LOKOMOTIVBLOG | A DVSC SZURKOLÓI BLOGJA

Elátkozott stadion?

„Mire kész lesz az új stadion, nem lesz benne csapat!” Hányszor hallhattuk ezt a mondatot a Nagyerdei Stadion építkezése során, de mindig csak legyintettünk a károgókra. Hiszen akkoriban még évről évre versenyben voltunk a bajnoki címért, és eszünkbe sem jutott, hogy pár év múlva mindez már csak szép álom lesz. Pedig jelenleg ez a helyzet. Van egy nagyon szép stadionunk, de nincs olyan csapatunk, akikkel sikereket érhetnénk el. Egyedi példa lenne? Bizony nem. Ugyanis ha belegondolunk, sok csapat járt már így. Jelen cikkünkben szeretnénk utánajárni, hogy egész pontosan mikor és hol történtek még ehhez hasonló furcsaságok. Figyelem! Tisztában vagyunk vele, hogy semmilyen összefüggés nincs egy új stadion elkészülte, és az adott csapat sikeressége között, csupán érdekességként jártunk utána ezeknek.

nsatok

A tiszavirág életű Stadler FC, és a máig üresen álló akasztói stadion

A Kiskőrösi Petőfi LC csapata hosszabb ideig alacsonyabb osztályban szerepelt, mígnem 1993-ban megjelent a klub körül Stadler József. A csapat névadó szponzoraként, hamarosan klubtulajdonosaként jelentős összeggel segítette az egyesületet, amely az 1993–94-es idényben az NB II Keleti csoportját megnyerve Bács-Kiskun megye története első NB I-es labdarúgócsapatává vált. A feljutást követően új stadion épült a Kiskőrös melletti kisközségben, Akasztón, amely hosszú ideig az ország legmodernebb stadionjaként adott otthont a Stadler FC mérkőzéseinek. A csapat első idényében rögtön a középmezőnyben tartózkodott, az 1994–95-ös szezont a 9. helyen zárta. Ezt a teljesítményt a következő szezonban sikerült megismételnie. Ezután azonban leáldozott a klubtulajdonos, és vele együtt a Stadler FC csillaga is. Stadler József ellen adóügyi vizsgálatok indultak, a csapat pedig 1996–97-ben 16. helyezése után csak osztályozóval maradt benn a bajnokságban. Az 1997-98-as idény pedig mindmáig a Stadler FC utolsó élvonalbeli szezonja volt. Stadler Józsefet elítélték, a csapat pedig csak becsületből játszotta végig a szezont, utolsó helyen végeztek, majd a másodosztályban már nem indultak el. Az akasztói stadionban bizony előfordult, hogy 20 ezer ember szurkolt Fradi elleni bajnoki mérkőzésen a helyszínen. Az arénát az elmúlt évtizedekben benőtte a gaz, 2014 óta interneten árulják, 220 millió ft-ért bárki lecsaphat rá. A felsorolt példák közül ez a legegyedibb eset, hiszen itt se nem egy tradíciókkal rendelkező, nagy klubról, se nem állami támogatottságról nem beszélhetünk.

akasztoAz akasztói stadiont mára már a természet birtokolja

Újpesten mindig jövőre ünnepelnek bajnoki címet a felújított Szusza Ferenc Stadionban

Az Újpestet senkinek nem kell bemutatni, Magyarország egyik legnagyobb tradíciókkal bíró, és egyik legsikeresebb klubja. Utolsó bajnoki címét az 1997-1998-as szezonban ünnepelte a klub. Talán ennek apropóján is (mármint nem a mindmáig utolsó bajnoki cím, hanem az akkoriban nyolc év után elhódított trófea nyomán) 1998-ban a klub saját pénzén felújíttatta a stadion VIP-páholyát, ahol a padokat székekre cserélték. 1999-ben kezdődtek el az igazán nagy átalakítások, ekkor már állami támogatással szépült meg az azóta Szusza Ferenc nevét viselő megyeri úti létesítmény. Végül 2001. november 15-én, a Magyarország – Macedónia (5-0) mérkőzéssel avatták fel a teljesen megújult, 13 501 ülőhellyel, exkluzív VIP-boxokkal, bőr VIP-fotelekkel, modern stadiont. Az Újpest azóta nem nyert bajnokságot, és bár két kupagyőzelem csurrant-cseppent ez idő alatt, az áttörő sikerek messze elkerülik Újpestet.

