LOKOMOTIVBLOG | A DVSC NEM HIVATALOS SZURKOLÓI OLDALA

DVSC SCHAEFFLER: Gólzáporos idényzárás

Véget ér az idény, ideje megnézni ki hogyan teljesített a 2018-2019-es idényben, valamint emlékezzünk vissza az évad utolsó fellépésére a váci elleni összecsapásra!

Gólokban gazdag összecsapást hozott a Vác – DVSC szezonzáró. Akárcsak ebben az idényben oly, sokszor most is hamar jelentős lépéshátrányba kerültünk, de most is bebizonyítottuk, fel tudunk állni. A vezetést ugyan nem sikerült átvenni, de mindig ott loholtunk a házigazdák nyomában. A szünetben minimális hátrányban voltunk, mindösszesen egy gól volt a váciak előnye. A második játékrészt is behúzott kézifékkel kezdtük, hamar elhúztak három góllal Kácsor Grétáék. A Lokinak erre is volt válasza. Az utolsó másodpercekig kiélezett találkozót láthattunk, melyen végül vereséget szenvedtünk, de nem lehetünk csalódottak, ugyanis a számunkra tét nélküli meccsen is úgy ment, küzdött a csapat mintha még lenne tét. Anna Punko búcsúmeccsén nagyon megszórta magát, nyolc góllal terhelte a váciak kapuját. Jelena Despotovic is nagy kedvvel játszott, kilenc gólt szerzett. Szabó Dorci lehetett volna a meccs hőse, hetest védett az utolsó pillanatban, a kipattanót azonban Kuczora lőtte a hálóba, két olyan csapat meccsén, aki sokat tesz a magyar kézilabdázásért. Sportszerű játékot láthattunk, ezen az a tény sem változtat, hogy a találkozón Madalina Zamfirescu három kétperces kiállítást is kapott, így piros lappal zárta debreceni karrierjét. Összegezve: az egyik pontot megérdemeltük volna, de nem jött össze. Ettől függetlenül jogosan mondhatjuk, hogy Szép volt csajok!

GVM Europe Vác – DVSC SCHAEFFLER 35:34 (18:17).

Véget ért a bajnokság csapatunk hatodik helyen zárt. Ezzel elértük a szezon elején kitűzött célt, miszerint nemzetközi kupát érő helyezésen végezzünk a bajnoki pontvadászatban. Nem tudom pontosan, hogy szabadkártya igénylésével, vagy más módon léphetünk ki Európába, de az tény, hogy a Siófok behúzta az EHF Kupát, ezáltal szinte biztosan megadatik a lehetőség Köstner Vilmos tanítványainak ősszel arra, megmutassák tudásukat a második számú kupasorozatban. Addig azonban még sok teendő vár a lányokra, hamarosan elkezdődik a jól megérdemelt szabadság, ám még válogatott kötelezettségei is vannak kézilabdázóinknak. Tóvizi Petra gőzerővel készül az Ausztria elleni világbajnoki selejtezőkre. Kovács ezúttal nem kerettag, ugyanis nem tudna mindent téren maximumot nyújtani, így Kim Rasmussen most nem számol Annával. A sógorokat nélküle is magabiztosan verni kell, a szezon második felére nagyon felpörgött jobbátlövőnk, jót fog tenni neki is a szusszanás. Legutóbb szót ejtettem a távozókról, most pedig évértékelésbe kezdek. Azt már most kijelentem a következőkben olvasható osztályzatokat eszemre hallgatva próbáltam kiosztani, törekszem az objektivitásra, bár ahány ember annyi nézőpont.

Varsányi Nóra – 5

Jobbszélsőnk nevéhez ötven találat fűződik a 18/19-es idényben. Jól kezdte a szezont, a Békéscsaba és a Kisvárda együttesét is megszórta (ezen a két meccsen tizenegy találatot jegyzett). Aztán ahogy követték egymást a fordulók, Nyüzi góljai is megcsappantak. Vili bácsi érkeztével sem „robbant be”. Nem tudott meghatározó szerepet betölteni, a 19-22 fordulók jelentették számára a leggyengébb időszakot, ezáltal kevesebb időt töltött a pályán. Szerződése újabb két évvel lett megtoldva, ősszel a tizedik szezonját kezdi meg piros-fehérben. Azt várom tőle, hogy végre legyen egy kiemelkedő szezonja, ettől több kell Nóri!

Anna Punko – 5

Jobbátlövőnk műtétje után csupán csak kilencedik fordulótól állt a csapat rendelkezésére, az Eger és a Vác elleni meccseken játszott kiemelkedően a többi összecsapáson kissé tartaléklángon égett. Távozása jó ideje biztos volt, ettől függetlenül megtette amit lehetett, most ez erre volt elég.

