Az év utolsó előtti napja már hagyományosan az év legjeinek összegyűjtéséről szól a LokomotívBlogon, ezzel a hagyományunkkal idén sem szakítunk. Felemás évet tudhatunk magunk mögött, leginkább ahhoz hasonlítható, hogy az év elején felfelé mentünk a hullámvasúton, majd az ősszel felértünk a csúcsra, és megindult a zuhanás. Ezúttal is összegyűjtöttük különböző kategóriákba, hogy melyek voltak az év legemlékezetesebb momentumai, eseményei. Következzenek tehát 2019 “Loki-legjei”, nem időrendi sorrendben haladva.
Lássuk tehát többféle kategóriában, hogy ki vagy mi volt az évben a…
Legemlékezetesebb pillanat: Zsóri Dani ollózós gólja
Még az év elején, febuár vége felé történt, hogy a Fradi elleni hazai találkozón 0-1-es állásnál Herczeg András pályára küldte élete első NB I-es meccsén a fiatal Zsóri Dánielt. Pár percre rá összejött az egyenlítés, majd amikor már mindenki a lefújást várta, egy lecsúszott beadás után a fiatal srác hanyatt dobta magát a levegőben, és irtózatos gólt ollózott Dibusz kapujába. Azt az eufórikus pillanatot, amit a gól után átéltünk, valószínűleg soha nem felejtjük el. A lent látható két videón is jól látszik a reackióinkból, hogy milyen pillanat volt ez. Nem csak az év, de talán az egész évtized legemlékezetesebb pillanata!
Legnagyobb meglepetés: Bronzérem a szezon végén
Már két szezonnal ezelőtt is közel voltunk ahhoz, hogy a dobogón végezzünk, akkor viszont végül csak ötödikek lettünk. Tavaly ismét jól sikerült az ősz és a dobogón telelhettünk, így tavasszal újfent megkísérelhettük a bravúrt. Ez végül sikerült, bár voltak olyan momentumok, amikor úgy tűnt, hogy kicsúszik a kezünkből. A bronzérmes pozíció és a vele járó nemzetközi indulás ismét visszaadta egy kicsit nekünk szurkolóknak a hitet, és tudtunk őszintén örülni a sikernek. Jó volt ezt a sok sikertelen időszak után újra átélni.
Legnagyobb csalódás: Herczeg András távozása és annak körülményei
Az őszi szezon nem sikerült jól, a legvége pedig különösen kínossá vált, a Fradi elleni hazai 6-1-es zakó, majd a kupakiesés a Dorog ellen, és a hab a tortán a kaposvári 4-1-es fiaskó volt. A hírek szerint már akkor eldöntötte Herczeg András, hogy lemond a vezetőedzői posztról, amit végül karácsony után hivatalosan be is jelentettek. Sokat hallani arról is, hogy a játékosok és a stábtagok sem álltak már ki mellette, és egyébként is sokatmondó volt a búcsúnyilatkozatában az alábbi utalás: „Egy csapat eredményességét sok tényező határozza meg. Az utóbbi időszakban ezek közül nem mindegyik segítette a munkámat, én magam pedig nem szeretnék a kibontakozás akadálya lenni.”
Legemlékezetesebb meccs: DVSC – Ferencváros 2-1
Utolsó perces győzelem egy hihetetlen góllal a debütáló újonc fiatal srác góljával a gyűlölt rivális ellen, aki egyúttal a bajnoki címvédő? Kell ennél drámaibb és hihetetlenebb végkifejlet? Aligha, úgyhogy nem vitás, hogy a 2019-es év legemlékezetesebb mérkőzése a februári Fradi-verés volt.