usA Szusza Ferenc Stadion régen, és felújítás közben

Dunaújvárosban kétszer halt meg a labdarúgás

A dunaújvárosi focicsapat sokáig az első és a másodosztály között ingázott. A ’90-es évek végére azonban nagyon jó csapat jött össze: 1998-ban Dunaferr SE néven ismét az élvonalban játszott a csapat, s 2000-ben bajnok lett. Az Egervári Sándor vezette együttesben olyan nevek rúgták akkoriban a bőrt, mint Rabóczki Balázs, Éger László, Salamon Miklós, Molnár Zoltán, Zavadszky Gábor, Rósa Henrik, Tököli Attila, vagy Igor Nicsenko. A stadionrekonstrukciós program keretében az újpesti stadion felújítása után másodikként Dunaújvárosban kezdődött el a munka. 2001. október 11-én Deutsch Tamás, akkori ifjúsági és sportminiszter, valamint Tóth László, a Dunaferr Rt. vezérigazgatója helyezte el a stadion alapkövét. A létesítmény részei különböző ütemben készültek el. Először a két hosszanti oldalon készültek el a lelátók, majd amikor már a lelátók alatti vizesblokkok is elkészültek a 2002-2003-as idényben, akkor kapta meg az aréna a használatbavételi engedélyt. A nyitómérkőzést a hazai csapat éppen a DVSC ellen játszotta, amely 0-0-ás döntetlennel végződött. Az új stadionban a 6000 fős nézőcsúcsot a 2002. augusztus 24-ei Dunaferr – FTC mérkőzésen állították fel. Hiába azonban a csodaszámba menő bajnoki cím, és az új, modern stadion, a 2002-es kupadöntő volt a Dunaferr utolsó sikere, a csapat 2003-ban kiesett az élvonalból. Sorozatos anyagi gondokkal küzdve 2009-ben szűnt meg a klub, és bár hivatalos jogutódnak nem tekinthető, a Pálhalma SE lett a csapat utódja. Később Dunaújváros PASE néven az NB III-ban vitézkedett, a 2012–2013-as bajnokság Dráva-csoportjából a csapatnak sikerült feljutni a másodosztályba. A 2013-2014-es bajnoki idényben megszerezte az együttes az egycsoportos NB II-ben az ezüstérmet, ami azt jelentette, hogy hosszú évek után ismét NB I-es csapata lett Dunaújvárosnak. A sikerek tiszavirág életűek voltak, a csapat első évében kiesett az élvonalból, és már a másodosztálynak is anyagi gondokkal vágott neki. Mindössze fél év után, a téli szünetben elküldték a teljes első keretet, és ifikkel fejezték be az évadot, végül búcsúzni kényszerültek a másodosztályból is, így ismét az NB III-ban kezdhetik meg a felemelkedést – immár sokadjára.

dunaujvarosAz egykori Dunaferr Arénában tavaly megcsinálták a hiányzó világítást, de a stadion így is kihasználatlan marad

