„Ha Messi nálunk játszana, mi nyertünk volna” – nyilatkozta egyszer Diego Simeone, az Atlético Madrid vezetőedzője az argentin klasszisról, érzékeltetve, mennyit is jelenthet egy igazán jó (napot kifogó) játékos egy kiélezett helyzetben. Sajnos nekünk, Loki szurkolóknak az utóbbi időben ritkábban adatik meg, hogy kiemelkedő egyéni teljesítményeknek tapsolhassunk, de azért eléggé sok emlékünk lehet egykori (és jelenlegi) játékosainkkal kapcsolatban, amikor szinte egymaguk jelentették a különbséget az ellenfelünkhöz képest. A nosztalgiázás jegyében most ezeket a mérkőzéseket idézzük fel új sorozatunkban, melynek harmadik részében egykori csodacsatárunk, Adamo Coulibaly legjobb Loki-meccsére tekintünk vissza.
Kevés annyira furcsa játékos életút van, mint amit Adamo Coulibaly befutott. 2006-ban még egy párizsi külvárosban, Poissyban, a Peugeot gyárban éjszakai műszakos targoncavezetőként dolgozott, hogy kiegészítse a francia hetedosztályú RC Neauphle-Le-Château-nál futballistaként keresett jövedelmét, 2009-ben pedig már a BL-főtáblán vált gólszerzővé. Igazán mégsem ekkor, hanem a 2010-es évek elején robbant be, amikor egymás követően két szezonban lett NB1-es gólkirály, és végül ez franciaországi szerződést ért számára, ahol többek között a PSG-nek is betalált.
A nálunk eltöltött szezonok során eléggé sok emlékezetes meccset produkált: ezek közül is kiemelkedett a Pécs elleni mesterhármasa, mellyel 2-0-ás hátrányból sikerült fordítanunk. Debreceni pályafutására a szurkolók többsége mégis az eligazolása előtti záróakkord miatt emlékszik vissza a legszívesebben: ahogyan a cikksorozat előző részében a Szakály Péternek köszönhető Magyar Kupa győzelmet elevenítettük fel, úgy most a Győr elleni elképesztő Coulibaly-showról is érdemes pár szót ejtenünk. Ez a döntő nem csak légiósunk teljesítménye miatt annyira emlékezetes, hanem azért is, mert sajnos azóta nem sikerült ezt a trófeát újból elhódítanunk.
Ráadásul a Győr akkoriban kimondottan erős ellenfél volt: a Pintér Attila által vezetett alakulat éppen abban az idényben szerezte meg a hőn áhított bajnoki címet, mi pedig csak a 6. helyre futottunk be a bajnokság végén. A döntőnek ennek megfelelően nem mi voltunk az esélyesei, és meg is szerezte a dunántúli együttes a vezetést. Jött viszont az 51. percben Adamao Coulibaly, kiverekedte magának a helyzetet, és a lövésébe becsúszó védő lábán felpörgő labdája behullott a kapuba. Ez sem feltétlen lett volna elegendő a boldogságunkhoz, de aztán a 86. percben támadónk 5 (!) védőt vert meg egymaga, akik tehetetlenül szemlélték a hosszú alsóba csavarodó labdát. Elképesztő fordítás volt, és ha van mérkőzés, ahol tényleg egy játékos döntött valamelyik csapat javára, akkor az ez. Francia légiósunk ezzel az ajándékkal búcsúzott tőlünk, és bár rövid időre később még visszatért a Lokihoz, de az már nem volt ehhez hasonló sikertörténet. Ezeket a góljait viszont naphosszat el tudná nézegetni az ember…
Hajrá Loki!
Enderson