Legszínvonalasabb meccs: DVSC – Torino 1-4
Nyáron az Európa Ligában sikerült egy kört győztesen megvívnunk, így játszhattunk a Serie A-ban szereplő Torino ellen. Picit keserű volt a szánk íze, hogy nem az eredetileg kisorsolt AS Roma érkezett Debrecenbe, ám a kisebbik torinoi csapat gondoskodott arról, hogy ízelítőt kapjunk az igazi profi futballból. A 15 ezer néző előtt lejátszott, jó hangulatú mérkőzésen egy percig sem volt esélyünk az olasz csapat ellen, de jó volt látni ezeket a játékosokat, és azokat a megmozdulásokat, amiket eddig csak a tv-ből láthattunk. És persze felejthetetlen élmény volt gólt ünnepelni ellenük.
Legrosszabb meccs: Kaposvár – DVSC 4-1
Az év mélypontját stílszerűen 2019 végére tartogatta a csapat. A Kaposvár elleni kínos zakó Herczeg Andrást lemondásra sarkallta, a csapat pedig csupán két pontra van a kieső helytől. Talán jobb is, hogy ekkor véget ért az őszi szezon, mert ki tudja milyen mély lejőtre kerülhettünk volna a folytatásban… Persze a helyzetünk így sem rózsás, bárki is lesz a vezetőedző, emberes feladat lesz felrázni a társaságot tavaszra.
Legjobb hangulat: DVSC – DVTK 2-1
A Szívtiprúk Ultras Debrecen ezen a találkozón ünnepelte alapításának 25. évfordulóját, így tényleg jó hangulat uralkodott a Nagyerdei Stadionba, amihez szerencsére győzelem is társult. A kevés szép őszi pillanatok egyike volt ez a találkozó.
Legszebb gól: Zsóri Dániel a Fradi ellen
Az a találat, amely végül elnyeri a Puskás-díjat, amely az adott évben a VILÁG legszebb gólját szerző játékost illeti, nem kérdés, hogy ebben a kategóriában is az élen végezzen. Zsóri Dani ollózós gólját már a DVSC történetének legszebb góljai közé is beválasztottuk, de nem túlzás azt állítani, hogy abszolút legszebbnek is tekinthető.
Legnagyobb bohózat: A Kosicky-saga
Még az év elején jelentette be a klub, hogy szerződése lejártát követően távozik Tomas Kosicky Debrecenből. Pár nappal később megjelent vele egy interjú, melyben beszámolt arról, hogy a szóbeli megállapodás ellenére nem maradhatott, aztán félreérthető módon minősítette az NB I színvonalát. Ezt követően igencsak meglepő volt, hogy nem sokkal később mégis visszatért. Hülyét csinált magából a klub ezzel a kálváriával, amit mi is összefoglaltunk egy korábbi cikkünkben.
Legjobb játékos: Bódi Ádám és Nagy Sándor
Két játékost választunk, mert nem egyértelmű a helyzet. Bódi Ádám ugyanis kulcsfigurája volt az előző szezonban szerzett bronzérmünknek, de sajnos sérülés miatt szinte a teljes őszi szezont khiagyta, ám az utolsó meccseken pályára lépve megmutatta, hogy mekkora értéke a csapatnak. Nagy Sándor viszont egész évben egy megbízható pontja volt a csapatnak, ám az ősz végén neki is egy sajnálatos sérülés vetett véget a szereplésének. Így mindkét játékos megérdemli, hogy kiemeljük őt.
Legrosszabb játékos: Szatmári Csaba és Tőzsér Dániel
Itt sem tudtunk dönteni. Szatmári Csaba az ősszel hibát hibára halmozott és nevetséges gólokat kaptunk a hibáiból. Persze nem mentjük fel a többi védőnket sem, mindenki sáros abban, hogy az idei kiírásban a második legtöbb bekapott gól a Loki neve mellett szerepel. Ám az ifjabbik Szatmári az, akinek már a jelenléte is bizonytalanná teszi az amúgy is ingatag védelmünket. Másik delikvensünk Tőzsér Dani, akit ősszel már több meccsen jegelt is a stáb, mivel nem voltak elégedettek a futóteljesítményével. Később aztán az eredménytelenség miatt visszakerült a csapatba, de sok köszönet nem volt benne. Egész éves produkciójára pedig a napokban tette fel a pontot, amikor visszafeleselt az őt számon kérő szurkolónak a közösségi médiában.
