatok szereplése vegyes az Intertotó kupában. Mielőtt még az UEFA szervezte a sorozatot, voltak sikereink, 1983 és 1994 között, amikor csak csoportköröket rendeztek, kilenc alkalommal győzedelmeskedett magyar csapat (Tatabánya, Újpest, Videoton 2-2-szer, MTK, Siófok, Békéscsaba egyszer, egy adott évben több külön csoport is volt, így volt olyan év, amikor több magyar csapat is első helyen végzett a saját csoportjában), viszont 1995-től kezdve, amikortól a kupa már komoly téttel bírt, csak egy ezüstérmet tudunk felmutatni, melyet a Honvéd szerzett 2008-ban. Viszont ennél is szebb menetelést produkált szeretett csapatunk 1998-ban, egy akkor még más lebonyolítású rendszerben.
Az 1996-1997-es szezon sorozatos edzőmenesztései (Garamvölgyi Lajos, Dunai Antal és Herczeg András is volt a DVSC edzője) ellenére az előkelő 5. helyen végzett a gárda, ami a DVSC történetének addigi harmadik legjobb bajnoki helyezése volt. Emellett Sándor Tamást télen az év labdarúgójának válaszották, és eddig még erre sem volt példa, hogy debreceni játékos kapja meg az elismerést. A következő szezonban anyagi nehézségek léptek fel, így a nagy, olimpiát is megjárt ötös fogatunkból (Dombi Tibor, Madar Csaba, Pető Zoltán, Sándor Tamás, Szatmári Csaba) kettőt kénytelenek voltunk értékesíteni: Madar Csaba az MTK-hoz szerződött, míg Sándor Tamást a nagy múltú, akkor éppen az olasz másodosztályban szereplő Torino szerződtette. Az 1997-1998-as szezon ennek megfelelően nehézségekkel tarkított volt, új csapatot kellett építenie Herczeg Andrásnak, miközben folyamatosan jelentek meg a sajtóban a menesztésével kapcsolatos pletykák, amiket Erdei Zoltán, a DVSC akkori ügyvezető igazgatója nem győzött cáfolni. A bajnokság végén végül a 9. helyet sikerült megszerezni. Mivel a bajnokság első nyolc helyezettje közül többen is ki akarták hagyni az Intertotó kupa küzdelmeit, így az MLSZ a 9. helyen végzett DVSC-t és a 11. helyezett Diósgyőrt nevezte a sorozatra. Ezzel csapatunk első ízben mérettethette meg magát ebben a kupasorozatban.
Az első fordulóban a fehérorosz Dnyepr Mogiljev volt az ellenfél. Az odavágón a Fekete R. – Stupar, Gojan, Szatmári – Dombi, Sándor Cs., Böőr, Vadicska, Szabó T. (Benczik, 50.) – Kiss Z. (Bodnár, 74.), Csehi Z. (Madar T., 82.) összeállítású csapat 4-2-es győzelmet aratott, így a visszavágó már csak formalitás volt. A gólokat Csehi Zoltán és Kiss Zoltán szerezték, előbbi mesterhármast ért el. A visszavágón annak rendje és módja szerint megszórtuk a belorusszokat, 6-0-s győzelmet aratva. Az alábbi játékosok léptek pályára: Fekete R. – Stupar, Gojan, Szatmári – Dombi (Djurisics, 68.), Sándor Cs., Ulveczki (Madar T., 46.) Vadicska (Pető Z., 46.), Böőr – Kiss Z., Ilea. A gólszerzőink Ilea (3), Kiss Zoltán (2) és Pető Zoltán voltak.