Tóvizi Petra – 8

Beállósunkkal nagyot fordult a világ az utóbbi bő két évben, Bobana Klikovac távozása után Sirián Szedivel majd Pálsdóttírral kellett megküzdenie a csapatba kerülésért. Tavaly a korosztályos válogatottal világbajnoki címet nyert, majd decemberben a felnőtt válogatottban is bemutatkozhatott. Eközben nagyszerűen megoldotta feladatát a Lokiban is, egyik legnagyobb értéke a jelenlegi csapatnak. Hosszú távú szerződés köti a DVSC-hez így abban bízhatunk, még sokáig láthatjuk debreceni színekben.

Triffa Ágnes – 8

Rutinos kapusunk egészen sérüléséig első számú hálóőrünk volt, rengeteg védést mutatott be, óriási érdemei vannak a hatodik hely kiharcolásában. Az idény utolsó harmadában nem állt a stáb rendelkezésére, tapasztalata nemzetközi szinten is nagyon jól fog jönni. Év közben ismét pályára léphetett címeres mezben is, legemlékezetesebb produkciója a Vác elleni tizenkilenc védés. Nagy húzás volt vele pótolni távozó kapusainkat.

Vantara-Kelemen Éva – 8

Csapatkapitányunk legjobb szezonját tudhatja a háta mögött, maximálisan egyet értek azzal, hogy Vica lett az év játékosa. 101 akciógólja elismerést érdemel, találatai között nagyon sok szép cundert láthattunk, megkockáztatom, hogy az egyik legjobb formában lévő balszélső hazánkban. Le a kalappal! Így tovább!

Bordás Réka – 7

Első teljes idényét játszotta a legmagasabb osztályban, korábban Nyírdonyban az NB I/B-ben töltött el egy szezont az átlövőből beállóvá avanzsáló tehetségünk. Adottságait remekül használja védekezésben, több alkalommal is az ő beállásával állt össze a fal. A szezon egyik legkellemesebb meglepetése az ő játéka, felnőtt a feladathoz. Kim Rasmussen is figyelemmel kíséri Réka teljesítményét, játékosunk a válogatott „B” keretének összetartására többször is elutazhatott. Nagy potenciál van benne is, örömteli, hogy megkapta a bizalmat és élt is vele!

Bulath Anita – 8

A szezont megelőzően kissé vegyesnek éreztem az ő fogadtatását, mondván szükségünk van-e rá. Az elmúlt szűk egy év megadta a választ erre a kérdésre: Igen! Anita végigcsinálta az alapozást, mentalitása példa értékű, kritikus helyzetekben is húzóember tudott lenni, ha kellett stabilizálta védelmünket, ha kellett akkor szórta a gólokat. Egyik kedvencem tőle az elhajlásos lövése, amivel meg tudja lepni az ellenfelek kapusait. A következő idényben irányítóban is nagyobb szerep hárulhat rá. Rutinja szintén sokat jelent majd az EHF kupában és a bajnokságban is, példakép lehet fiataljaink számára.

Madalina Zamfirescu – 2

Nagy ígéretként indult nagy pofára esés lett belőle. A szezon legnagyobb csalódása az ő teljesítménye. A román bajnokcsapatban folytatja karrierjét a még mindig csak huszonnégy éves játékos. Az azért elismerést érdemel, hogy ezzel a produkcióval is talált magának csapatot, hazatér Romániába, neki nem jött be a légiós élet.

Lotte Grigel – 6

Egy dán válogatott irányítótól többet várnánk, ingadozó teljesítménye árnyalja az összképet. Voltak kiemelkedő meccsei, máskor azt sem vettük észre, hogy a pályán van. Akart, hajtott küzdött, bár ez sokszor hibákat eredményezett. Megszerette Debrecent, a debreceniek is megszerették őt. A mosolygós, életvidám játékosnak helye lenne a Lokiban jövőre is, de a magánélete másképp alakult, így a váltás mellett döntött.

Kovács Anna – 8

Zavaros körülmények között távozott Dunaújvárosból, időbe telt amíg felvette a ritmust, az idény második felében már azt a játékot láthattuk tőle, amit megszokhattunk akár a DKKA, akár a válogatott színeiben. Magabiztos, céltudatos játékos, házi gólkirálynőnk lett, fontos láncszeme a Lokinak. A Kohász ellen szerzett utolsó pillanatban lőtt gólja örökre beleégett a retinámba. Meggyőződésem, hogy a következő idényben még többet tesz majd hozzá a játékhoz hazai és nemzetközi porondon egyaránt.