Legjobb igazolás: Haruna Garba
A nyáron érkezett nigériai támadóról nem sokan gondolták volna, hogy ekkora erősítés lesz, elvégre „csak” a máltai bajnokságbna focizott. Ám hamar közönségkedvenccé vált, hiszen első mérkőzésein rögtön fontos gólokat szerzett, betalált a Kukesi ellen, majd a bajnokságban is eredménye volt az első két fordulóban. Később kissé visszaesett a teljesítménye, de 5 találatával így is a csapat házi gólkirálya pillanatnyilag.
Legrosszabb igazolás: Florentin Bouoli
Az ismereteln srác, akiről tényleg senki nem tudott semmit, még az egyébként mindent tudó internet sem… Máig nem értjük, hogy mit láttak benne a klubnál, hiszen amióta leigazoltuk, egyetlen bajnokni sem lépett pályára, és kupameccsen is alig-alig láttuk, az NB III-as csapatban pedig gyakorlatilag semmi olyat nem mutatott, ami alapján lehetőséget érdemelne. Nagyon jó ügynöke lehet, aki el tudta őt nekünk adni.
Legnagyobb felfedezett: Zsóri Dániel
Lehet hogy unalmas már, de Zsóri Dani sok kategóriát bezsebel ebben az évben, így nem vitás, hogy a legnagyobb felfedezettünk is ő volt ebben a szezonban. Bár azt gyorsan tegyük hozzá, hogy a Fradi elleni gólját leszámítva sok emlékezetes megoldást nem láthattunk tőle, mégis említésre méltó, hogy beírta magát, és a DVSC nevét is a nemzetközi futball történelemkönyvébe a Puskás-díjjal, illetve sikerült őt értékesíteni a Videotonnak.
Legrosszabb edzői húzás: A Felcsút elleni beszari taktika hazai pályán
Hazai pályán nyolc védekező szellemű és csupán három támadó szellemű játékossal felállni egy falusi csapat ellen? Mi erre is képesek voltunk. Túlságosan tiszteltük az ellenfelet, és tartottunk tőlük. Saját csapdánkba estünk és magunkat vertük meg azzal a gyáva taktikával, amivel a Felcsút ellen álltunk fel szeptember végén. Még a felcsútiak vezetőedzője is megjegyezte a találkozó után, hogy meglepte őt a hazai csapat bátortalan játéka, ugyanis egy sokkal nyíltabb, támadó focit játszó ellenfélre számított.
Legjobb edzői húzás: Zsóri Dániel becserélése a Fradi ellen
Igen, már megint Zsóri Dani, ez van. Ám amellett, hogy nyilván kellett az a zseniális megmozdulás tőle, hogy felüljön a „hype-vonatra”, ne feledkezzünk meg Herczeg András mesteri megérzéséről sem, hiszen kevesen küldtek volna be egy 18 éves támadót a bajnoki címvédő ellen hazai pályán, 0-1-es állásnál. Ő azonban hitt benne, és be is jött a húzása. Persze lehet mondani, hogy neki is csak szerencséje volt, hogy bejött ez a csere, mint ahogy Daninak is, hogy így összejött ez az ollózás, de ne vitassuk el az érdemét sem a játékosnak, sem az edzőnek.
Legfelháborítóbb eset: A LokiBlog név használatának letiltása
Szubjektív, hogy kinek mi a felháborító, nekünk mindenképp az, hogy nyolc és fél év után elvették a nevünket és jogi lépésekkel fenyegetőztek a klub részéről. A felszólításnak eleget téve augusztusban nevet változtattunk, és immár LokomotívBlog néven folytatjuk tovább azt a munkát, amit immár kilenc éve elkezdtünk. Nem adjuk fel tehát ezután sem!
Ez volt 2019 a DVSC szemszögéből. Ami viszont a LokomotívBlogot illeti, még nincs vége az évnek: december 31-én jövünk a szilveszteri adásunkkal! 