A megismételhetetlen zalaegerszegi csoda

Némiképp váratlan volt, hogy Bozsik Péter vezetésével 2002-ben a Zalaegerszeg hódította el a bajnoki címet. A Kenesei-Waltrner csatárduó fémjelezte gárda a BL selejtezőjében a Manchester Unitedet is legyőzte hazai pályán, de normális stadion hiányában a Puskás Ferenc Stadion jelentette a hazai környezetet (ismerős a sztori…). A bajnoki cím után a kormány 720 + 400 millió forintos támogatást adott, ami kiegészült a 360 milliós önkormányzati önrésszel. Az így összejött 1 milliárd 480 millió forintból nemcsak a stadion három lelátóját építették át, hanem új futófolyosót építettek és a létesítmény szomszédságában elkészült két füves labdarúgó-edzőpálya is. A felújítást követően három oldalon fedett lelátókat alakítottak ki csőből készült szerkezettel, feszített ponyvás fedéssel. A 37 darab rácsos tartó mindegyike 27 méter hosszú. 2008. augusztus 28-án lejárt az északi tribünre szóló ideiglenes használatbavételi engedély; statikai problémákra hivatkozva balesetveszélyessé nyilvánították és lezárták. Aki csak TV közvetítésen keresztül látta eddig a ZTE Arénát, az nyilván nem tudja miről van szó, de valójában egészen egyedi helyzetről van szó: a stadion annak idején 75%-ban készült el, az egyik hosszanti lelátó megmaradt a régi formájában, a 60-as éveket idéző betonplaccnak. Ezt nyilvánították balesetveszélyessé 2008-ban, de aligha használták sokan addig is. Magáról a csapatról: a ZTE a 2002-es bajnoki címet nem tudta megismételni, és bár az NB I-nek hellyel-közzel meghatározó csapata maradt, jelentős eredmények nem igazán jöttek (leszámítva a 2006-os bronzérmet, és a 2010-es kupadöntőt). A csapat végül nagy meglepetésre a 2011-2012-es bajnokságban esett ki az élvonalból, mindössze egyetlen győzelmet szerezve a pontvadászatban. Ezt követően anyagilag is nehéz helyzetbe került a klub, és azóta sem sikerült visszajutniuk az élvonalba, legközelebb éppen az előző kiírásban voltak ehhez, de a bajnokság végére leeresztett a gárda. Így tehát hiába fejezik be napjaink stadionrekonstrukciós időszakában a negyedik, félbehagyott lelátót, jelenleg nincs az arénához méltó csapat a városban.

zte2A „majdnem kész” zalaegerszegi stadion, és a hiányzó északi lelátó

A felcsúti királyság

Itt a legfrissebb példa, amely talán mind közül az egyik legmegosztóbb a szurkolók körében. Puskás Ferenc 80. születésnapján (2007. április 1-jén) vette fel a felcsúti labdarúgó akadémia a legismertebb magyar nevét. Az Akadémia alapítója Orbán Viktor miniszterelnök. Az akadémia együttműködési megállapodást kötött a Videoton FC-vel, amelynek értelmében a Puskás Akadémia FC a Videoton FC-vel közös együttes, amely jogilag önálló, de a Videoton szakmai felügyelete alá tartozik. Bár független egyesület, a szakmai koordináció részben a Videoton FC alá tartozik, 2012-ig a Videoton második csapata volt. Ekkoriban született az a döntés, hogy az NB I-es csapatok tartalékegyüttesei nem indulhatnak többet az NB II-ben, csak az NB III-ban. Ekkor használták fel kiskapuként azt Székesfehérváron, hogy a Felcsút FC a Videoton II jogán elindult az NB II-ben, ekkor már Puskás Akadémia FC néven. Így gyakorlatilag megmaradt a hierarchia, amit mi is szerettünk volna elérni a Létavértessel. Csakhogy a PAFC nem csupán a Vidi nevelőegyesülete kívánt maradni, ugyanis rögtön első NB II-es évükben összevásárolták magukat kivénhedt magyar focistákkal, és kivívták a feljutást az NB I-be. Ott aztán jócskán megerősítették a keretet, és nem kevés pénzből vásárolták össze az NB I jó játékosait. Eközben már épült új stadionjuk, a Pancho Aréna: a terveket Makovecz Imre kezdte el, azonban 2011-es halála után Dobrosi Tamás fejezte be. A kivitelezés 2012 áprilisában kezdődött, végül a csapat első NB I-es idényének végére készült el, utolsó három hazai mérkőzésüket már ott játszották. Az UEFA 2-es kategóriába sorolta a 3500 fő befogadóképességű stadiont. Az aréna alapvetően a Puskás Akadémia FC mérkőzéseire, valamint nemzetközi és válogatott ifjúsági tornákra készült. A tulajdonos a Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány. A stadion 3,8 milliárd forintból épült. Az összeg a TAO-programon (társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszere) keresztül kapott 2,7 milliárd forintnyi támogatásból, önrészből, valamint magáncégek felajánlásaiból tevődött össze. A felcsúti csapat harmadik NB I-es idényében mindenki nagy-nagy örömére búcsúzott az élvonaltól, így összevásárolt csapat ide, hipermodern stadion oda, a felcsúti királyság alászállt. Azonban ne legyenek kétségeink, ez (sajnos) csak ideiglenes állapot. Alighanem lesz még NB I-es csapat a Puskás Akadémia. Viszont a hangzatos tervekből (nemzetközi szereplés, bajnoki cím) szerencsére eddig semmi nem valósult meg.