Szabó Panna

Nehéz lehet úgy készülni napról-napra, hogy a csapatkapitánnyal kellene a játékperceket elosztanod. Előfordult, hogy pályára sem lépett, hiába volt nevezve. Kevés lehetősége volt a bizonyításra, úgy gondolom, egy év Nyíradonyban jót tenne neki ahol rengeteg időt tölthetne a pályán, fejlődése szempontjából sokat érne neki.

Borgyos Panna – a jövő embere akire a jelenben is számítunk

Ifjú irányítónk a Loki mellett Adonyban is szerepelt, az NB I/B-ben kilencvenkét gólt szerzett, villámléptű játékosról beszélünk, akiben van lehetőség, hogy egyszer majd a Loki meghatározó alakja legyen, ideje van rá, ugyanis ő is hosszú távú kontraktust kötött a DVSC-vel. A következő idényben Lotte és Madalina távozásával jelentősen nőhetnek játékpercei. Vámossal jó párost fognak alkotni. Vili bá majd beépíti őket a csapatba. Tavaly azt írtam Bordás esetében, hogy ha hibázik mi akkor is támogatjuk, ez igaz Pannára is.

Szabó Dóra – a jövő embere akire a jelenben is számítunk

Fiatal kapusunk Triffa és Oguntoye mögött a harmadik a sorban, ha szigorúan rangsorolunk. Dorci azonban több meccsen is lehetőséget kapott a felnőtt csapatban, és bizonyította is rátermettségét, védett heteseket, ziccereket. Az utolsó fordulóban nüanszokon múlott, hogy nem tudta az egyik pontot megszerezni csapatunknak. Makacs sérülés hátráltatta, de szerencsére ez már a múlt. Neki is hasznos volt az, hogy a Nyíradonyban is pályára lépett a szezon során.

Arany Rebeka – a jövő embere akire a jelenben is számítunk

A Vasastól igazolt Debrecenbe, az utánpótlás válogatottban is rendre számításba vett jobbszélső. Rebekának főleg az idény második fele sikerült jobban, főleg az Eger, MTK, Mosonmagyaróvár ellen villogott. Számára még nem ért véget az idény. Golovin Vlagyimir számít majd rá az U19-esek nyári világversenyén amit Győrben rendeznek. Úgy gondolom, a következő idényben alaposan meg fogja izzasztani Varsányi Nórit, kellő versenyhelyzetet teremtve a kezdő jobbszélső titulusért.

Jelena Despotovic – 7

Montenegrói átlövőnk képes arra, hogy szinte minden helyzetéből gólt lőjön. Azonban vannak olyan napjai is amikor nem jön össze semmi. Emlékszem olyan esetre amikor elrontotta első két-három lövését majd a folytatásban mindent belőtt, elképesztő súlypont emelkedésre képes, nem mellesleg nem remeg meg a keze akkor sem, ha cunderezésről van szó. Hasznos tagja csapatunknak, támadásban és védekezésben egyaránt. Ő az egyetlen légiósunk aki továbbra is a klub kötelékében marad (majd érkezik még Elke Karsten).

Oguntoye Viktória – 5

Kapusposzton gyökeres változás állt be az előző évadhoz képest, ugyanis Pásztor Betti és Lajtos is másutt folytatja karrierjét. Triffa Ágit jól ismertük, Oguntoye sem volt teljesen ismeretlen azok számára, akik figyelemmel kísérik a magyar bajnokságot. Azonban végiggondolva az idényt, azt kell mondanom, Viki nem hozta ki magából ami benne van. Miután Ági megsérült az MTK elleni meccsen, rá hárult a „teher”.  Egy-két kiemelkedő meccse volt, de több alkalommal csak akkor ért labdába, ha ki kellett szedni a hálóból. Úgy sejtem, ő is jobb lesz a következő idényben. Képességei adottak, csak rajta múlik, hogy ezt be is tudja bizonyítani egy szezonon át mutatott stabil teljesítménnyel.

Köstner Vilmos – a megmentőnk visszatért

Idény közben vette át a csapat irányítását Jensentől. Nagy fába vágta a fejszéjét, amikor elvállalta a vezetőedzőséget. Vili bácsit jól ismerik a lányok, tudják mire számítsanak a rutinos mestertől. Hamar ki is alakult a kellő összhang így egy nagyon szép eredménnyel tudtuk zárni a szezont. Sok munka vár még a lányokra és a stábra is, de jó úton haladunk.

 

Jövő heti cikkemben jövök a statisztikákkal!

Hajrá Debrecen! Hajrá Loki!

Iceman

(képek: dvsckezilabda.hu)