A következő fordulóban a cseh SK Hradec Králové csapata volt az ellenfél. A cseh csapat már keményebb diónak bizonyult, hazai pályán csak 0-0-s döntetlenre futotta. Az ötezer néző előtt lejátszott mérkőzésen a Fekete R. – Vadicska, Gojan, Sándor Cs., Pető Z. – Dombi (Madar T., 60.), Böőr (Bodnár, 82.), Szabó T., (Csehi Z., 46.), Szatmári – Kiss Z., Ilea összeállítású csapattal álltunk fel. Így tehát idegenben kellett kiharcolnunk a továbbjutást, és ez sikerült is, még ha szűkösen is, hiszen az 1-1-es eredménynek köszönhetően idegenben lőtt több góllal jutottunk tovább. A visszavágón pályára küldött kezdőcsapat: Fekete R. – Pető Z., Gojan, Szatmári (Szabó T., 57.) – Dombi (Ilea, 89.), Stupar, Bagoly, Vadicska, Böőr – Kiss Z., Csehi Z. (Frida, 87.). Az egyetlen, de továbbjutást érő gólunkat Csehi Zoltán szerezte.
A harmadik fordulóban igazi nagy csapat, nevezetesen a német élvonalban szereplő Hansa Rostock látogatott a Nagyerdőre. A debreceni odavágón ötezer néző előtt ért el értékes 1-1-es eredményt a Loki, de a továbbjutás esélyese így is a németek voltak. A hazai mérkőzés kezdője: Fekete R. – Pető Z., Stupar, Szatmári – Dombi, Sándor Cs., Bagoly (Benczik, 81.), Vadicska, Böőr – Csehi Z., Ilea. A gólunkat Vadicska szerezte, míg az ellenfélnél a nigériai válogatott Agali talált be. Ennek ellenére a visszavágón bravúros 2-1-es győzelmet aratott a Fekete R. – Stupar, Gojan, Pető Z. – Böőr, Sándor Cs., Bagoly, Vadicska, Szatmári (Kiss Z., 46., Ilea, 47.) – Dombi, Csehi összeállítású csapat. A mindent eldöntő gólunkat 1-1-es állásnál (a németek öngóljával), a 92. percben Ilea szerezte büntetőből. A DVSC-Epona fennnállásának eddigi legjobb nemzetközi eredményét érte el azzal, hogy idegenben ki tudta verni a Bundesligában vitézkedő Hansa Rostock együttesét!
Következett a kupa 4. fordulója, ami egyben már az elődöntő volt. A sorozat ezen szakaszában már csak tizenkét csapat volt versenyben. Az ellenfél a lengyel Ruch Chorzów gárdája volt, akik már tényleg nagy falatnak bizonyultak. Idegenben kezdtünk, és szorosnak nevezhető 1-0-s vereséget szenvedtünk, a mérkőzés egyetlen gólja, és egy debreceni kapufa a lenti videón látható – egyébként a ’98-as kupamenetelésből ez az egyetlen fennmaradt videós anyag. Együttesünk a Fekete R. – Pető Z., Gojan, Szatmári – Dombi, Sándor Cs., Bagoly (Benczik, 75.), Szabó J., Böőr (Madar T., 54.) – Csehi Z., Ilea összeállításban lépett pályára. A visszavágón a Fekete R. – Vadicska, Gojan, Stupar – Dombi, Ulveczki (Bodnár, 34.), Bagoly (Benczik, 83.), Sándor Cs., Böőr (Madar T., 54.) – Csehi Z., Ilea sorral felálló DVSC-Epona hatezer néző előtt 3-0-s vereséget szenvedett, így a lengyelek jutottak a sorozat fináléjába, ahol az olasz Bolognával szemben szenvedtek összesítésben 3-0-s vereséget. A kiesés ellenére nagyon szép menetelést tudhatott maga mögött a csapat, és a megkeresett kis összeg is nagyon jól jött ebben az időben a klubnak, hiszen a klubvezetők ekkor hónapok óta tartoztak a játékosoknak. A DVSC még egyszer, 2004-ben szerepelt az Intertotó kupában, de ezt majd egy későbbi részben elevenítjük fel.
Felhasznált irodalom:
Vitos György: Euroloki (2010)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Intertotó-kupa
http://www.magyarfutball.hu/
http://www.dvsc.hu/Lapok/hirek_hud.aspx?id=869