felcsutA kívülről érdekes látványt nyújtó Pancho Aréna

Debrecen a következő? Reméljük, hogy nem!

Debrecenben több, mint tíz esztendőt vártunk arra, hogy a csapat eredményeihez, és szurkolóihoz méltó stadionban játszhasson. A 2000-es évek bohózatokkal teltek, kínos UEFA ellenőri bejárások, költözések, szenvedések. Ki ne emlékezne arra, mikor egy-egy nemzetközi mérkőzés előtt az ellenfél a meccs előtti edzésen megjegyezte, hogy szép-szép ez az edzőpálya, na de hol lesz a holnapi meccs? Hát itt, az Oláh Gábor utcában… Aztán megéltük a BL és EL csoportkört, nekünk pedig rendre költözni kellett. Hol Budapestre, hol Nyíregyházára. Kis túlzással már Magyarország stadionjainak a fele volt a hazai pályánk. Aztán 2014-re megvalósult az álom, és elkészült az új Nagyerdei Stadion. A csapat pedig éppen abban az évben lőtte el addigi utolsó puskaporát, és zsebelte be hetedik bajnoki címét. Az új stadiont tehát rögtön egy bajnoki címmel köszöntöttük, a sikerek viszont azóta messze elkerülnek minket, és jelen helyzetünkben kis túlzással legalább akkora álom egy bajnoki cím, mint a 2000-es évek elején volt. Hogy miben bízhatunk? Abban, hogy a vezetőség gondolkodásmódjában 180 fokos fordulat következik, valamint hogy egyszer a politikai szélirány is változik. Illetve abban, hogy mivel a stadionépítések időszakát éljük, és a magyar csapatok 75%-a új arénát kap, hirtelen minden csapatot utolér majd a stadionépítési átok… 🙂

legifoto5Akkor is ez a legszebb

Akadnak kivételek is

Persze találunk ellenpéldákat is. Sajnos legjobb példa épp a Ferencváros, mely a Groupama Aréna 2014-es elkészülte óta szinte csak a sikerekben úszik. Bajnoki cím, két kupagyőzelem, Szuperkupa siker, Ligakupa győzelem, egy szóval itthon már mindent megnyertek az elmúlt két évben. Már csak a nemzetközi színtéren hiányzik az átütő siker, de ne legyenek kétségeink, a rengeteg beleölt pénznek egyszer meglesz a hozadéka. Persze mondhatjuk, hogy ekkora állami hátszéllel könnyű, és van is benne igazság, de lássuk be, ott azért komoly szakmai munka is folyik, míg a Videotonnál hiába ömlik a pénz, a rengeteg hibás szakmai döntés következtében hét év alatt mindössze két bajnoki címet, és egy EL csoportkört tudtak felmutatni. Reméljük, hogy egy napon a Lokit is a kivételek közé sorolhatjuk majd.

Zárszóként egy elgondolkodtató kérdés. Ha választhatnánk, hogy a 2000-es években sikert sikerre halmozó erősségű csapatunk legyen, cserébe az Oláh Gábor utcai stadionban kellene játszanunk (és a nemzetközi meccseken költöznünk kéne), vagy a csodaszép Nagyerdei Stadion a jelenlegi kilátásokkal és erősségű csapattal, akkor mit választanátok?